Esztergom és Vidéke, 1920

1920-01-20 / 15.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 98 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Magyarország. Amit nem hittünk, nem akartunk, nem tudtunk elhinni — bekövetkezett. Nem vagyunk! Ezeréves országunkat mint egy rongyot szóttépték és odadobták véres koncul árulók, szerződésszegők és orgyilkosoknak, kik szájuk szélét nyalva röhögnek egy becsületes, vitéz nép szétmarcangolt testén. Századokon védőbástyája voltunk a Nyugat kultúrájának és szinte csodálkozás fog el, hogy a Nyugat védelmében temetőnké lett Mohács a mienk maradt. Elveszett Magas-Tátránk, Kassa Rákóci szent hamvaival, kincses Kolozsvár ezeréves magyar kultúrájával, Arad, Temesvár hatalmas iparával. Nincs erdőnk, bányánk, nincs semmink csak keserűséggel megtelt szivünk és ökölbe szorult kezünk. Oda van a székelyek ősi magyar földje és nem a miénk többé a KisAlföld áldott rónája. Mindenünk elveszett. Harmincötezer főből álló hadsereget szabad csak tartanunk, hát hová tegyük hivatásos katonáinkat? Menjenek máshová idegen zsoldon, idegen érdekeket szolgálni ? Menjenek, nincs már Magyarország, csak magyar kerület. És ezt ti tettétek fehér őszirózsás temetkezési vállalkozók! Ti tettétek, akik előidéztétek a „dicsőséges* forradalmat I Ti tettétek, akik belevittétek a becsületes magyar katona lövészárkába a pestist! Müvetek tökéletes, örüljetek hát! Vegyétek fel a vörös rongyot ti hazátlan gazemberek és nevessétek az Őrült fagyasztó kacaját. Elértétek amit akartatok, nincs hazája a magyarnak ! Félrevezetett és „öntudatos" munkások, most már nem önmagatoktól, hanem kényszerűségből lesztek nemzetköziek, mert itt megélni nem lehet. Mehettek, nyitva áll a világ Szibéria ólombányái tói a sziciliai kénbányákig. Északtól-délig és kelettől-nyugatig vándorolhattok vezéreitekkel, kisérve egy nemzet átkától. Mélységes fájdalmunkban fogadjunk meg egyet, szent, erős fogadással. Fogadjuk meg, hogy nem tűrünk ezen a darabka magyar földön mást, mint izig-vérig magyart. Innét ki kell takarodniuk a nemzetközi szocialisták, Gallileisták, kommunisták és a többi, hazát, nemzetet, hitet nem ismerő árulóknak. Ki velük a nagy világba 1 Mi pedig dolgozzunk a feltámadás reményében. Feldaraboltak bennünket és nem tudják, hogy — aki szelet vet — vihart arat. Európa lőporos hordójában magyarság lesz a kanóc. V. I. Telefon. - Távirat. Apponyi beszéde a legfelsőbb tanács előtt. Neuilly. A magyar béke követek pénteken délután fél 3 órakor autón mentek a külügyminisztériumba, ahol a legfelsőbb tanács fogadta őket. Clemenceau átadta a szót Apponyinak. Apponyi a következő beszédet mondotta: Nem habozik kijelenteni, hogy a békejegyzék módosítása nélkül a béke szerződés tervezetét nem fogadhatja el. Tudatában van mit jelent az aláirás megtagadása, mily súlyos bajok és veszélyek származhatnak ebből. DaJia csak a föltételek elfogadása és visszautasítása között lehet választani, akkor az ország előtt az a kérdés áll, hogy öngyilkos vagy megöljék. Az hogy meghallgatnak annyit jelen, hogy nem mondták ki az utolsó szót. Reméljük, hogy önöket meggyőzhetjük. Kérünk egy közös terminust, amelyen találkozhatunk ezen nemzetközi igazságnak a népek szabadságának alapelvén, amelyértküzdöttek. Clemenceau itt Apponyi beszédét félbeszakította és le akarta angolra is fordíttatni, azonban ezt Apponyi tette meg csodálatos könnyedséggel és szabadossággal. Egy órás beszédet, amit franciául mondott szakaszonként angolra is le fordította s igy folytatta: Az első pillanat megdöbbentő föltételek rendkívüli volta miatt. A többi hadviselő nemzetek is kemény feltételeket kaptak, de egyiket sem sulytották annyira, mint Magyarországot, Magyarországot területében, lakosságában nem csak teljesen feldarabolták, de a megmaradt rész meg lenne fosztva a gazdasági virágzás minden lehetőségétől, s ez nem egyébb mint egy nemzet teljes és szándékos elpusztítása. Azután szóba hozta a hadifoglyok ügyét, hogy Szibériában sínylődő több százezer hadifoglyot még a béke megkötése előtt hazalehessen szállítani. Különösen Jappának és Amerikának segítségét kéri ehhez s megköszönte eddigi jóindulatukat. Azután az ország földrajzi és gazdasági kérdésére tért át. Kifejtette, hogy a békefeltételek lehetetlenséget kivannak Magyarországtól. Románia berendezkedik. Kolozsvár. A románok az általuk megszállt egészen tiszta magyar területeken is uj tanrendet állapítottak meg, melyben „hazánk történelme" cím alatt Románia történetét tanítják. Románia határait a tanrend a Tiszától a Dny észterig állapítja meg. Mi lesz a szerződés aláirása ntán? Paris. L' Homme Libre hosszabb vezércikkben foglalkozik a magyar béke kérdésével és azt irja, hogy Magyarország ugyanabban a helyzetben van, mint annak idején Ausztria. A st.