Esztergom és Vidéke, 1920
1920-08-26 / 176.szám
XLIL évfolyam 176. szám. KOreSZtÓDy Utögyar SajtÓ. Csütörtök, 1920. augusztus 26. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁJ* TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési a hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztőié:' FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 00 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Nemzeti hadseregünk. (Sz ... i.) A nagy lengyel győzelem,'mely biztosítja Lengyelország nemzeti létét, bennünk magyarokban az öröm érzetén kivül más gondolatot is vált ki. Bármily kicsire is zsugorította is össze az entente habár ideiglenesen is Magyarországot, de nemzeti állam lettünk, nemzeti függetlenséggel. Addig amig Ausztriával voltunk oly szerencsétlenül összeházasodva, ámbár névleg függetlenek voltunk is, de alapjában még sem és a szó legszorosabb értelmében nemzeti hadseregünk, amely a magyar alkotmányra esküt tett volna — nem volt. Más szóval nem volt az alkotmány renTHjlkezcacie "álló' hadseregünk, ' ami most véres megpróbáltatások után van. Zrínyi Mólostól kezdve a legutóbbi idők nagy embereinkig mindegyiké nek álma volt a nemzeti hadsereg és forró kívánsága a legegyszerűbb magyar embernek is. Most tehát megvan. Aki hazája sorsát szivén viseli, aki tudja, hogy milyen vészek környékezik megcsonkított országunkat, akinek lelke meghallja leigázott magyar véreink jajsikolyát, aki ismeri más nyelvű testvéreink óhaját, az nem zárkózhatok el a nemzeti hadseregünk legnagyobb kívánságai elől sem. Ez a nemzeti hadsereg vérben és egy őrület tombolása közepett született meg a magyar hazafias nép összességének fiaiból és megteremtette züllésnek induló országunkban a rendet. A vörös uralom saját, egyoldalú uralmának fenntartására szintén tartott talán nem is annyira vörös, azaz nemzetközi, mint inkább párthadsereget, melyet kiegészített a népsöpredékből összetoborzott terrorcsapatokkal és támogatott a munkakerülőkből felállított őrségekkel. Hogy milyen volt ez a hadsereg és kinek a szolgálatában állott, azt ennek a generációnak magyarázni felesleges, de teljesen felesleges azt is bővebben magyarázni minden hazafiasán érző magyar embernek, hogy a mostani, emberiesen fegyelmezett, nemzeti öntudattal telített, alkotmányra felesküdött, pártok szolgálatában nem álló nemzeti hadsereg milyen értéket képvisel és mennyire ennek vállain nyugszik Magyarország jelen- és jövője. Aki ezeket tudja, az csak utálattal fordulhat el attól, aki had seregünk rendjét megbontani igyekszik, azzal szemben [úgy viselkedik, ahogyan hazaárulóval viseltetni kell mindenkinek, akiben csak egy atomnyi hazafiság is van. Bármily nehezünkre esik is, bármily koldusszegények vagyunk is, de belső rendünk megvédése és a kivülről fenyegető vészek elhárítása miatt kell, hogy militarista állam legyünk a mostani adott körülmények között. Hivatalos rész. Esztergom vármegyt alispánjától. Másolat: 3375/1920. szám. Magyar Kir. Földmivelés igyi Minisztérium. 23300/1920. m. 3. A Járványos nyirekérgynlladás elleni védekezés tárgyában. Beadelet. Valamennyi törvényhatóságnakA francia megszálló csapatok öszvéreivel az országba behurcoltak a járványos nyirekérgyulladást, mely betegséget az eladott beteg állatokkal több helyre szét vitték. Minthogy az egypatás állatokon előforduló ezen betegség ragadós természetű makacs, hosszadalmas lefolyású és alig gyógyógyitható. Az 1888. évi VII. t.-c. 24. §-ában foglalt felhatalmazás alapján járványos nyirekérgyulladás tárgyában a következőket rendelem : 1. §. Ha valamely öszvéren, lovon, vagy szamáron a járványos nyirekérgyulladást vagy ezen betegségre utaló jelenségeket észlelnek: az egészséges egy patás állatokat a beteg, vagy gyanús állatoktól el kell különíteni és a betegségről azonnal jelentést kell tenni a községi elöljáróságnak (városi hatóságnak), mely köteles az esetet az I. fokú hatóságnak és az illetékes járási (városi) m. kir. állatorvosnak késedelem nélkül bejelenteni. Addig is mig az I. fokú hatóság, illetve a járási (városi) m. kir. állatorvos a helyszínén megjelenik a községi elöljáróság (városi hatóság) a takonykór elleni védekezés tárgyában kiadott 1917. évi 52000 sz. itteni rendelet 1. §-ának a) b) c) d) e) és f) pontjában előirt óvóintézkedéseket köteles haladék nélkül végrehajtani. 