Esztergom és Vidéke, 1920

1920-06-27 / 145.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Hol vagytok? Szegény összetiport ezeréves Magyarország idegen, durva, igazságtalan lábak alatt vonaglik meg nem érdemelt sorsban. Azt hittük, hogy a nagy lecke után csak magyar, hazáját szerető, hazájáért küzdő nemzet él a házán. Csalódtunk I Hallottunk mesélni a nemzeti irányban fejlődő szociáldemokratákról. Me sék. Igenis mesék, mert szociáldemokratáink épen ugy, nem hajlanak a nemzeti irány felé, mint nem haladtak a nemzettel eddig, ők nemzetköziek és most bizonyították be legjobban, hogy nem éreznek a nemzettel, ők nem tagjai az ezeréves Magyarországnak. A nemzetközi csőcselék, hazátlan nép, minden kultúrát lábbal tipró szervezet, a romboló, de építeni nem tudó, gondolkodásában szegény, eszméiben őrült, vallás és faji tulajdonságok nélküli tömeg kezet emelt[Magyarország újraépítése ellen. Bojkott alá vette országunkat és bizonyára nem rajta múlik, hogy nemzetünk a vörös gazságnak behóditson. Hol vagytok hát ti kevés, nemzeti irányban haladó szociáldemokraták ? Miért nem kiáltjátok oda őrült eszmetársaitoknak ? hogy velünk szemben jogosulatlan fellépésük. Sehol sem vagytok, ajkatok néma, mert egyhuron pendültök az ötágú csillag és a vörös zászló rablólovagjaival. És ti kértek helyet az alkotmányos, nemzeti magyar életben ? Jegyezzétek meg magatoknak, hogy a magyar alkotmány sáncain belül csak magyar ember élhet és ha az nektek nem tetszik, menjetek ki a világba, de innét pusztuljatok. Szerdahelyi. Pályaválasztás előtt. Az iskolákban már megkezdődtek az évvégi vizsgálatok s a tanítást e hó végével minden iskolában befejezik. Itt van tehát az ideje, hogy az iskolából kikerülők pályaválasztását megbeszéljük. Az iskolából kikerülő tanulQk jövő pályájának megválasztásánál a következő szempontokat tartsuk izem előtt: 1. mult tanultságait, 2. a magyarság jelenlegi politikai és gazdasági helyzetét és 3. a jövő kiáltásait. A mult megtanít arra, hogy a latéi ner pályákra való özönlés egészségtelen állapotokat teremt, mert sokkal jobban boldogul az, aki produktív pályát választ. A kereskedelem terén pedig egyenes bűnös mulasztást követtünk el s fontos, hogy a kereskedői pályára minél többet adjunk fiaink közül. Erre nemcsak azért van szükségünk, hogy a magyarságot a tisztességtelen kereskedelem kizsákmányolásától megóvjuk, hanem azért is, hogy ezzel egy jól jövedelmező pályát biztosítsunk a magyarságnak, melyen becsületes uton is tisztességesen megélhet. Tudjuk mindnyájan, hogy az úgynevezett lateiner pályákon most nagyon rosszul fizetnek, ugy, hogy ebből a jövedelemből nem lehet megélni és ez az állapot bizonyára még sokáig fennmarad. Egyébként a kereskedői pálya a múltban is jobb megélhetést nyújtott, mint a hivatalnoki pálya. Ez az előnye a háború és a forradalmak alatt és az ország feldarabolása következtében a hivatalnoki pályával szemben óriási módon fokozódott. És már csak azért is szükséges, hogy erre a pályára tereljük ifjúságunkat, mivel a tisztviselői pályákon a tisztviselőknek a megszállott területről történt idemenekülése következtében ugy is nagy a tisztviselő felesleg, ugy, hogy számukat apasztani kell. Igy . tehát e pályákon fiaink sem kapnának állást. E pályák tehát éppen nem kecsegtetők a pályaválasztás előtt álló ifjúságra nézve és sokáig nem is lesznek azzá. Minden okunk meg van tehát arra, hogy fiainkat a kereskedői vagy más szabad pályára tereljük. Most a pályaválasztásnál kevéssé lehet döntő az, hogy mihez van kedve az ifjúnak, mert most a keresztény magyarság, fajunk érdekeit kell elsősorban szem előtt tartani és azt, hogy megélhetésünket hol biztosithatjuk jobban. Érzelmi okoknak most másodsorban adhatunk helyet. Ezeket gondolja meg jól minden szülő és minden ifjú, ki most a pályaválasztás előtt áll. Hivatalos rész. Esztergom szab. kir. város polgármesterétől. 