Esztergom és Vidéke, 1920

1920-08-22 / 174.szám

XLII. évfolyam 174. szám. Keresztény magyar sajtó. Vasárnap, 1920. augusztus 22. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., nova a lap szellemi részét Illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők.. A hivatalos rész szerkesztőié: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K„ félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Az iskolák tanítási ideje. A vallás és közoktatásügyi m. miniszter az egész országra kiterjedő érvénnyel kibocsátott rendeletét, melynek értelmében az iparos- és kereskedőtanonciskolai előadások ezután csak a nappali órákban, még pedig reggeli 7 és esti 6 óra között tartandók. A jelzett időn túl a tanulók nem tarthatók vissza az iskolában. Egyúttal á vasárnapi előadásokat is be kell szüntetni s a vasárnapra eső összes órákat a hét többi napjaira kell elosztani. Ezt az igazán humánus és nagy szociális horderővel biro intézkedést, melynek kiküzdését az összes politikai pártok programmjukba vették, s melyet időközben Veszprém, Sopron és Budapest meg is honosított, Örömmel üdvözöljük az oktatás intenzitása érdekében. Eddig bizony a reggeli 4—6 órától munkában álló iparostanuló teljesen kifáradva jelent meg este az előadáson s minthogy fáradtsága miatt nem volt képes 2—3 órán át figyelni, nem sajátíthatta el azokat az ismereteket, melyekre a jövő iparosának elengedhetlenül szüksége van. A vasárnapi pihenő pedig f minden embernek s igy a tanulónak • és tanítónak is nélkülözhetlen. A kö(

vetkező iparos generációnak kellő oktatása roppant fontos szociális feladat, melynek megoldása elől kitérni nem lehet, mert hazánk jövő megalapozása tekintetében óriási, szinte úttörő munka vár rá s kicsinyes mellékérdekek miatt nem szabad az országos érdeket kockára tenni. Az iparos és kereskedőtanulók oktatásával egyidejűleg, más beosztást kell alkalmazni az elemi iskolai oktatásnál is. Kell pedig azért, mert az iparostanonc-iskolában ugyanazon tanerők tanítanak, mint elemiben; továbbá a tanoncok is azokat az iskolai helyiségeket foglalják el, melyet előttük hagynak el a másik intézet növendékei. , Az uj beosztás az egyhuzamban való tanítás lenne. A nagyobb váró sok már évtizedek óta igy rendezkedtek be, anélkül, hogy az oktatás bármily tekintetben szenvedett volna. A laikus érdeklődőknek sőt némely régi szabású pedagógusnak az a félelme, hogy a gyermek a huzamosabb iskolában időzés által tul lenne terhelve csak látszólagos. Hiszen az erősebb szellemi munkát igénylő órák úgyis csak az első kettőt foglalják le. A többi óra inkább a gyakorlati munkát igénylő, továbbá a művészeti, szórakoztató és pihentető tárgyakkal telik el. Pihenésre volna délután idő s igy a gyermek semmiképpen sem merülne ki. Az előirt óraszám egyáltalán nem csökkenne s az ismerete ket a megszabott terjedelemben sajátíthatnák el azután is. A gyermekek nem csak nem vesztenek ezzel a beosztással, hanem inkább nyernek, mert marad idejük a tanulásra is, ami eddig nem volt meg. Az a IV., V. vagy VI. oszt. tanuló, ki most 8-tól 12.-ig van iskolában, bizonyára nem fog hazatérte után nyomban a tanuláshoz, hanem ebédre vár s ebéd után már mehet is előadásra, ahol 4 óráig marad. Tegyük fel, hogy 4 órakor hazamegy, ekkor azonban már sötétes az idő, no meg egy kicsit mozognia is kell, tehát még nem tanul, marad a tanulás estére, feltéve, hogy be van vezetve a villamos világítás ; ha nincs bevezetve ugy egészen elmarad, mert hát petróleum sincs. Az egyhuzamban való tanításnál a tanulónak bőven jut idő a tanulásra s jut az ide oda való küldözgetésre is, mert ma, amikor a legtöbb családnál nincs cseléd, a gyermeknek is yan házi tenni valója. Sok család igyekszik egy kis kerthez vagy földhöz jutni. Ezen foglalkozás mellett a gyermeket is igen jól fel lehet használni s a szabadban való munka csak egészségére válik. A földmives családoknál a mezei munka vagy a háziállatok gondozása körül a gyermek szinte nélkülözhetlen. Az iskolákban évről-évre nagy a fűtőanyag hiány s amiatt időközönkínt az előadások is szünetelnek. H-a egyhuzamban folyik a tanítás, elég ha déli 1 óráig fűtik a termet s azután elég meleg lesz a tanoncok számára is. Ha azonban a megszakított tanítás marad fenn, ugy esti 6 óráig is kell fűteni, hogy a terem 8—9 óráig langyos legyen. Mennyi tüzelő és világító anyag megtakarítás volna ezen a réven elérhető. Tekintetbe kell venni továbbá egyes családok életét, összhangot kell létesíteni a hivatalok munkaideje s a középiskolák tanulmányi rendjével is. Az apa s az iskolások elmennek reggel fél nyolckor hazulról. Az elemi iskolás hazajön 11 —12 órakor, a középiskolás 1 és az apa 2 érakor. Most már a család alig találkozhat az ebédnél. De micsoda feladatot ró az anyára, hogy az elemi iskolásnak 1 s az apának 2 órakor tálaljon. Mikor jön rendbe a konyhával s hogyan jut ideje más munkára, ha csak a főzés és ebéd 6 órai időt vesz igénybe. Nem áll az az állítás, hogy ha nincs délután előadás, a gyermek mindig az uccán kóborol és egészen elromlik. Hiszen nyáron, mikor minden iskola szünetel, a gyermek sok kai több. időt tölt kint társaival s még sem züllik el. Az előadások idején annál" kevésbé következhet ez be, mert egész délelőtt az intézetben van s délutánra untig elég dolga akad. Fontos, hogy a mostani nehéz viszonyok között, a kellő ruhával el nem látott s cipő nélkül levő, vagy lyukas talpú cipőben járó gyermek ne legyen kényszerítve, sokszor nagyon távol fekvő lakásáról, a hideg és lucskos időben naponta kétszer oda és kétszer vissza is megtenni az utat, mikor az nem elengedhetetlenül szükséges. Az emberbaráti érzés is azt diktálja, hogy ne legyünk keményebbek a gyermekhez, mint magunkhoz. Közérdekből fontos, hogy ha nem a miniszter által meghatározott időben tartatnék az iparos tanulók tanítása, úgy a város elvesztheti eddig élvezett 22,000 koronás államsegélyét s újabb teher háramlanék az adózó polgárságra, mert egy új, önálló ipariskolát kellene a városnak szerveznie s ezzel kapcsolatban megfelelő új tanítói kart is kénytelen lenne alkalmazni. Tartsuk meg tehát a régi szokásokból azt, ami jó, de ne zárkózzunk el ridegen a jelen célszerű követelményeinek teljesítése elől, mert az előbb vagy utóbb pótolhatatlan veszteséget okozhat a közügynek 1 Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánjátéi. 3824/1920. szám. A m. kir. kormánynak 5397/1920. M. E. számú rendelete. Az ország területén lévő gépkocsik és motorkerékpárok kötelező bejelentése, valamint azoknak új forgalmi engedéllyel és rendszámmal való ellátása. A magyar királyi minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli.: 1. §. Gépkocsik és motorkerékpárok forgalomba tartására eddig kiadott minden forgalmi engedély 1920 évi november hó 1-én érvényét veszti és ezen a napon tul csakis oly gépkocsikat és motorkerékpárokat szabad forgalomban tartani, melyek a jelen rendelet alapján kiadott uj forgalmi engedéllyel vannak ellátva. 2. §. Uj forgalmi engedély csakis oly gépkocsikra és motorkerékpárokra adható ki, amelyek a jelen rendelet értelmében elkészítendő nyilvántartásba fel fognak vétetni, továbbá azokra, amelyek a 3. §-ban emiitett bejelentési határnap után kerülnek ki valamely hazai gyárból vagy hozatnak be külföldről az országba. 3. §. A nyilvántartásba való felvétel céljából minden gépkocsit és motorkerékpárt legkésőbb 1920 évi augusztus hó 15-éig be kell jelenteni a bejelentő lakhelye, tartózkodó helyé, székhelye vagy telepe szerint illetékes szolgabírói hivatalnál, Budapesten az államrendőrség főkapitányságnál (Közlekedési ügyosztály.) A bejelentéshez szükséges nyomtatványt a szolgabírói hivatal, Budapesten az államrendőrség :Andrássy-ut 59 sz. ingyen szolgáltatja ki a bejelentőnek. 4. §. A bejelentés kötelezettsége kiterjed minden katonai és polgári hatóságokra, közintézményre, vállalatokra, magánosokra stb. szóval mindenkire, akinek birtokába akár üzem képes akár javítás alatt lévő vagy más okból üzemképtelen gépkocsi vagy motorkerékpár van, akár forgalomba akarja azt helyezni, akár nem, kiterjed továbbá a kötelezettség arra is, akitől gépkocsit vagy motorkerékpárt 1918évinov. 1. óta térítés nélkül elvették. Ugyancsak kötelesek bejelenteni a gyárak, tároló helyek, garage-ok, üzletek és javítóműhelyek a náluk levő idegen giépkocsikat és motorkerékpárokat. 5. §. Az uj forgalmi engedély kiadása előtt minden gépkocsit és motorkerékpárt szakértői vizsgálat alá kell venni. E vizsgálat (általános szakértői vizsgálat) idejét a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. 6. §. Az általános szakértői vizsgálat a gépkocsi birtokosának lakhelye illetőleg a gépkocsi használati helye szerint illetékes gépjármű kerületi szakértő székhelyén (57000/910. B. M. sz. rendelet 30-ik § a.) fog meg tartatni. Ha valamely gépjármű kerülethez tartózó egyes vármegyében vagy törvényhatósági, városban megfelelő nagyobb számú gépkocsi volna megvizsgálandó, a szakértői vizsgálat az illető vármegye székhelyén vagy a törvényhatósági városban fog megtartatni. 7. §. Az 5. §-ban jelzett időben tartandó szakértői vizsgálatért fizetendő dijak: oly gépkocsik és motorkerékpárok után, amelyeknek az 57000/1910. B. M. sz. rendeletben 1. előirt forgalmi engedélyük már volt 120 kor. oly gépkocsikért, amelyeknek ily forgalmi engedélyük nem volt 240 kor. motorkerékpárokért, amelyeknek ily forgalmi engedélyük nem volt 80 korona. 8. §. Aki az 5.-ik §-ban említett általános szakértői vizsgálat alkalmával akarja gépkocsiját vagy motorkerékpárját megvizsgáltatni, a bejelentőlappal együtt kérvényt nyújt be az uj forgalmi engedélyért. E kérvény a lakóhely, illetőleg a gépkocsi használati helye szerint illetékes szakértő székhelyének rendőrkapitányságához