-germaini oékeszerződés aláirása után az entente Rennernek kijelentette, hogy támogatni akarja Ausztriát a gazdasági rekonstrukció munkájában. Semmi okunk, hogy Magyarország irányában másként járjunk el. Az entente helyesen cselekszik, ha a legigazságosabb elbánásban részesiti Magyarországot is. A royalisták lapja Magyarország mellett. Paris. Az Action Francaise óva inti a békekonferenciát attól, hogy a magyarokat ismét kalandorok vagy Németország karjaiba kergesse. Ebből a szempontból a lap helyesli Franchet d' Esperay tábornoknak Huszár miniszterelnök előtt tett nyilatkozatát, amely szerint Franciaország hajlandó segíteni Magyarországot az újjáépítés munkájában. A lap megjegyzi, hogy gróf Apponyinak a magyar békeszerződés átvételével kapcsolatos óvatos, de büszke szavai jellemzőek az egész magyar nép mostani lelkiállapotára és gondolkodására. Az antant nem előzékeny. Bécs. Anglia, Amerika és Franciaország megbízottai megállapodtak abban, hogy a volt ellenséges államok polgárait országaik területére csak kivételes esetekben engedik be. Anglia Magyarországnak. Budapest. Egy angol bankár olyan kijelentéseket tett mértékadó körök előtt, amelyek értelmében Anglia csak bizonyos kereskedelmi és ipari megállapodásokat szándékozik létesíteni Magyarországgal, politikai ügyeinkbe azonban nem fog beleavatkozni. Ugyané bankár békedelegátusainknak ajánlatot fog tenni, hogy ausztráliai angol gyártelepekről az ő érdekeltsége vasúti mozdonyokat és kocsi kat bocsát rendelkezésünkre, ha a teherforgalom jövedelméből megfelelő részesedést kaphat. Cseh szén Magyarországnak. Prága. Mint a Telegrafenkompagnie itteni tudósítója értesül, a cseh köztársaság nemzetközi kötelezettségei közé sorozták azt, hogy nagy szénmennyiségeket szállítson Magyarországnak, Németországnak, Lengyelországnak és Spanyolországnak. Hivatalos rész, Esztergom vármegye kormánybiztosától. 10/1920. t. kb. szám. Tárgy; A dunántúli központi kormánybiztos, Pallivicini őrgróf értesít, hogy a magyar kormány által a ker. kormánybiztosi teendők ideiglenes ellátásával is megbízatott s hogy a kormánybiztosság székhelye Székesfehérvárott a vármegyeház épületében van. Rendelet. Esztergom város polgármesteréhez és az államrendőrség kapitányához, az esztergomi járás főszolgabirájához s valamennyi községi elöljáróságához. A dunántúli közp. kormánybiztos ur fenti megbízatását tudomásulvétel és alkalmazkodás végett közlöm. Esztergom, 1920. jan. 15. a. t. kb. helyett: Palkovics s. k. alispán. Esztergom város polgármesterétől. 5679/1919. tan. sz. Rendelet. Másolat: A 45254/1919. számhoz. A magyar pénzügyminiszter 45254. számú rendelete. A kincstári és az 1919. évi^ saját használatra szóló dohánytermelésre vonatkozó, — az úgynevezett tanácsköztársaság által kiadott, — rendelkezések hatályon kívül helyezéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. — Az úgynevezett földmivelésügyi népbiztosságnak a kincstári dohánytermelésnek folyó évi folytatólagosan kötelező voltára, valamint az 1919. évi saját használatra való dohánytermelésnek engedély nélkül, csupán bejelentésen alapuló gyakorlására vonatkozólag f. é. április hó 3.-án kiadott 8. F. M. számú rendeletét a földmivelésügyi miniszter ur hozzájárulásával, valamint az ezzel összefüggőleg az úgynevezett tanácskormány idejében kiadott egyéb rendeleteket is ezennel hatályon kivül helyezem. — Ehhez képest a kincstári dohánytermelésre nézve a dohányterraelesi kötelezettség kizárásával újból az 1887. é. XLIV. t. c. és a vonatkozó dohányjövedéki törvények és rendeletek irányadók. Az 1919. évi saját használatra való dohánytermelésre nézve pedig a 6232. M. E. 1918. sz. kormányrendelete, valamint az ezt kiegészítő 153170/918. sz pénzügyminiszteri rendelet hátározmányai lépnek újból életbe a következő változtatásokkal : a) hogy tekintettel az idő előrehaladt voltára, az Összes 1919, évben saját használatra tényleg kiültetett dohánypalánták méltányosságból szabályszerűen kiültetteknek tekintendők. b) hogy a termelési dij nem a fenti rendeletben minimálisan megszabott 200 koronában, hanem csakis a tényleg kiültetett palánták száma után palántánként már lefizetett, illetve lefizetendő 1 koronában áliapittatik meg. c) hogy az 1919. évi saját használatra való dohánytermelés igazolására az ügy egyszerűsítése céljából nem az állampénztárak ('adóhivatalok) által kiállítandó engedély, hanem a volt helyi birtokrendező bizottságok által kiállított, vagy &z elöljáróságok által kiállítandó s a termelési dij lefizetését igazoló nyugta (elismervény) szolgál.