Esztergom és Vidéke, 1920

1920-08-01 / 165.szám

báltatik meg. csak az első kazán után fize­tendő teljes összegben, a második és az azt követő minden egyes kazán után pedig az eljárási dij fele vagyis 75 (hetvenöt) korona, illetőleg a székesfőváros területén 37*50 (har­minchét korona 50 fillér) fizetendő. A kazán vizsgálati kincstári illetékekre és eljárási di­jakra vonatkozó fentebbi határozmányok 1920. évi július hó lO.-ik napjával lépnek hatályba s az ezen határnaptól'kezdődőleg megtartott kazánpróbák után a jelen körrendeletben megállapított kincstári illetékek és eljárási dijak esedékesek. Ezen körrendelet a vár­megye közönsége illetve alispánja utján a törvényhatóság területén levő valamennyi gőz­kazán tulajdonossal megfelelően közlendő. Budapest, 1920. évi június hó 80-án olvas­hatlan aláirás s. 1c. Rendelet. Ai I. fokú és nelyhatóiáioinak. Másolatban tudomásulvétel és a hatóságuk területén levő valamennyi gőzkazán tulajdo­nossal leendő sürgős és közvetlen közlés vé­gett kiadjuk. Esztergom, 1920. július 8.-án. Palkovics s. k. alispán, h. elnök. Bnitergoml m. kir. államrondőrkapltányzág 4154. ált. 1920. szám. Hirdetmény. Esztergom vm. kormánybiztosának a zsem lyesütés szabályozása tárgyában hozott hatá rozata szerint a sütőiparosok kizárólag a sza­bad kereskedelemből vásárolt és csak is fe­hérlisztből ellátott zsemlyét süthetnek, amely, nek* 5 (öt) és fél dkgr-nak kell lenni. Kifli, sósbuci, császárzsemlye és bárminemű fonott kalács előállítása és forgalomba hoza­tala szigorúan tilos. A készített zsemlye darabonként a sütőüzletben 1 K 80 fül., kávéházak, vendéglők és másodelárusitó üzletek­ben 2 K-ért árusítandó. Ha valaki fenti rendelkezést be nem tar taná a kih. eljárás ellene folyamatba lesz téve.J Esztergom, 1920. július hő 30.-án. Államrenáőrkapitányiág. Esztergom város közélelmezési hivatalától. 564/1920. k. é. szám. Hirdetmény az ellátatlanok összeiráii Jegyzékének köz zététele tárgyában. Hivatkozással a 4737/1920. M. E. számú rendeletnek 17. §-ára értesítem a város kö zönségét, hogy az ellátatlanok jegyzéke felül vizsgáltatott és újból megállapíttatott. Ezen jegyzék a közélelmezési hivatalban az alábbi naptól fogva 15 napra közszemlére kitétetett és ott bárki által betekinthető s a kívánt fel­világosításokat a hivatali közegek megadni tartoznak. Amennyiben valaki az ellátatlanok jegyzé kéből való törlést magára nézve sérelmesnek találja az ellen hozzám írásban a fenti köz­szemlére tételtől számított 15 nap alatt fel szólalással élhet. A felszólalások a közélelmezési hivatal ik tatójában adandók be. Esztergom, 1920. július hó 28. Dr. Antóny s. k. polgármester. 3990/1920. számv. szám. Felhívás. Az adózó közönséghez! Esztergom szabad királyi város adózó kö zönsége felhivatik, hogy esedékes összes adó­tartozását legkésőbb folyó évi augusztus 15-ig fizesse be. Ezen határidő lejárta után az adótartozás végrehajtás utján fog besze­detni, késedelmi kamatok és behajtási illeté­kek felszámításával. Megjegyeztetik, hogy mivel a folyó adók kivetése ezideig le nem érkezett, az esedékes adótartozás az 1918. évi alapon számíttatik Esztergom, 1920. évi július hó 31.-én. Városi számvevőség adóügyosztálya. Keresztény ember csak ke­resztény újságot olvasson! Telefon. - Távirat. Prohászka a kormányzópárt elnöke. Budapest. A kormányzópárt pén­tek este intézőbizottsági ülést tartott, amelyet 7 órakor pártértekezlet köve­tett. A pártértekezlet a párt elnökévé Prohászka Ottokár püspököt válasz­totta meg. A lengyelek n| offenzívára készülnek. Varsó. A déli szakaszon, a Stochod vidékén, nyugalom uralkodik. A Styr és a Szereth folyóknál folytatják csa­pataink átcsoportosítását az offenzíva ujrafelvételére. Lengyelország nem küldött bi­zottságot a fegyverszünet tár­gyalására. Varsó. A külügyminisztérium meg­cáfolja azt a