Esztergom és Vidéke, 1920

1920-06-29 / 146.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K„ félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. { Telefon. - Távirat. § Budapest marad a Duna-bizott­ság székhelye. Paris. A Duna-bizottság tárgyalá­sait tegnap egyelőre berekesztették. Elnökké 1921. január l-ig tartó ma­dátummal Troubridge admirálist vá­lasztották meg. Az elnök személye hathavonkint változik. A folyó ügye­ket a jelenleg Budapesten székelő végrehajtóbizottság vezeti, amely to­vábbra is a magyar fővárosban fog székelni. Bajor segítség Magyaror­München. A bajor képviselőház egyik legtekintélyesebb tagja, dr. Zahnbrecher, felhívással fordul a ba­jor és az osztrák földmives társada­lomhoz, szüntesse be azonnal Bécs számára az élelmiszerszállításokat, hogy ezzel is segítségére jöjjenek Magyarországnak a szocialisták boj­kottjával szemben. Postai intézkedések a bojkott ellen. Budapest. Minthogy Németauszt­riában a forgalmi bojkottot Magyar­országgal szemben megvalósították, a kereskedelmi miniszter a következő ellenintézkedésekről tájékoztatja a kö­zönséget : További rendelkezésig Ausztriába és azon át külföldre sem postaküldemények, sem táviratok nem vehetők föl, mert nem továbbithatók. A már fölvett levélpostai, valamint értékes csomagküldeményeket a for­galom megindulásáig letétként keze­lik. A telefon minden külföldi vonat­kozásban szünetel. Dr. Lodgman beszéde a cseh parlamentben. Budapest. A megszállott Ungvá­ron megjelenő „Kárpáti Napló" cimű újságból vettük az alábbi nyilatkoza­tot, melyet dr. Lodgman cseh-német képviselő tett a cseh parlamentben. A nyilatkozat igy szól: „Mint meg­választott képviselői a cseh államban elnyomott német népnek, a csehszlo­vák parlamentbe való belépésünkor Ünnepélyesen kinyilatkoztatjuk, ugy ezen állam, mint egész Európa és a müveit világ előtt, hogy a Cseh-Szlo­vák állam mesterséges összetételénél fogva soha békességhez nem juthat és emiatt folyton fenyegetni fogja Európa békéjét. Mi megállapítjuk, hogy azon feltételek, amelyek alap­ján a szövetséges hatalmak a béke­feltételek megszerkesztésénél vezet­tettek, tévesek voltak és hogy ezen állam a történelmi igazság rovására alakult. Ünnepélyesen kijelentjük, mi az eddig hozott törvényeket ma­gunkra nézve kötelezőnek el nem ismerjük. Kijelentjük, hogy a mese egy cseh államról, egy cseh-szlovák nemzetről és egy cseh-szlovák nyelv­ről a tényekkel homlok egyenest el­lenkezik. — Mi sohasem fogjuk a cseheket urainknak elismerni. Mi nektek cseh hűséget esküdtünk és cseh hűséget fogunk nektek tartani!" Dreyíus meghalt. Bécs. Parisból az a szűkszavú távirati jelentés érkezett, hogy Drey­fus Alfréd hatvannégy eves korában meghalt. Neve akkor lett ismertté, amikor a gyors karrier után zsidó létére vezérkari kapitánnyá nevezték ki. Közvetlenül ezután kezdődött a nagy pöre, amelyben árulás miatt tíz évre ítélték és száműzték az Ördög­szigetre. Zola Emil emlékezetes köz­belépésére revízióra került a pöre, amely aztán fölmentésével végződött. Háborúban újra tényleges szolgálatba lépett, az ezredesi rangig emelkedett elő és érdemeinek elismeréséül a becsületrendet kapta. Elpusztították a Dardanellák ágyúit. Amsterdam. A Times értesülése szerint június 25.-én a Dardanellák erődéiben levő valamennyi ágyút el­pusztították. A rákövetkező napon a Hamidie-erődben levő ágyukat pusz­tították el, amelyeknek 1915-ben nagy szerepük volt a Dardanellák védel­mében. A zsidókérdés megoldása. Budapest. A keresztény nemzeti egyesülés a zsidókérdés megoldá­sára Vass József indítványára ötös bizottságot küldött ki. A bizottság legközelebb értekezletet fog össze­hívni, amelyre meghívják Sándor Pált és néhány kisgazdapárti megbí­zottat. Huszonnyolc montenegrói felkelő vezér szökése. Zágráb. A cettinjei és niksici bör­tönökből huszonnyolc montenegrói felkelő vezér megszökött és a niksic­voranskói országúton garázdálkodnak. Közhit szerint a szökést montenegrói hatóságok segítették elő. Keresztény ember csak ke­resztény újságot olvasson! Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánjától. 3044/1920. ad. Tárgy: A f. évi június 5.-én megtartandó értekezlet. Felhívás. Az esztergomi járás valamennyi községi elől­, járóságának. Felhívom, hogy a f. évi JUÜUS 5.-én d. e. 10 Órakor a vámegyeház nagytermében megtartandó értekezleten az elöljáróság kép­viseletében a községi jegyző és biró urak feltétlenül megjelenjenek. Az értekezlet tárgya a Magyar Szövetkezeti Központok Árufor­galmi R.