Esztergom és Vidéke, 1920

1920-06-18 / 137.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Forr — csak forrjon!.. (f) Minden gondolat, amely a ma­gyar nemzeti és keresztény szellem megerősítésére irányul, visszhangot kelt bennem, mert érzem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy sokat kell még tennünk ezen a téren, hogy igazán meg sem kezdtük még a munkát, csak az erők csoportosítá­sánál, csak a célkitűzéseknél tartunk még, hogy fiatal, agilis nemzetgyű­lési képviselőnk cikkét olvastam, ahol azt panaszolja, hogy politikusaink súlyos hibáin kivül, veszedelmes belső bajaink: rendkívül hiányos kulturá­lis, társadalmi és főként gazdasági szervezettségünk . . . Élénk érdeklődéssel kisérem azon testvér vármegye társadalmának a munkáját, ahol ez a cikk megjelent és tisztán látom a távolból is, hogy bajaik ugyanazok, mint nálunk s az orvoslást ugyanúgy keresik, mint mi: — minden hónapban más, uj orvos­hoz fordulnak, uj egyesületet alakí­tanak. Ezek az egyesületek, valahány van, mind egyetemesek, egyik sem specialista, még ha mondja — sem az . . . A bajon máskép segíteni nem lehet, „bele kell kapcsolódnunk, úgy­mond, minél előbb a legnagyobb, a leghatalmasabb társadalmi szerve­zetbe,- a Keresztény Nemzeti Ligába", tehát — hívjuk el a beteghez a sok egyetemes orvos mellé a legegyete­mesebbet is I . . . Ugy látom, nem helyi, hanem or­szágos betegséggel van dolgunk. » Bennünk, a végtagokban érezhető leginkább a betegség nyomasztó ha­tása, pedig nem itt van a baj, vala­hol a szervezet központjában kell keresnünk. Mi nem kívánjuk, nem törekszünk arra, hogy az az 5—6 közéleti szerepre vállalkozó emberünk tízféle egyesület munkáját vezesse, irányítsa, mert ők is érzik, mi is tudjuk, hogy ez nem lehetséges, a hivatalán kivül annyi szabad ideje egyiknek sincsen! . . . Lehet, sőt bizonyos, hogy ébredő keresztény társadalmunkban sokkal többen vannak, akik országos sze­repre éreznek magukban hivatottsá­got, mint ahány vezető szerep van a készülő nagy nemzeti drámánkban. Ez mindenesetre a főcselekvény egy­ségének a rovására megy és ne cso­dálkozzunk majd azon, ha rövid idő múlva nem lesz egyetlen egy orszá­gos tekintélyünk sem s az egész tár­sadalmunk csupa önállóan ténykedő, független különitményekből fog ál­lani I . . . Idézett képviselő barátom folytató­lag azt az aggasztó lehetőséget is megemliti cikkében, hogy — „a jó­zan okosság magaslataira még min­dig nem jutott entente sok szivünk­höz nőtt szervezetünk munkája elé fog akadályt görditeni, sőt be is fogja azokat tiltani ..." Hát hiszen orszá­gunk feldarabolása után ez már iga­zán csak harmadrendű,rossz lenne; Ez is a hatalmi kérdések közé tar­tozik . . . Csak egyhez nincs elég ha­talma annak a győzedelmes entente­nak : a mi elkeseredettségünket meg­nyugvásra változtatni! . . . s én hiszem, hogy az az erősödő elkese­redettség, a bennünk lassan-lassan makacssággá fajuló meg nem nyug­vás, szét fogja törni a mesterségesen gyártott szervezetek kereteit, egysé­ges, félelmetes keresztény-magyar nemzetté forraszt össze bennünket . . . és országot szétdarabolni, egyesületet feloszlatni lehet, de a lelkére talált nemzetet megölni — soha ! . . . | | Telefon.-Távirat. | Albánok legyilkolják az foglyokat, olasz Róma. Az albánok borzasztó ke­gyetlenkedéssel harcolnak. A foglyo­kat nagyrészt leölik, vagy szemüket kiszúrják. Római jelentés szerint az albánok 80 elfogott olasz közkatonát és 5 tisztet agyonlőttek. Az angolok kivonulnak Batumból. Bécs. A Batumban erősen halad­nak az angolok készülődései a város kiürítésére. Ezidőszerint még 2000 katona van Batumban. A város kiü­rítését 14 nap alatt befejezik. Lloyd George a szerb megszál­lás ellen. Bécs. Lloyd George az alsóház­ban kijelentette, hogy semmiféle he­lyes ok sem teszi kívánatossá, hogy a Magyarországgal való béke meg­kötése után föntartsák magyar terü­letek megszállását. Tibrácia függetlenségi harca. Athén. Jafer Tajor proklamálta Kelet-Thrácia függetlenségét, portra fennhatóságát megszűntnek jelentette ki és kormányt alakított. Felakasztott török