Esztergom és Vidéke, 1920

1920-07-27 / 163.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési g hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztőié: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 12a K„ félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. | ^Telefon.- Távirat, Ultimátum Oroszországnak. Milánó. A szövetségesek a szov­jetköztársasághoz ötnapos ultimátu­mot intéztek a Lengyelország elleni ellenségeskedések megszüntetésére. Anglia lemond a szovjettel való tárgyalásokról. Paris. Az angol kormány uj jegyzé­ket küldött a szovjetkormánynak. Ebben a jegyzékben azt közli az angol kormány, hogy lemond a londoni konfe­rencia összehivásáról. . A csehek föltartóztattak három francia tehervonatot. Sátoraljaújhely. Beregszászról ér kező megerősített hirek szerint a cseh hatóságok az ottani állomáson három francia tehervonatot, melyek Románi­ának voltak szánva, feltartóztattak és a Bukarestbe való továbbítást meg­tiltották. A cseh hatóságok fellépése igen nagy feltűnést kelt, mert a cseh — román viszony jelentékeny megrom­lására következtetnek belőle. Az antant elismeri Wrangel kormányt. Paris. Millerand miniszterelnök a francia kamarában közölte, hogy Wrangel tábornok kormányát de facto kormánynak tekintik a szövetségesek és ha Wrangel kormánya elismerését kéri, ugy bizonyos feltételek mellett hajlandók ezt teljesíteni. A Wrangel­kormány pénzügyminisztere kijelen­tette, hogy ők a törvényes orosz kor­mány jogutódjának tekintik magukat és elismerik mindazokat a követelése­ket, melyeket Oroszországgal szem­ben a háború alatt támasztottak. Az oroszok nem lépték át Romá­nia határát. Bécs. A bécsi román képviselet a leghatározottabban megcáfolja azt a hirt, hogy bolsevista csapatok akár a román királysághoz tartozó más területen megjelentek volna. Foch tábornagy hétfőn Varsóba utazik. Paris. Foch tábornagy több vezér­kari tiszt kíséretében hétfőn Parisból Varsóba utazik. Weygand tábornok, Foch marsall vezérkari főnöke, már tegnap elutazott Varsóból. Hivatalos rész. *• Esztergom szab. kir. város polgármesterétől. 6393/1920. tan. szám. Hirdetmény. Értesítem a gazdaközönséget, hogy a várm. alispánja a 41000/90. sz. F. M. B. alapján a vármegye területére (tehát Esztergom sz. kir. várost illetőleg is) a cséplőgép tulajdonosok által követelhető cséplőrész maximumát a kö­vetkezőkben állapította meg. A benzin és szénfütésre berendezett csép­lőgépek után 15 százalék, villanyerőre beren­dezett gépek után 10 százaléknyi cséplőrész követelhető, tartozik azonban ennek fejében a cséplőgép tulajdonos a cséplőgépszemély­zetet s a kazalrakáshoz szükséges segitő mun­kaerőt adni. Esztergom, 1920. július 24.-én. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. Esztergom sz. kir. város polgármesterétől. 6205/1920. tan. szám. Hirdetmény. Tudomására hozom a közönségnek, hogy a hadsereg tisztjei által jelenleg lakott laká­sok bére az 1879. évi XXXVI. t.-c.-ben fog­lalt beszállásolási törvény alapján a katona­sággal létesült megállapodás értelmében, az egyes lakásoknak vegyes polgári katonai bi­zottság által, történt osztályozáshoz képest fog megállapittatni. Mindazon bérbeadókat, illetve bérlőket, miket a megállapítás érint, külön határozattal fogom értesíteni. Az a bér­beadó tehát, aki ily külön'határozatot nem kapott, tiszti havidíjas bérlőjétől a lakásbé­rekre vonatkozólag a 3530/1920. M. E. sz. alatt kiadott kormányrendelet határozványai szerinti összeget kívánhatja. Ha a beszállásolt tiszt szállásadójától vilá­gítást, takarítást stb. kap, az ezután fizetendő ellenszolgáltatást a tulajdonossal szabad egyez­ség utján állapítják meg. Amennyiben a külön határozattal nem ren­dezett szállásbérek ügyében netán vita me­rülne fel, annak határozati eldöntése hatósá­gom részéről fog megtörténni. Mindezen határoz vány ok folyó évi augusz­tus hó 1.-én lépnek életbe. Esztergom, 1920. július 19. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergomi m. kir. államrendórkapitányság. 4000/1920. ált. szám. Rendelet. Minden külföldi honos, ki a város terüle­tén-tartózkodik összeírás céljából személye­sen útlevele felmutatása mellett jelen rende­letem keltétől számított 15 napon belül hiva­talos helyiségemben (4. sz. szoba) jelentkezni s egyben 200 korona jelentkezési dijat lefi­zetni tartozik. A szállásadó köteles meggyőződést sze­rezni, hogy a nála megszállott külföldi jelent­kezési kötelezettségének eleget tett-e. Ameny­nyiben a külföldi ezen körülményt igazolni nem tudja a szállásadó a legközelebbi rend­őrhatóságnál feljelenteni tartozik. A házmes­ter és állambiztonsági megbízott (ilyenek nem létében a háztulajdonos vagy bérlő) köteles­sek ellenőrizni, hogy a külföldi és illetve szállásadója ezen rendeletben körülirt köte­lezettségének eleget tett-e. Az ellenőrzés alkalmával a külföldi útle­velét vagy jelentkezési lapját felmutatni kö­teles. Amennyiben felmutatni nem tudja vagy a felhívásnak eleget nem tesz, a légközelebbi rendőrhatóságnál feljelentendő. Aki a fenti rendelkezéseket vagy azok alap­ján tett hatósági inténkedéseket be nem tartja vagy • azok megszegésében közreműködik, avagy valótlan adatok bemondásával a ható­ságot félrevezeti, kihágást követ el s az 1914. L. t.