5176/1920. szám. Másolat: Magyar királyi földmivelésügyi miniszter. 22.023/III-4. szám 1920. Valmennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Az utóbbi időben ismételten élőfordult, hogy az 1326. számú állategészségügyi értesitőben foglalt 7512/M. E. 1914. számú kormányrendelet és az ennek végrehajtására kiadott 98300/914. illetve 103.550/914. számú valamint a 22.030. IV. 1919. számú itteni rendeletek ellenére üszőborjuk, 3 évesnél fiatalabb üszők, hasas tehenek és továbbtenyésztésre alkalmas 8 éven aluli tehenek a hivatkozott 103 550/914. számú rendeletben előirt külön engedély nélkül kerültek vasúton szállításra. Tekintettel arra, hogy az említett rendeletek amelyek szerint üszőborjaknak, 3 . évesnél fiatalabb üszőknek, valamint hasas és továbbtenyésztésre alkalmas 8 éven aluli teheneknek vasúton való szállítása csakis a törvényhatóság első tisztviselője által adható engedély alapján történhetik, érvényben vannak, utalással 24063/919. és 14346/919. számú rendeleteimre felhívom alispán, polgármester urat, a legszigorúbb megtorlás kilátásba helyezése mellett a legnyomatékosabban utasítja a marharakodó állomásokra kirendelt állatorvosszakértőket, hogy a fentbivatkozott 89.300/914. számú itteni rendelet utolsó bekezdésében foglaltakhoz mérten üszőborjaknak, valamint hasas és továbbtenyésztésre alkalmas nyolc éven aluli teheneknek vasúton szállítását csák akkor engedhetik meg, ha a szállítási tilalom alól történt felmentést az ezen felmentés megadására felhatalmazott illetékes hatóság velük a hivatkozott 103.550/914. számú itteni rendeletutolsó bekezdéséhez képest közölte. Ily esetben kötelesek az emiitett rendelkezés értelmében szállításra kerülő állatok marhalevelének hátlapján a vasúton szállításra szóló kivételes engedélyt jelezni. A járási (városi) m. kir. állatorvosok pedig tartoznak a vágóhidakon a hivatkozott rendeletben foglalt levágási tilalom megtartását a legszigorúbban ellenőrizni, ugy hogy az engedélyezett kivitelektől eltekintve üszőborju, három évesnél fiatalabb üsző, valamint hasas ós továbbtenyésztésre alkalmas nyolc éven aluli tehén ne kerülhessen levágásra. Megjegyzem, hogy a fentjelzett levágási és szállítási tilalom az ország területén kivül fekvő helyekről és az országnak jelenleg idegen megszálló hatalom igazgatása alatt álló területeiről áthozott és állategészség rendőri szempontból az alispán, polgármester úrhoz intézett mult évi december 25.-én kelt 14 676. számú rendeletem alapján kezelendő üszőborjak, három évesnél fiatalabb üszők, valamint hasas és továbbtenyésztésre alkalmas nyolc éven aluli tehenekre is vonatkozik. Egyúttal felhívom, hogy a hivatkozott rendeletek betartását saját hatáskörében is szigorúan ellenőrizze és a levágási és szállítási tilalom alól csak a legindokoltabb esetekben engedélyezzen felmentést. Budapest, 1920. május hó 31.-én. Olvashatatlan aláírás s. k. Határozat. Tudomásulvétel és szigorú alkalmazkodás végett közlöm. Esztergom, 1920. június 18. Dr. Antony s. k. polgármester. Esztergom város közélelmezési hivatalától 488/1920, k. é. szám. Hirdetmény. Az 1920. évi termésből közszükségleti célokra biztosítandó buza, rozs, kétszeres és árpa kivetéséről és beszolgáltatásáról.. A m. kir. minisztériumnak 4787/1920. M. E. valamint a m. kir. közélelmezési miniszternek 38500/1920. számú rendelete alapján értesítem a város közönségét, hogy a buza, rozs, kétszeres és árpával bevetett terület 1920. évi június hó 27.