nacionalista tisztek. Konstantinápoly. Musztafa Ke­mal pasa négy hívét, köztük két ka­tonatisztet is, a nagyvezér ellen irá­nyuló összeesküvés szervezése miatt a hadügyminisztérium épülete előtt felakasztottak. Változások a török békeszer­ződésen. Paris. A legfelsőbb tanács, mint hire jár, hajlandó a török békeszer­ződésen a konstantinápolyi kormány javára bizonyos változtatásokat esz­közölni. Nyugat-Magyarországért a pécsi Bécs. Állítólag a soproni entente­bizottság környezetéből származó ér­tesülés szerint Nyuyat-Magyarország kiürítésének kérdése függőben marad marad mindaddig, amíg Franciaország a st.-germaini szerződést nem ratifi­kálja, ami e hó vége előtt alig történhet meg. Magyarország Nyugat­Magyarország kiürítéséért a pécsi bányavidék egyidejű átadásával fog­ják kárpótolni. Ellenforradalom Oroszor­szágban. Moszkva. A szovjetkormány el­lenforradalmi üzelmek miatt Moszk­vában és Péterváron kihirdette a ki­vételes állapotot. A szovjetek nagy­tanácsának egy mindenkihez intézett felhívása védelemre és elszánt harcra szólítja fel Oroszország lakóit Szov­jet-Oroszország külső és belső ellen­ségei ellen. Halálra Ítélték Kolcsak tenger­nagy négy miniszterét. Helsingfors. A szibériai forradalmi törvényszék most ítélt a Kolcsak­kormány tagjai ellen megindított pör­ber. A kormány négy tagját halálra hat tagját életfogytig tartó kényszer­munkára, tiz tagját tizévi, két tagját ötévi kényszermunkára ítélték. Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánjától. 2856/1920. szám. Tárgy ; Közigazgatási hatóságok illetékte­len eljárása szabadságon levő tényleges ka­tonai szolgálatot teljesítő egyének részére szabadságmeghosszabbitás látszatával biró igazolványok kiállítása körül. Rendelet, Az I. fokú és helyhatóságoknak. A fenti tárgyban 29.438/1920. B. M. sz. a. kiadott és a Belügyi Közlöny f. é. 23. szá­mában közölt belügyminiszteri rendeletnek szigorú betartására Cimzetteket ez uton uta­sítom. Esztergom, 1920. június 14. alispán h. Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergom vármegye aliapániától 2848/1920. szám. Tárgy: Csendőrőrs Piszkén. Rendelet. Az I. fokú és helyi hatóságoknak. Tudomásul vétel végett közlöm, hogy Piszke községben 6 főből álló csendőrőrs állíttatott fel, mely működését folyó 6.-án megkezdte. Esztergom, 1920. június 12. alispán h. Beviczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergomi Járás főasolgabirájától. 1668/1920. szám. Tárgy: Varga Ede körözése. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi község elöl­járóságának és csendőrőrsének. Varga Ede utazóügynök, ki Szombathelyen 1900. évben született, 1000 korona értékű bi­zományi áru elsikkasztása után megszökött. Fentnevezett a szóban levő bizomány árut nyolc napi elszámolásra f. évi március hó 5.-én vette át a hazafias képeket terjesztő vállalattól s azóta életjelt nem adott magáról és állítólag lakásán sem tudnak róla. Amen­nyiben nevezett körzetében feltalálható volna hivatalomhoz előállítandó. Esztergom, 1920. évi május hó 31.-én. Beviczky s. k. főszolgabíró. Esztergom vármegye törvényhatósági munkás közvetítő. 6/920 munk. sz. Tárgy: Munkaalkalmat keresők. Rendelet. Az I. fokú és helyi hatóságoknak. Az aratási, cséplési, kaszálási, répaszedési, magtárosi vagy munkafelügyelői, szőlőmive­lési, kubikus (vasút és útépítésnél) téglavető, kömives, ács, kovács és asztalos, festő és mázoló általában bármily mezőgazdasági és földmunkára jelentkezők keresnek munkaal­kalmat. Felhívom cimet, hogy amennyiben hatósága területén ily munkaalkalom kínálkoznék, erről nekem a munka nemének, időpontjának az alkalmazható munkások számának s a vár­ható javadalmazásnak megjelölésével hatósá­gomnak sürgősen jelentse. Esztergom, 1920. június 5. Palkovics s. k. alispán. HÍREK. Áthelyezés. Schwetz Vilmos po­zsonyból menekült kir. tanfelügyelőt, aki az Esztergom vm. kir. tan­felügyelőséghez volt beosztva a val­lás és közoktatásügyi m. kir. miniszter, a belügyminiszter megkeresésére, á fiatalkorúak budapesti felügyelő ható* ságához helyezte át.

Next

/
Thumbnails
Contents