Esztergom és Vidéke, 1920

1920-06-20 / 139.szám

5. A faigazolvány a rájegyzett érvényes­ségi határidő lejártával szállított faanyagok jogos szerzésének igazolására nem szolgálhat. 6. Amennyiben a faigazolvány kiállításának jogát az erdőbirtokos nem tartja fenn magá­nak, köteles azt minden tekintetben kifogás­talan és alkalmas egyénre bizni s ennek aka­dályoztatása esetére állandó helyettest is ki­jelölni s ezeknek nevét, valamint a megbí­zottak személyében később netalán bekövet­kező Változásokat is az essztergomi m. kir. járási erdőgondnokságnak és a községi elöl­járóságnak nyilvántartás céljából, esetről­esetre bejelenteni. A megbízottak a faigazol­vány ok szabályszerű kiállításáért törvény sze­rint vagyoni felelőséggel is tartozván, addig, a mig a megbízatásuk érvényben van, iga­zolványok mások által ki nem állíthatók. A. községi elöljáróság a járási főszolgabíró és az esztergomi m. k. j. erdőgondnoksag által ne­talán kifogásolt egyének igazolványok kiállí­tásával nem bízhatók meg s viszont az olyan meghízottak, a kiknek működése ellen az előbb emiitettek részéről bármely tekintetben kifogás merül fel, eltavolitandók. 7. A faigazolvány kiállításánál sajátkezű aláírás helyett nedves név bélyegző nem használható. 8. A törvényhatóság területén alkalmazott minden külső közigazgatási és rendőri közeg­nek, továbbá a m. kir. csendőröknek, vala­mint erdőőrnek és igazolvány kiállításával meg nem bízott erdőtisztnek törvényes köte­lességében áll a tűzifa szállítást mindannyi­szor, valahányszor erre alkalmuk nyílik, szi­gorúan ellenőrizni, az ellenőrzés megtörténtét az igazolványon, a hely és kelt feltüntetése mellett, feljegyezni és azokat a tűzifa anya­gokat, amelyeknek jogos szerzését az illető szabályszerű bizonyítvánnyal vagy egyáltalán nem vagy csak részben tudja igazolni, lefog­lalni s a j. főszolgabírónak, szabály szerű elis­mervény ellenében, megőrzés végett átadni, az esetet pedig az illetékes közig, hatóságnak bejelenteni, még pedig abban az esetben, ha a lefoglalás az igazolvány szabályellenes volta miatt történt, az igazolvány csatolása mellett. 9. Az, aki az ebben az utasításban foglalt rendelkezések megszegésével tűzifát elad, vesz vagy szállít, az az 1879. évi XXXI. t. c. 116. §-a szerint minősülő, illetve bünte­tendő eljárást követ el s ezen felül az iga­zolatlanul eladott, vett vagy szállított tűzifát el kell tőle kobozni és a közszükséglet fe­dezésére kell fordítani. 10. Ha felmerült kihágást esetek felderítése avagy az igazolványok kiállítása körül neta­lán észlelt visszaélések ezt szükségessé te­szik a 8. pontban megjelölt közegeknek, az 1879. évi XXXI. t.-c. 150. §-a szerint, joguk, ban áll az illető elöljáróság egyik tagjának közreműködésével házkutatásokat is tartani s ezek során a tulajdonában lévő tűzifa jogos szerzésének igazolására bárkit is felhívni és a nem igazolt tűzifát lefoglalni, Az ellenszegülés eseteinek elbírálásánál a büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezé­seit kell irányadóknak tekinteni, még pedig az 1879. évi XXXI. t.-c. 127. 128. és 150. §-aiban foglalt határozmányok figyelembe vé­tele mellett. A faigazolványok kiállítói által elkövetett visszaélések pedig természetüknél fogva az 1879. évi XXXI. t.