-től 1920. július hó 3.-ig a városi közélelmezési hivatalban bejelentendő. Legcélszerűbbnek vélem a vasárnap és ünnepnapokat, mikor a közélelmezési hivatal d. e. 8 órától déli 12 óráig tart e célból hivatalt. (Kölcsey-ucca Káptalan ház földszint.) Bejelenteni tartoznak a fenti terménnyel bevetett területet azok is, akik a földet bérlik vagy részesek és ha a bevetett terület egy holdnál kisebb (és egy kat. hold, kis hold, magyar hold, lánc, stb.) A bejelentéseket a hatóság át fogja vizsgálni és amennyiben gyanúja lenne arra, hogy valamely termelő helytelen adatokat vallott be, vagy ha hozzá ily értelmű feljelentés érkezik, a hatóság a termelő területének pontos kiterjedését helyszíni szemle utján fogja megállapítani. Ha az eltitkolás beigazolást nyer, a helyszíni szemlével felmerült költségek a termelőt terhelik. A bejelentésre kitűzött határidő "(L920. július 3.) letelte után 8 nap múlva mindazok, kik a bejelentést elmulasztották vagyis a búzával, rozszsal, kétszeressel és árpával bevetett területeiket az előirt időben be nem jelentették, a rendőrbüntető bírósághoz lesznek feljelentve s olybá tekintetnek, mintha a bevetett területet eltitkolni akarták volna és ez esetben az egész bevetett terület után kétszeres gabonamennyiséggel terhelendők meg s azok felerésze térítés nélkül szolgáltatik be. A fenti rendeletből kifolyólag a beszolgáltatandó mennyiséget, annak árát, a termelőnek visszatartható házi és gazdasági szükségletet stb. a rendelet megjelenése után a közönséggel tudatni fogom. Bízom a város hazafias gazdaközönségének lelkiismeretében és remélem, hogy a fenti rendeletnek pontosan eleget fog tenni anélkül, hogy csak egy ellen is a megtorló intézkedést kellene folyamatba tétetni. Esztergom, 1920. június 24. Dr. Antony s. k. polgármester. Esztergom szab, kir. város polgármesterétől. 373/1920. kü. szám. Hirdetmény. Folyó évi április hó 27.-én 13.781/R. E. H. 3. 1920. szám alatt kiadott m. kir. honvédelmi miniszteri körrendelet értelmében felszólítom a város területén lakó összes katonai ellátásban részesülő hadiözvegyeket illetve a hadiárvák gyámjait, hogy f. évi július hó l-e és 15-e között a városi katonai nyilvántartó hivatal helyiségében (Kölesei u. 2. szám. nyilvántartásba vételük céljából személyesen feltétlenül jelenjenek meg és a katonai ellátásra vonatkozó ÖSSZ6S irataikat hozzák magukkal. Az érdekelteket felhívom, a feltétlen jelentkezésre, mert aki ezen jelentkezést elmulasztja, az a nyilvántartásba nem vehető fel és mint ilyen a katonai ellátását elveszíti. Esztergom, 1920. évi június hó 24.-én. Dr. Antony s. k. polgármester. Esztorgomi járás fészolgabirájátél. 1747/1920. szám. Másolat: M. kir. Államrendőrség Soproni kapitányság. 1331/920. b. ü. szám. Körözés. F. hó 21-ről 22-re virradó éjjel ismeretlen tettesek Sopronban Várkerület 5. szám alatt levő Grafl János és társa cég bőrüzletébe betörtek s onnét nagyobb mennyiségű bőrt loptak el, minek egyrésze megkerült. Hiányzik még 16.000 korona értékben 95 quadrát féket box bőr, 6 kiló fekete tehénbőr, szélei a nyak kivételével levágva. Kérek nyomozás t eredmény esetén értesítést. Sopron, 1920. évi május hó 22.-én. Államrendőrség. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A fenti körözést nyomozás és eredmény esetén a megkereső hatóság értesítése céljából kiadom. Esztergom, 1920. június hó 15.-én. Reviczky s. k. főszolgabíró.