hirt, hogy Breszt Litovszkba bizottságot küldött a fegyverszünet megkötése végett. A külügyminiszté­rium senkit sem bízott meg azzal, hogy a szovjethadsereg parancsnok­ságával tárgyaljon. Oroszországot felszólítják a fegyverszüneti feltételek mér­séklésére. London. A szövetségesek sürgő­sen felakarják szólítani a szovjetkor­mányt, hogy változtassa meg a fegy­verszüneti feltételeket, mert máskü­lönben katonai segítséget fognak nyúj­tani Lengyelországnak. t Az orosz előnyomulás meg­lassult. London. Lord Cecil kérdésére, hogy a vörös csapatok előrehaladása meg­szünt-e, Loyd-George kijelentette, hogy értesülése szerint az előnyomu­lás lényegesen meglassult. A csehek agyonlőttek egy ma­gyar diákot. Tarpa. A beregszászi gimnázi­umba, amelyet a csehek terrorja folytán idehelyeztek, állandó határ­átlépési igazolvánnyal mindennap jár­nak a megszállott területről az inté­zet régi diákjai. A hét folyamán őr­ségváltás történt s az uj őrség erő­szakoskodni kezdett a tanulókkal. Egy ily incidens alkalmával a cseh katonák agyonlőttek egy Rácz nevű harmadik osztályos kis diákot. Municiórobbanás a Skoda­gyárban. Prága. A Skoda-gyár munició­osztályának egyik elkülönített pavil­lonjában tegnap nagykaliberű löve­dékek készítése közben robbanás történt, amely husz embert megölt és tizennyolcat súlyosan megsebe­sitett. Parasztlázadás az orosz front mögött. Tarnov. Az ukrán parasztok föl­kelése a charkovi kormányzóságban 25.000 fegyverest foglal magában, akik a „Fekete felhő" nevet viselik. A felhők elfoglalták Birsula vasúti csomópontot és az odessza—smerin­kai vasutvonalat megrongálták. A radomielli és ovrucsi kormányzósá­gok parasztlakossága bolseviki biz­tosaival együtt föllázadt a vörös megszálló csapatok ellen, A fölkelés leverésére két hadosztály Budieny­lovasságot visszavontak a frontról, de ezek egyrésze egyenesen átpár­tolt a fölkelőkhöz, mig egy más ré­szük, főleg doni kozákok a Wrangel­hadsereghez csatlakoztak. A bolgárok a görögök eilen. Konstantinápoly. A bolgárok az 1921. évi korosztályt zászló alá hív­ták Bulgária belsejében és a tenger­part mentén görögellenes tüntetések voltak. A bolgárok megkísérelték, hogy Csurup várost felgyújtsák, eb­ben azonban a görög járőrök meg­akadályozták őket. Kun Bélát szabadon eresztik. Berlin. Kun Bélának és társainak letartóztatása tudvalevően július 20-án történt és július 22-én Magyarország berlini képviselője közölte a német kormánnyal, hogy Magyarország ki­szolgáltatási kérelmet fog eljuttatni a német hatóságokhoz. Azóta eltelt egy hét és a magyar kiszolgáltatási jegy­zék még nem érkezett meg. Ezért a német kormány elhatározta, hogy most már nem akadályozza meg Kun Bélának és társainak elutazá­sát. A kommunisták abba a külföldi országba mehetnek, amelyikbe akarnak. Vatikáni követünk elfoglalta hivatalát. Róma. A pápa július 29-én fo­gadta Somssich gróf magyar köve­tet, hogy átvegye tőle megbízó le­velét. A pápa és a követ üdvözlő szavakat váltottak egymással. A kö­vet azután látogatást tett Gaspari bibornok államtitkárnál. Tul az első 60 millión. A Nemzeti Hitelintézet R.-T. (Bu­dapest, VIII. Üllői-ut 2.) részvény gyűjtési akciója a felemelt 120 mil­liós alaptőkére a régi lendülettel fo­lyik. Hogy a nagyközönség megér­tése milyen teljes, misem bizonyítja inkább mint az alaptőke felemelés után alig egy hónap alatt ujabb 20 milliónyi jegyzés történt, ugy, hogy az intézetnél befizetett alaptőke ma már túlhaladta a 60 milliót. Az intézet a befizetett 60 millióval lezárta az alapítási ciklus részvény­jegyzéseit, amelyek osztalék jogosult­sága még a folyó üzlet évre szól s egyben a második 60 millió biztosí­tására megnyitotta az uj részvény aláírási ciklust a következő üzletévvel kezdődő osztalékjogosultsággal és a köteles 30 %-on felüli befizetések után a folyó év december 31.