-c. 97. §-a alapján bűn­pártolásnak minősíttetnek és mint ilyenek büntettetnek. 11. Az ebben az utasításban foglalt ren­delkezések nem vonatkoznak az államkincs­tári és közalapítványi erdőkből vagy farak­tárakból eladott tűzifára, miért is az állam­kincstári és közalapítványi erdőgondnokságok és a faraktárgondnokságok által kiállított fa­igazolványokat a faszerzés és szállítás jo­gosságának elbírálásánál érvényeseknek kell elfogadni. Ugyanilyen elbánásban kell részesíteni az Országos faértékesitő hivatal" által kiállított azokat a szabályszerű szállítási igazolványo­kat is, amelyeket a nevezett hivatal tűzifá­nak vasúton vagy hajón való szállítására adott ki. Esztergom, 1920. május hó 8. alispán h. Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. ^ Telefon. • Távirat, p Lemondásra szólították föl a miniszterelnököt. Budapest. A kereszény egyesülés pártjának néhány képviselő tagja Hencz Károly és Rassay Károly ve zetésével felkeresték Simonyi-Sema­dam Sándor miniszterelnököt és fel­szólították, hogy mondjon le állásá­ról. Közölték vele, hogy gyengének és erélytelennek tartják a kormány vezetésére és ezért leghelyesebbnek azt tartanák, hogy minél' előbb más­nak adná át helyét. A miniszterel­nök kijelentette, hogy csak a tiszán­túli választások befejezését akarja megvárni, ami után nyomban be fogja terjeszteni a nemzetgyűlésnek a kormány lemondását. Konstantin visszatér a görög trónra. Bécs. Sándor görög király és Kons­tantin volt király Svájcban tanács­kozást tartottak. Sándor király kije­lentette, hogy hajlandó lemondani a trónról és kérte atyját, vállalja el is­mét az uralkodást. Venizelosz elha­tározta, hogy inkább kikiáltja Görög­országban a köztársaságot és ideig­lenes elnökké nyilvánítja magát. Zeppelin-járatok Newyork—Lon­don—Berlin között. Paris. Egy amerikai szindikátus a Zeppelin-társaságnál 700.000 dol­lár értékű léghajót rendelt meg, ame­lyeket a Newyork—London—Berlin vonalon fognak járatni. A szepesiek tiltakozása. Prága. Szepesmegye egész lakos­sága a nemzetgyűléshez és a kor­mányhoz emlékiratot intézett, amely­ben élesen tiltakozik az ősidők óta fennálló önnállóság, továbbá Szepes­megye szétszakítása és a megye­székhelynek Lőcséről Liptószentmik­lósravaló áthelyezése ellen. Az orosz bolsevizmus ntolsó órái. Berlin. Itteni ántánt körök infor­mációi szerint a pétervári ellenforra­dalom egyre növekvőben van és a szovjeturalom bukása már csak órák kérdése. Az ellenforradalom leverésére kivezényelt vörösök egy része fellá­zadt, összefogott a polgári elemekkel és már velük tart a munkásság te­kintélyes száma is. Követelik a pol­gári uralom visszaállítását. A nép­biztosok állítólag elmenekültek. Péter­vár üres és mindenütt a rombolás képe. A környéken óriási a pánik. Pétervári hirek szerint Moszkvában is hasonló állapotok vannak. Lenin és Trotzkij hollétéről nem tudnak. Az ellenforradalom hátterében Ke­renszki áll, aki állítólag már Orosz földön van. Kik csatlakoznak a bojkotthoz. Bécs. A cseh munkásszervezetek egyhangúan elhatározták a Magyar­ország elleni bojkottot, úgyszintén a román és olasz szervezetek is. Ju­goszláviából még nem jött értesítés, de Bécsben nem kételkednek, hogy ott is teljes lesz a bojkott. A magyar vasutasok retorziója, Budapest. A Keresztényszocialista Vasutasok Országos Egyesülete ha­tározatilag kimondotta, hogy ha a bojkott e hó 20.