-c. 17. §-a értelmében 2 hónapig terjed­hető elüárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Az a külföldi, aki jelentkezési kötelezett­ségét elmulasztja, mint állambiztonsági szem­pontból megbizhatlan egyén a kihágási eljá­rás befejeztével internáltatni fog. Esztergom, 1920. július hó 20.-án. HIREK. Eljegyzés. Schiller Aurél főhad­nagy Szekszárdról eljegyezte Walter Ilikét, Walter Béla gyógyszerész ked­ves leányát. Adomány. A Szent Hubertus va­dásztársaság (Barátkút) 200 koronát küldött szerkesztőségünkbe és pedig 100 koronát a vaskapui Mária-szo­borra és a Move zászlóra 100 koronát. Turista Dalárda ma kedden este 9 órakor a Turista Otthonban fon­tos értekezletet tart. A tagok pontos és teljes számban való megjelenését kéri a vezetőség. A Területvédö Liga gyűjtő­napja. Az ember tökéletességével vele jár, hogy boldogulása nem egé­szen attól függ, — milyen, hanem hogy milyennek tartják mások!... A nemzetek sorsa nagyban hasonlít az egj'esek sorsához s a magyar nemzet sorsa e tekintetben nagyon szerencsétlenül alakult... Akik a mi hírünket terjesztették az idegen nem­zetek között, azok vagy határozottan rosszakaróink voltak, vagy felülete­sen ismertek, vagy könnyelműek és nyeglék voltak, amikor vádlóink- és erkölcsbiráinkként léptek föl, hogy önmagukat emeljék, és különbeknek látszassanak, mint mi vagyunk... A külföld nem válogatta meg a rólunk terjesztett híreket és nem becsült sokra bennünket. Ennek a lekicsiny­lésnek, lebecsülésnek a következmé­nyeit szenvedjük most. Lássuk be végre, hogy nem elég^az öntudat, milyenek vagyunk, hanem számol­nunk kell azzal is, milyeneknek tart bennünket a külföld. Aki tudja már, hogy haszna lehet belőlünk, az nem fogja hirdetni használhatóságunkat, mert versenytársakat senki sem szo­kott magának keresni a haszonélve­zetben való részesedéshez. Nekünk magunknak kell lepuskáznunk a ró­lunk szárnyaló rossz híreket és fel­kutatnunk, tehetetlenné tennünk a sokfelé lappangó elleneinket; de ehhez jól működő szervezet és tö­mérdek pénz szükséges!... Erre a célra rendezi a Területvédö Liga esztergomi osztálya is augusztus 1-én a gyűjtőnapot. Álljatok meg egy pil­lanatra üditő italokat kimérő sátraink előtt, ne kerüljétek el gyűrött koro­náitokat kérő leányainkat, — jöjje­tek ki délután tömegesen gondűző szórakozást keresni a Move sport­telepére és ne sajnáljátok az ado­mányokat !... Amint a megtépett te­rületi épségünk helyreállításához, ép úgy a bemocskolt hírnevünk tisztára mosásához is mindnyájunk ereje szükséges. Aki azt hiszi, hogy ele­get tett már, vagy aki még ma is bujkál a hon mentés elől, az ne érezze jol magát soha abban a hazában, amelynek a kétségbeejtő haláltusájar idején is — aludni tudott!... Katonai ünnepély. Magyarország történelmének legsötétebb korszakát élte e nemzet az 1919. évben, mely­ben azonban még is volt hajnalha­sadás. Az orgyilkosok, rablók, pénz­hamisítók társaságából alakult kor­mány lába alatt megingott a talaj mult év július 25.-én, mikor a nem­zeti eszmékhez hű, hazáját haláláig védeni kész, kicsi, maroknyi hadse­reg esküt tett az alkotmányos rend helyreállítása és annak fenntartására. Ezen magasztos nap emlékünnepét ülte meg katonaságunk vasárnap. Is­tentisztelet után a nagylaktanya udva­rán felállottak derék katonáink* és Turcsányi főhadnagy történelmi hűséggel mutatta be a nemzeti hadsereg keletkezését, első mű­ködését. Palkovics László alispán buzdító beszéde után Waldvogel alez­redes, vármegyei katonai parancsnok lelkesítő szavak kíséretében az ország közeli teljes felszabadulását helyezte kilátásba. Himnusz éneklésével ért véget az emlékünnepély, amelyen a hejyí összes hatóságok és intézetek vezetői is résztvettek. A dohányról. Legutóbbi időben furcsa rendszer lépett életbe Eszter­gomban a dohánykiosztás körül. Pénz­ügyminiszteri rendelet alapján hozta be a városi hatóság a dohányjegy rendszert, mely, azóta hatályon kivül helyezve nem lett, sőt 1919. év szep­tember hó 2.-án kelt pénzügyigazga­tósági rendelettel szigorittatott. Dr. Antóny Béla polgármester a minisz­teri rendelet alapján ugy intézkedett, hogy az érkezett dohánymennyiség­nek egy csekély része tartalékként tartassék vissza a következő okoknál fogva: Többször fordult elő, hogy hosszabb ideig nem érkezett dohány a nagy tőzsdébe és ilyenkor az erős dohányosok ezen tartalékból része-

Next

/
Thumbnails
Contents