-ig 5%-os kamat térítéssel. A részvényjegyzési akció most le­zárult első ciklusában elért fényes eredmény biztató záloga annak, hogy á 120 milliós alaptőke teljessége sem fog magára sokáig váratni. Ugy a már a közönség rendelke­zésére bocsátott hivatalos részvény aláírási iveken és a hírlapokban meg jelent aláírásra alkalmas hirdetménye­ken, valamint levélben tömegesen érkeznek be az uj részvényjegyzések bizonyságául annak, hogy a keresz­tény magyar társadalom, amely a Nemzeti Hitelintézet megalapítását példátlan odaadással lehetővé tette, teljesen átérti annak jelentőségét, hogy a kitűzött célok elérése annál gyorsabban és annál teljesebben kö­vetkezik be, minél nagyobb tőkeerő áll az intézet rendelkezésére. A szervezési munkálatok szünet nélkül folynak s már csak rövid idő kérdése, hogy az összes eddig meg­szervezett és a jelenben szervezés alatt álió vidéki fiókok is megkezdjék működésüket. Az intézet szives türel­met kér azok* részéről, akiknek uj aláírási iv küldése iránti kívánságát a szervezési iroda még nem teljesít­hette ; a részvény kibocsátási hirdet­mény-ivek expediálása szünet nélkül folyik, ugy hogy azok mihamar eljut­nak minden érdeklődőhöz. A szer­vezési iroda egyébként ujabb érdek­lődőknek is szívesen küld aláírási ivet és a pénz beküldéséhez postai befizetési lapot. Részvények jegyezhetők Budapes­ten az intézet ideiglenes helyiségeiben (VIII. Üllői-ut 2.) és vidéken minden községi jegyzői irodában. Egy rész­vény ára 210 korona. Részvényjegy­zéseket elfogad az intézet egyszerű levélbeli bejelentésre is. HÍREK. |fj| A Területvédő Liga ked­vezőtlen időjárás miatt ma, augusztus 1-én nem tartja meg a gyűjtőnapot, hanem a jövő vasárnapra halasztja el. Egy fópap jubileuma. Az isteni gondviselés ritka kegyét árasztotta Brühl József prelátus kanonokra az­zal, hogy áldozárságának 50.-ik évfor­dulóját megélni engedte. A magas korú főpap 1844.-ben született Jol­sván Gömörmegyében. 1870-ben aug. 2.-án szentelték pappá s rövid vidéki káplánoskodása után karkáplán lett Esztergomban, majd önálló lelkésze a Szt. Anna templomnak. 1879-ben Hunyad gróf meghívására ürményi plébános lett s 20 évig bizalmas em­bere egyszersmint a vallásos grófi családnak. 1898-ban vicerektorrá ne­veztetett ki a szemináriumba és 1906. évben kanonoki méltóságot nyerte el. Mint kanonok nagyon sok jót tett a szegényekkel, amit azonban szám szerint csak ott tarhatnak nyilván, ahol a vesék és szivekbe látnak. — ötven éves áldozárságának érfordu­lóját most 51.700 koronás alapítvány és adományával tette emlékezetessé. Jó értékpapírokban következő intéz­ményeket lepte meg: Esztergomi sze­mináriumban felszentelendők első szükségleteire 10.000 K, Kolos kór­háznak 5000 K, városi tisztviselők nyugdijalapjára 10.000 K, papi nyug­dijalapra 5000 K, Eszt. Kath. Körnek 5000 K, Eszt. Kath. Legényegyletnek 5000 K, MOVE-nak 2000 és a vas­kapui Mária-szobor alapítványára 300 korona értéket adományozott. Kész pénzben adományozott: Szent Anna zárdának 1000 K, hadifoglyok haza­szállítására 700 K, vaskapui Mária­szobor költségeire 200 K, Szt. Ke­resztről nevezett nővéreknek 500 K, Simor kórházi nővéreknek 500 K, esztergomi aggokházában elhelyezett szegényeknek 500 K alamizsnát, esz­tergomi kath. munkásnőegyletnek 250 K, Tűzhely leánykörnek 250 K, csévi szegényeknek 500 K, Szt. Erzsébet nőegyletnek 250 K, főgimnáziumi Mária-kongregációnak 250 K, és végül a vízivárosi zárda Mária-kongregáció­nak 250 koronát. Ilyenkor szeretnők megkérdezni az „elvtársak"-at, hogy herék-e a papok ós vájjon az elkob­zott papi vagyonból juttatnának-e ők ily összegeket. jótékony célokra ? Városi közgyűlés. Lapunk leg­utóbbi számában jeleztük, hogy a képviselőtestület csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés miután megadta engedélyét ahhoz,

Next

/
Thumbnails
Contents