2. §. Mihelyt az I. fokú hatósága járványos nyirekérgyulladás vagy ennek gyanújáról értesül köteles a járási (városi) m. kir. állatorvost azonnal a helyszínére kiküldeni és lehetőleg ugyanoda kimenni. A helyszínén megjelenő járási (városi) m. kir. állatorvos megvizsgálja a fertőzött és veszélyeztetett udvarokban levő öszszes egypatás állatokat. A járványos nyirekérgyulladás tünetei a' bőrtakonykórhoz hasonlók. A test különböző részein lefutó nyirekerek feszes, kemény vaskos köteg szerű megvastagodása, a nyirekcsomók megnagyobbodása s esetleg slgennyesedése, csomók képződése, mely utóbbiak ellágyulnak, feltörnek s ezek helyén egyenletes szélű, sima sarjadozó felületű fekélyek keletkeznek. A betegség nemét megállapítja és a betegség eredetét nyomozza, a betegség, vagy a betegség gyanújának fennforgása esetén az állatok melleinek diagesztikai eljárásnak kell alávetni. A malleinre nem reagáló állatokat vérvizsgálatnak is alá kell vetni s egyúttal az ellágyult csomók feltárásával nyert gennyet ilyennek hiányában a fekélyek lehetőleg mélyebb rétegeiből vett kaparékot a vérvételhez szánt egyik üvegben kell összegyűjteni és azt a karbolos, konyhasós oldatban egy deciliter vizhez egy gramm konyhasó és 3—4 csepp tömény karbolsavat adunk, vagy glycerinnel összekeverve a vizsgálandó vérrel közös dobozban megvizsgálás - végett az állatorvosi főiskola járványtant intezetébe kell felküldeni. Ha járványos nyirekérgyulladás, vagy annak gyanúja, elhullott, vagy levágott olyan állaton állapittatik meg, amely az emiitett eljárásnak nem volt alávetve, akkor az elváltozott beteg testrészeket a 43000/1907. számú itteni rendeletben előirt módon csomagba felülvizsgálat céljából az állatorvosi főiskola járványtani, vagy kórbonctani intézetébe kell küldeni. 3. §. Ha a megejtett vizsgálat eredménye szerint járványos nyirekérgyulladás nem állapított meg, akkor az elrendelt ovóintézkedéseket azonnal hatályon kivül kell helyezni. Ha pedig nem járványos nyirekérgyulladás, hanem más hivatalból kimutatandó betegség forog fenn, az illető betegség esetére előirt intézkedéseket kell elrendelni. 4. §. A járványos nyirekérgyulladás esetén az I. fokú hatóság, illetőleg az eljáró m. kir. állatorvos a községi elöljáróság (városi hatóság) által elrendelt óvrendszabályok hatályon kivül helyezése mellett elrendeli, hogy a) a beteg és a betegségre gyanús állat más egypatás állatoktól (lovak, szamarak, öszvérek) elkülönittessenek és az elkülönített állatokat istáló zár alá helyezi Egyúttal felhívja az állatbirtokos figyelmét arra, hogy a betegség makacs hosszadalmas lefolyású, alig gyógyítható, minek folytán a betegség terjedésének megakadályozása érdekében, valamint gazdasági szempontból is előnyösebb, ha a beteg állatot levágás utján húsra értékesiti. b) intézkedik, hogy a beteg és betegségre gyanús állatok marhalevele, ha még meg nem történt bevonassanak és az ilyen állatokra engedély nélkül marhalevél ki ne adassék, c) a beteg és betegségre gyanús állatok istálló eszközeinek és szerszámainak, itató edényeinek és etető zacskóinak fertőtelenités nélkül más egypatás állatoknál való használatát és a fertőzött udvarból (tanyából, majorból stb.) való kivitelét megtiltja; d) intézkedik, hogy a fertőzött istállóban a beteg és a betegségre gyanús állatok állásában és a jobbról, balról levő állásában összegyűlt trágyát, használt almot, takarmányhulladékot, ha pedig az istállóban több állás is befertőződhetett, valamint kifutóban az összes, trágyát, használt almot és takarmány hulladékot külön rakva gyűjtsék össze és lehetőleg égessék el. Ha az elégetés nem vihető keresztül sz emiitett anyagokat szántóföldre kell szállítani és ott vagy azonnal alá kell szántani, vagy pedig az 1914. évi 99.800 sz. föld. min. rendelet 10. §-ban előirt füllesztési eljárásnak kell alávetni és a közben arról is gondoskodni kell, hogy ehhsx egypatás allatok ne férhessenek: c) intézkedik, hogy az esetleg ujabb megbetegedések azonnal bejelentessenek, az állatbirtokosok megfelelően kioktattassanak és a fertőtlenítés az 1914. évi 98.800 sz. f. m. r.-ben a takonykór esetére előirt módon pontosan végrehajtassák. 5. §. Ha betegség, vagy annak gyanúja hajtás, vásárra vall. felhajtás, vagy vasúti kocsiba (hajóba) való berakás, illetve abból való kirakás közben állapittatik meg, ez állatokat ott kell zár alá helyezni, ahol a betegség, vagy annak gyanúja megállapittatott. A származási hely I. fokú hatósága, az eljáró m. kir. állatorvos által a betegség, vagy gyanújának megállapításáról azonnal értesítendő. Az I. fokú hatóság áz állatbirtokos kérelmére megengedheti, hogy a beteg, vagy gyanús állat a betegség nemének megállapítása után kellő ellenőrzés mellett az állat származási helyére szállittassék, ha útközben más egypatás állatok befertőzése elkerülhető, az ilyen állatokat a származási helyen kell zárlat aiá helyezni. 6. §. A járványos nyirekérgyulladás megállapításáról az eljárt m. kir. állatorvosnak az 1913. évi 58.000 sz. f. m. r.-ben előirt portómentes levelezőlapon jelentést kell tenni a földmivelésügyi minisztérium állategészségügyi főosztályának a kerületi állategészségügyi felügyelőnek, a törvényhatósági m. kir. állatorvosnak, ezenkívül értesíteni kell a fertőzött községekben esetleg állomásozó katonai parancsnokságot és lovas csendőrséget. A betegség megállapítása alkalmával az eljárásról és a nyomozás eredményéről rövid jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a mellei nézésről szerkesztett kimutatással együtt az I. fokú hatóság a II. fokú hatóság utján soron kivül a földmiv. minisztériumhoz felterjeszteni köteles. 7. §. A járványos nyirekérgyulla-