-án megkezdetnék, magyar vasutasok megtorlásul be­szüntetik Ausztriába és a többi szom­szédos államokban irányítandó és szerződésileg már lekötött áru- és élelmiszerszállításokat, addig is az utbanlevő szállítmányokat feltartóz­tatják és a feladók rendelkezésére bocsátják. Véres anarkista puccs Olasz­országban. Róma. Spezzia városban kitört a várt anarkista-puccs. A merénylők terve az volt, hogy a középületeket felrobbantják, a város előkelő polgá­rait legyilkolják és a lőporraktárt hatal­mukba kerítik. De a rendőrség és katonaság előre értesült a pucsterv­ről és igy felkészülve, várta az ese­ményeket. A puccs kitörésének első jelére a legerélyesebb ellenintézkedé­seket alkalmazták. És sikerült a pucs­csot vérbefojtaniok. Többszáz em­bert letartóztattak, A rendőrség a nyomozás során megállapította, hogy az összeesküvés szállai a bécsi ma­gyar kommunistákhoz vezetnek. A bécsi szocialisták minden vezetője zsidó. Bécs. A bécsi szociáldemokraták klubja most választotta meg vezető­ségét. Elnöknek egy Czech nevü zsidót választottak meg. Az elöljárói tisztet Traub tölti be, aki szintén zsidó. A képviselők klubjuk házna­gyának szintén zsidót választottak meg, Helller képviselőt. A klub veze­tését Pollack dr.-ra bizták, aki a titkár­ral, Strausz dr.-ral együtt szintén a zsidó fajhoz tartozik. Esztergom Keresztény Népe! Vendégeink érkeznek I Szeretettel várt, kedves vendégek, akik mikor Károlyi Mihály gróf és „nemzeti tanácsa" ezt az országot a lejtőre juttatták, amikor a berúgott Linder katonaságunkat szétkergette, a frontról hazaérkezve, döbbenettel látták, mi lett egy diadallal végigküz­dött háború végén evvel az országgal és szerencsétlen népével. Látták mint került karmaiba egy idegen fajnak, mint esküdött hűséget eszméinek, mint adta magát oda eszközül gya­lázatos terveiknek I Látták már ak­kor a lejtő fenekét, ahová jutni fog a magyar és azzal a hősi elhatáro­zással, amellyel a front ezer vesze­delmét kiállották, nekivetették lábukat a lejtőnek és elsőnek kiáltották a nemzet fülébe: Magyarok, ébredjelek! Amikor először bontoiták ki az egyre vörösödő Budapest uccáin hó­fehér lobogójukat, az akkori hatal­masok gunymosolya volt rá a válasz. — „Ébredhettek .már — gondolták magukban — Magyarország már a mi karmainkban vergődik és nem menekül innen." És elkövetkezett a vörös éjszaka. Az ébredőket összefogdosták, számo­san haltak közülük vértanú halált Szamuelly és pribékjeinek őrületes terrorja következtében. Kísérletük, hogy megszabadítsák az országot a vörös zsarnokságtól, először vérbe fulladt. . . De ütött az óra I Ki ugrott volna legelőször talpra, ha nem az ébredők lelkes csapata s most már rámutat­hatott ez ország nyílt tönkretevőire és harsoghatta a halálos zsibbadásá­ból tápászkodó magyar nép előtt: Ébredjetek I Tömörüljetek I ! És azóta — sok helyütt lassan bár — de ébred a magyarság. A sötétben bujkálok most is min­denféle rágalmakkal igyekeznek a bennük való szilárd bizalmat meg­rendíteni. Ország világ előtt kikiáltják őket emberteleneknek, a keresztény­ség meghazudtolóinak, a magyarság nyílt szégyenének. Esztergom Keresztény Népe ! Nem kell hinni ilyen rágalmaknak. Ma, vasárnap