Esztergom és Vidéke, 1920

1920-07-02 / 148.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Németország lefegyverzése. Berlin. A német kormánynak arra a kivánságára, hogy a hadsereg létszáma 200.000 maradhasson, azt felelik a szövetséges kormányok, hogy a német hadsereg létszáma nem lehet több a békeszerződésben megállapított 100.000 főnél, hogy a katonai rendőrséget három hónapon belül teljesen föl kell oszlatni, másfelől azonban az egyébb rendőri csapatok létszámát 150.000-re emelik föl. Hir a bojkott megszüntetéséről. Királyhid. Bécsi információ szerint az amsterdami szakszervezeti iroda kiküldöttei és a bécsi bojkottrendezőség, több napi tárgyalás után elhatározták a bojkott megszüntetését. Ezt a határozatott állítólag két nap múlva végrehajtják. Monarchista mozgalom Bajorországban. München. A bajor királypárt rövid idővel ezelőtt nagygyűlést tartott Münchenben. A gyűlésen állást foglaltak annak a több oldalról megnyilvánult kiván&ágnak a dolgában, hogy a vélt trónörököst válasszák meg a bajor köztársaság elnökéül. A bajor királypárt részint elvi okokból, részint pedig a monarchia és a trónörökös erdekében való taktikai okokból viszszautasitotta ezt a gondolatot. Figyelemreméltó volt dr. Heimnak az a kijelentése, hogy rokonszenvezik ugyan a bajor királypárttal, de azt hiszi, hogy egyelőre várakozó álláspontot kell elfoglalnia, mert csak később, ha Bajorország helyzete megszilárdul, lehet a monarchia visszaállítására gondolni. Éhségtüntetés a bécsi törvényszék épületében. Bécs. Az országos törvényszék épületében tegnap este 10 órakor körülbelül ezer fogoly óriási éhségtüntetést rendezett. Éhség 1 Éhség 1 — kiáltozták a foglyok egészen hajnalig. A nagyszámú rendőri készenlét a fogház előtt összegyűlt tömeget csak hosszas fáradozás után tudta szétoszlatni. Aki nem akart katonát látni. Szeged. A szerb kormány Lindner Bélát, a Károlyi kormány hírhedt hadügyminiszterét a verseczi munkásbiztositó igazgatójává kinevezte. Venízelosz könnyű győzelemben bízik. Athén. Venizelosz nyilatkozataiban hangsúlyozza, hogy Görögországnak csak jogos igényeit védi Musztafa Kemal pasa csapataival szemben. Sőt a görög miniszterelnöknek az az álláspontja, hogy Szmirnában Görögországot szélesebb határok illetnék meg. Kis-Ázsiában megindult az offenzíva. London. Az angol csapatok Bakcsaktól keletre visszaverték Musztafa Kemal egyik seregét, mely 2000 halottat veszített. A görögök Szmirna felől előre nyomultak, és Szoma várost elfoglaták. í Hivatalos rész. j Esztergom vármegye alispánjától. 3052/920. szám. Tárgy: Halászat és vadászat határszéleken. Rendelet Az I. fokú és helyi hatóságoknak. Tudomásulvétel, miheztartás és széleskörű kihirdetés céljából értesítem Cimet, hogy a Dunán való halászás csak az esztergomi csendőrszárnyparancsnokság engedélyével űzhető, mely parancsnokság az arra jogosultakat engedélyirattal látja el. A vadászat a Dunán és annak közeieben 500 méteren belül fontos katonai és mas határszéli szempontokból szigorúan tilos. Esztergom, 1920. június 23. Palkovics s. k. alispán. Esztergom vármegye! alispánjátéi. 2526/920. szám. Tárgy : Magyar munkások beszerző takarék és lakásépítő szövetkezete. kényszeritették s a hazafiúi ész és józan és becsületes eszközeivel tereli rá a munkásságot arra a tiszta egyenes útra, mely az egyéni boldogulás mellett a magyar hazának gazdasági felvirágoztatásához is elvezet. A szövetkezet székhelye Budapest II. Margit körút 7. Folyóirata az Akarat kiadóhivatala ugyanott, diszelnökei Oláh Dániel v. miniszter és dr. Giesswein Sándor orsz. képviselő. Felhivom Cim figyelmét az Akarat-ra azzal, hogy adandó alkalommal hatósága területén lakó érdekeltekkel fentieket közölje. Esztergom, 1920. május hó 27. Palkovics s. k. alispán. Esztergomi járás íőszolgabirájától. 1823/1920. szám. Felhívás. Pilismarót községben június hó 15.-én egy ismetetlen helyről származó fekete sárga, fehér tarka drót szőrű középnagy 3—4 éves nőstény foxterieur eb hulláján a veszettség lett megállapítva. A betegség terjedésének megakadályozása szempontjából fontos az eb származási helyének megállapítása, miért is felhivom a szomszédos községek elöljáróságait, valamint a csendőrőrs parancsnokságokat, hogy a nyomozást ez irányban megejtve, annak eredményét hozzám mielőbb jelentsék be. Nemleges jelentés elmarad. Esztergom, 1920. évi június hó 16.-án. Beviczky s. k. főszolgabíró. Esztergomi m. kir. államrendórkapitányság. 3540/1920. ált. szám. Hirdetmény. Rendelet. Az I. fnku és helyi hatóságoknak. A magyar munkások beszerző, takarék és lakásépítő szövetkezete címmel Budapesten szövetkezet alakult, melynek célja az, hogy tagjainak mindennemű fogyasztási szükségletét a lehető legelőnyösebb módon fedezze, elsőrendű szükségleti tárgyakat ipari és más vállalatok utján beszerezve, tagjainak készpénz fizetés ellenében eladja, tagjainak anyagi jólétét javítsa, őket észszerű takarékosságra buzdítsa, kereseti viszonyaik és családi állapotuknak megfelelő lakáshoz juttassa s végül, hogy élelmezésük kérdésének célszerű megoldásáról közkonyhák és étkezdék felállítása utján gondoskodjék. E cél mellett azonban már alakulása első pillanatától azt a vezéreszmét tartotta szem előtt, hogy a magyar munkásságot letéríti arról a veszedelmes, a pusztulásba vezető nemzetietlen Örvényről, melyre lelketlen és éppen nem hivatott vezetői évtizedeken keresztül kifejtett tendentiózus munkájukkal őket ráFelhivom az összes kereskedőket, élelmiszerárusokat, iparosokat, hogy a jelen piaci árakhoz szigorúan tartsák magukat, mert az áruknak indokolatlanul való felemelése hazafiatlan és erkölcstelen lévén, mindazon kereskedők, iparosok és élelmiszerárusok ellen, akik a bojkott következte után csupán ezzel indokolva az áremelést, az élelmi vagy iparcikkekért az eddig általuk számított árnál magasabb árat követelnek vagy elfogadnak, árdrágítás miatt fogom az eljárást a legszigorúbban folyamatba tenni ellenük. Esztergom, 1920. július hó 1.-én. Államrendőrkapitányság. HÍREK. Városi közgyűlés. Esztergom város képviselőtestülete jun. 30. tartottrendes közgyűlést,melynek legérdekesebb pontja a „ Kertváros " létesítése volt. A képviselők szokatlan nagy számban jelentek meg és mikor a „Kertváros"-ra került a sor, megindult a vita. Brenner Antal dr. gazdasági tanácsos ismertette a gazdasági és a pénzügyi bizottság határozatát, mely szerint a város közönsége elvben hozzájárul a kérelemhez, de tárgyalásokba bocsájtkozni csak intézménynyel hajlandó — a bányatársasággal. — Tátus János, ugylátszik a gazdák megbízásából beszélt a kérelem ellen és még elvben sem óhajtott ahhoz hozzájárulni, hanem levétetni kívánta az egész ügyet a napirendről. — Horváth Mihály hegymester szintén a kérelem ellen beszélt és valószínűleg Kiffer János is, de ennek érveit nem birtuk megérteni. — Gróh József dr. a javaslat mellett foglalt állást, mig Brutsy János ellene, sőt határozati javaslatot is nyújtott be. Antóny Béla dr. polgármester meggyőző szociális érvekkel telt beszédje után felállással szavazott a képviselőtestület és abszolút szótöbbséggel elfogadta a tanács javaslatát. — Több apróbb tárgy letárgyalása után véget ért a közgyűlés. * A „Kertváros" szociális értékét oly bőven ismertettük annak idején, hogy nem tartjuk szükségesnek az igazságok ismétlésébe bocsájtkozni. Esztergom város gazdasági perspektíváját szintén bemutattuk és egész bizonyosak vagyunk benne, hogy az igazságokat be is látta Esztergom város közönsége, de egyesek szükkeblüsége nagyobb a szociális érzéküknél. A legelőjére féltékeny gazdaközönségen egyáltalán nem csodálkozunk, hisz érvei mindig voltak valahányszor egy tenyérni darab kellett a féltett legelőből. Mikor a halastó létesítéséről volt szó, akkor az a rész volt a legértékesebb legelőrész és most ismét az a nélkülözhetlen, amelyet kérnek egy szociális intézmény létesítésére. Végtelen tudunk azonban csodálkozni Brutsy János képviselőn, aki nagy vagyonával kellett, hogy átérezze a kommün alatt mindazokat a nyomorúságukat, melyet a tőke antiszociális érzéke zúdított reá és az országra. Csodálkozunk azért is, mert Brutsy majdnem az összes külföldi iparintézményeket személyes tapasztalata alapján ismeri és tudja azok szociális értékét s most a maradiság padján foglal helyet. Igen is azok a nemzet kiépítő igazságok, amelyeknek egész sorozatát vonultatta fel Antóny Béla dr. és azok elől kitérni nem lehet és az ország érdekében nem szabad. 100. évforduló. Az esztergomi ősrégi káptalan a török hódoltság alatt elűzetett Esztergomból és 277 évig Nagyszombaton székelt. Tegnap, július 1.-én volt 100 éves évfordulója annak, hogy a majdnem 300 évi távollót után ismét eredeti székhelyén Telefon. - Távirat.