-társasága által a gabonarendelet részletes tájékoztató megbeszélése. Megjegyzem, hogy az értekezleten való megjelenés alól felmentést semmi körülmények között nem adok. Esztergom, 1920. junis 28. Palkovics s. k. alispán. Esztergom város közélelmezési hivatalától 488/1920, k. é. szám. Hirdetmény. Az 1920. évi termésből közszükségleti célokra biztosítandó buza, rozs, kétszeres és árpa kivetéséről és beszolgáltatásáról.. A m. kir. minisztériumnak 4787/1920. M. E. valamint a m. kir. közélelmezési minisz­ternek 38500/1920. számú rendelete alapján értesítem a város közönségét, hogy a buza, rozs, kétszeres és árpával bevetett terület 1920. évi június hó 27.-től 1920. július hó 3.-ig a városi közélelmezési hivatalban beje­lentendő. Legcélszerűbbnek vélem a vasárnap és ün­nepnapokat, mikor a közélelmezési hivatal d. e. 8 órától déli 12 óráig tart e célból hiva­talt. (Kölcsey-ucca Káptalan ház földszint.) Bejelenteni tartoznak a fenti terménnyel bevetett területet azok is, akik a földet bér­lik vagy részesek és ha a bevetett terület •gy holdnál kisebb (és egy kat. hold, kis hold, magyar hold, lánc, stb.) A bejelentéseket a hatóság át fogja vizs­gálni és amennyiben gyanúja lenne arra, hogy valamely termelő helytelen adatokat vallott be, vagy ha hozzá ily értelmű felje­lentés érkezik, a hatóság a termelő területé­nek pontos kiterjedését helyszíni szemle ut­ján fogja megállapítani. Ha az eltitkolás beigazolást nyer, a hely­színi szemlével felmerült költségek a terme­lőt terhelik. A bejelentésre kitűzött határidő (1920. július 3.) letelte után 8 nap múlva minda­zok, kik a bejelentést elmulasztották vagyis a búzával, rozszsal, kétszeressel és árpával bevetett területeiket az előirt időben be nem jelentették, a rendőrbüntető bírósághoz lesz­nek feljelentve s olybá tekintetnek, mintha a bevetett területet eltitkolni akarták volna és ez esetben az egész bevetett terület után két­szeres gabonamennyiséggel terhelendők meg s azok felerésze térítés nélkül szolgáltatik be. A fenti rendeletből kifolyólag a beszolgál­tatandó mennyiséget, annak árát, a termelő­nek visszatartható házi és gazdasági szük­ségletet stb. a rendelet megjelenése után a közönséggel tudatni fogom. Bízom a város hazafias gazdaközönsé­gének lelkiismeretében és remélem, hogy a fenti rendeletnek pontosan eleget fog tenni anélkül, hogy csak egy ellen is a megtorló intézkedést kellene folyamatba tétetni. Esztergom, 1920. június 24. Dr. Antóny s. k. polgármester. HÍREK. A helybeli főgimnázium remek ünnepéllyel zárta be a tanévet. Bát­ran lehet mondani, művészi zene­számokkal gyönyörködtette a tanuló ifjúság a szép és előkelő közönséget. Dombay Nárcisz tanár lelkes beszéd­ben hívta fel az ifjúságot vallás és hazaszeretet szent fogalmaira és egy­szersmint a szülők figyelmét terelte a nevelés azon iránya felé, melynek végcélja a keresztény Magyarország felépítése. Molnár Szulpic dr. igazgató osztotta ki a jutalmakat hazafias be­széd kíséretében és Dombayval együtt figyelmeztette a tanuló ifjúságot, hogy az intézet fegyelmi szabályai a nagy szünidő alatt ís érvényben vannak. A vendégközönség megnyugvással hagyta el a gimnázium dísztermét lelkébe zárva a hazafias rend iránti tiszteletét és ragaszkodását. Ébredő Magyarok Egyesületé­nek Esztergomi Csoportja vasár­nap délelőtt tartotta alakuló gyűlését nagy érdeklődés mellett a városház nagytermében. Megnyugvással láttuk, hogy végre feleszmélt városunk ke­resztény polgársága, mit fényesen bizonyított az, hogy a nagyterem ez alkalommal szűknek bizonyult. Helyi társadalmunk minden rétege nagy számban volt képviselve. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel Antóny Béla dr. polgármestert választotta meg ide­iglenesen elnökül, ki nagyhatású be­szédben fejtegette az Ébredő Magya­rok kötelességeit. Majd Lipovniczky Pál az ÉME. központi ügyvezető­igazgatója ismertette az egyesület programmját. A tisztikar a követke­zőkép alakult meg. Elnök : dr. Antóny Béla. Alelnök: Giegler Ferenc, ifj, Kubovics Ferenc. Titkár: Varsányi Ignác. Jegyző : Ifj. Schalkház Ferenc. Pénztárnok : Adorján Gyula. Ellenőr : Laiszky Kázmér. Intéző bizottság: Bartalos Vince, Berencz György, Brilli Gyula, Cseh Sándor, Eitner Elemér Ákos, Fercsel Lajos, Gábris Aladár, Jakus János, Kiffer Mihály, Körmendy Károly, Kupis Károly, Kapisztory Ferenc, Mátéffy Viktor, Némethy László, Polakovics Gyula, Schenkengel Antal, Schmidt Ernő, dr. Sebők Ferenc, dr. Szilárd Béla, Sztahovits Jenő, Tamás Sándor, Vo­dicska István. Kerti ünnepély. Az esztergomi ipartestület június 20.-ra tervezett

Next

/
Thumbnails
Contents