ők lesznek a mi vendége­ink : az Ébredő Magyarok! Meg fogjátok látni, hogy igazi emberba­rátok ők, telve igazsággal és becsü­lettel, jó keresztények, akiknek első útja is Isten háza lesz e városban és olyan magvarok, • akiknek köve­tése e haza jobb sorsa felé visz mind­nyájunkat. Vendégeinket fogadjuk ugy, mint ez ősi város mindenkor kipróbált magyar érzelmű, hazafias népéhez illik. Vonuljunk ki eléjük a hajóál­lomásra, hova délelőtt 11 órakor érkeznek, mutassuk ki együttérzésün­ket, kisérjük fel őket a főszékesegy­házba, hol zászlajukat megáldják és hallgassuk meg délután 3 órakor a Széchenyi-téren tartandó népgyülésü­ket, amelyen megismerjük céljaikat és ezek elérésére való eszközeiket. Ha megismertük őket, ha együttér­zünk velük, ne álmodozzunk, lustál­kodjunk tovább ; álljunk be mi is, minél számosabban, álljunk be mind­nyájan Ébredő Magyarnak, az Éb­redő Magyarok Egyesületének Esz­tergomi csoportjába! Bojkott. Ezredünktől egy félvilág rettegett és vitézségünk mentette meg Mária Terézia trónjával Ausztriát a szétda­rabolásról s most kapcabetyárok tör­nek ránk, mi pedig nem ütünk szét a nemzetközi csőcselék között. Amiért nem akarunk behódolni a vörös szociáldemokrácia burkába bújt kommunizmusnak, amiért védelmére keltünk nemzeti, faji becsületünk és a kereszténységnek, a külföld ucca­söpredéke éhhalálra ítélte országunkat. Ausztria és a csehek nem volná­nak ^méltóak dicstelen történelmük­höz, ha nem kaptak volna az am­sterdami határozaton. Ám jól van, legyen ugy, ha há­ború, legyen nagy, de ne egy oldalú. Mikor e sorokat irom, a magyar kormánynak már le kellett volna til­tania minden szállítást Ausztria és Csehország felé. Miért nem tette ? Megtették ezt derék vasutasaink, de ez igy nincs rendén, mert megint a magán vállalkozás lép előtérbe és mégis helyeselnünk kell elhatározá­sukat, sőt buzdítani a kitartásra. Le kell zárni a magyar hust, zsirt, bú­zát, bort az osztrák és csehek elől, akkor azután tartsák korgó gyomor­ral a bojkottot. Látod magyarom, ez is az önma­gunkra rakott bilincsek eredménye! Az utolsó külíöldi vasúti hordár is Magyarországhoz kenni zsiros lábát. Szerdahelyi. Esküvő. Havetta Irmuskát ma d. u. fél öt órakor vezeti oltárhoz a vízivárosi plébánia templomban Uhrik József. Dr. Nemtsák János síremléké. A nagyérdemű főreálisgolai igazgató­tanár sirja fölé emelt emlékkőre ujabban adakoztak: Popper Ede (Esz­tergom) 50 K-nát, továbbá az Esz­tergom és Vidéke utján: Komlós Sándor (Budapest) 100 K-nát, Hart­mann Péter és Ledergerber Pál (Nyer­gesujfaluról) 30—30 K-nát. Midőn ez összeget ezennel nyugtázom, felkérem a volt tanítványokat, hogy e kegye­letes célra szánt esetleges adomá­nyaikat mielőbb juttassák hozzám, mert a síremlék számadásait a közel jövőben végleg lezárni és megfelelő ellenőrzés mellett elszámolni óhaj­tom. Bieszl Ferenc kir. tanácsos takarékpénztári igazgató. Halálozás. Szamossi Mihály m. kir. állampénztári tiszt, rokkant t. hadnagy, a harctéren szerzett beteg­ségében, hosszú szenvedés után f. hó 18.-án, életének 38.-ik évében elhunyt. Temetése holnap délelőtt 11 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából s ezen idő alatt a hely­beli állampénztár zárva lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents