Esztergom és Vidéke, 1920

1920-06-17 / 136.szám

XLII. évfolyam 136. szám. K0r6SZtéliy íúigfW S3JIÓ. Csütörtök, 1920. június 17. Esztergom Tármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JANOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Eredmények. Becsületes fegyverekkel harcoló országot még soha semmiféle, valójában győző sem alázta meg olyan mélyen, mint amilyen mélyen, csúnyán aláz meg minket az entente napról-napra, mert gyengék, kishitűek voltunk és lemondtunk az ellentállásnak még gondolatáról is. Engedtük futni gaz árulóinkat, akik most ellenünk tüzelik ellenségeinket és itt, bent túlságos humanitással kezeljük azokat, akik kezeink között vannak. Amig Németországnak elenyésző csekély részét reguláris francia csapatok szállották meg, addig Magyarországra áruló és rabló hordákat szabadítottak rá. Ellenségeink beleavatkoznak belügyeinkbe, saját meghagyott csonka országunkban nem parancsolunk és külföldről nyomnak bennünket alávaló gaz módon. Ostende és Bukarest között vasúti kapcsolatot létesítenek, de Magyarország megkerülésével. A nemzetközi szállító munkások kimondották ellenünk a blokádot és mi tűrünk mindent. Megszállott részeken elhurcolják magyar véreinket és mi arcpirulva hallgatjuk halálsikoltásaikat. Ausztriában, amelyet az egész háború alatt mi élelmeztünk, rágalmazó lapok látnak napvilágot, melyek elárasztják a külföldet és mi tűrünk, mert az entente ránkparancsolt, hogy engedelmes gyermekek legyünk s akkor majd megengedi, hogy lassan elsorvadjunk. Meddig fog ez még igy tartani ? Fel kell ráznunk a nemzetet csecsemőtől az aggastyánig. Az anyák teje izzó gyűlöletet vigyen a gyermekbe, a mindennapi kenyér a bosszú láváját öntse ereinkbe ellenségeink iránt. Legyen minden eszköz jó és nemesítse, szentesítse e cél. — az egységes, ezeréves Magyarország vissza szerzése. Némó. { Telefon.-Távirat. ^

[ A bécsi helyőrség és szociáldemokraták tiltakozása. Bécs. A bécsi helyőrség és az osztrák szociáldemokrata munkások vasárnap nagy tiltakozó népgyűlést rendeztek a hadseregben meghonosított bizalmiféríi rendszerrel szemben megindult mozgalmak ellen. Rendzavarás nem történt; a katonák a par lament elé vonultak, ahol a munkáshimnusz eléneklése után nyomban elvonultak. A kormányzó Gödöllőn. Budapest. Horthy Miklós kormányzó családjával együtt a legközelebbi napokban nyári tartózkodásra Gödöllőre utazik a királyi kastélyba. Az olasz szocialisták Albánia kiürítését követelik, Luganó. Az „Avanti" a pártvezetőség felhívását közli, amelyben Albánia rögtönös kiürítését követelik. Ma Milanóban a vasutasok és hajósok képviselői értekezletet tartanak, amelyen megállapodnak arra nézve, hogy miként akadályozzák meg a franciáknak Albániába szállítását. Kombinációk az uj kormányról. Budapest. A most következő hét tisztázni fogja a politikai helyzetet. Sok aktuális kérdés eldől, elsősorban a kormányválság, amelynek megoldása az lesz, hogy Simonyi-Semadam Sándor helyett Apponyi Albert, Rubinek Gyula, nagyatádi Szabó, Haller István, Rakovszky István, vagy Gaál Gaszton lesz a miniszterelnök. Teleki Pál helyett Pékár Gyula, vagy gróf Csáky Imre a külügyminiszter, Soós Károly helyett Schreiber a honvédelmi, Bénára" Ágoston helyett Barla Szabó József, vagy Székely János népjóléti és Dömötör Mihály helyett Meskó Zoltán, vagy Benitzky Ödön a belügyminiszter. A kabinet többi tagjai megmaradnának. Görög vereség a Maricánál Szófia. A török és bolgár felkelők visszavetették a görög csapatokat, mikor azok megkísérelték az átkelést a Marica folyón, üldözés közben átlépték a Maricát és megvetették lábukat a folyó nyugati partján. Háború lesz Olaszország és Jugoszlávia között? Budapest. Politikai körökben biztosra veszik, hogy az olasz és jugoszláv viszony kiélesedése következtében a két állam között a közeljövőben háborúra kerül a sor. Aggasztó az olaszok helyzete Albániában. Róma. Az „Epoca" felhívást közöl az olasz nemzet ifjúságához, hogy mindenki ragadjon fegyvert, mert Albániában aggasztó az olaszok helyzete. Valonában több száz halottjuk volt az olaszoknak és Antivárit és Dulcignot kénytelenek voltak kiüríteni. Durazzót még tartják ugyan, de aligha sokáig. Öt olasz hadihajó ágyúi ontják lövedékeiket az albán hadállásokra. Ha a legrövidebb időn belül nem sikerül a? olaszoknak segitőcsapatokat vetni a tüz vonalba, akkor vereséget szenvednek. Gseh államkölcsön. Prága. A cseh kormány a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszt egy uj államkölcsön felvételéről, amely a cseh köztársaság megalakulása óta a negyedik kölcsön lesz. Ez alkalommal kerül megoldásra a hadikölcsönkötvény-tulajdonosok kártalanítása is. A kiszivárgott hirek szerint csak azt a hadikölcsönt fogja az állam magára nézve kötelezőnek elismerni, amelynek összegét legalább háromszoros magasságban fogja a hadikölcsöntulajdonos az uj államkölcsönre jegyezni. Állítólag az állam a hadikölcsönöket 79 °/o erejéig fogja elismerni. Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánjától. 2764/1920. szám. Másolat: Magyar Királyi Munkaügyi és Népjóléti Minister. 13.. 161/920. I. a. szám. Tárgy: Az orvosi rendelési és beteg látogatási dijaknak ujabb felemelése. Esztergomvármegye Alispánjának Esztergom. A vármegyei törvényhatósági bizottság 1920. évi február hó 26. napján tartott rendes közgyűlésének az orvosi rendelési és beteglátogatási dijaknak ujabb felemelése tárgyában 4247/1919-32. kgy. 1920. szám alatt hozott véghatározatát felülbirálván, azt indokainál fogva jóváhagyom. Miről az alispán urat további megfelelő eljárás végett értesítem. Budapest, 1920. május 27.-én. Minister helyett olvashatatlan aláírás s. k. h. államtitkár. Határozat. Másolatban tudomásulvétel és miheztartás végett az Országos Orvos Szövetség esztergomi fiokszövétségének, az állami számvevőségi kirendeltségnek, továbbá a V. Hiv. Lap utján az I. fbku egészségügyi hatóságoknak, a községek elöljáróságának és valamennyi körorvosnak kiadom. Esztergom, 1920. június 7. Palkovics s. k. alispán. Esztergomi járás íőszolgabirájától. 1498/1920. szám. Tárgy : Hrucsár Pál nyomozása Körözvény. Hrucsár Pál 21 éves nyitrai születésű és salgótarjáni illetőségű téglavető munkás f. évi május 11.-én Basaharcnál (Pilismarót mellett) a Dunába fult. Személyleirása : termete alacsony, haja sötét szőke, szeme barna. Felkéretnek az összes hatóságok, hogy nevezett hulláját nyomoztatni és feltalálás esetén hivatalomat értesíteni szíveskedjenek. Esztergom, 1920 évi május hó 26.-án. Reviczky s. k. főszolgabíró. Békésvármegye alispánjától. 620/920. ad. ikt. Körözés. Kiskorú Gál Sándor Ferenc anyja Gál Róza, ki Biharpokloson született s onnan ismeretlen helyre távozott, feltalálás esetén illetőségére nézve kihallgatandó s az eredmény Békésvármegye alispáni hivatalával közlendő. Gyula, 1920 május hó 1. Dr.Daimel s. k. alispán. HIREK. Gyermekakció. Amíg az entente engedelmével pusztítanak bennünket alávaló szomszédaink, kifosztják országunkat, addig mi, elvakultságunkban hálásan kapunk a külföld alamizsnája után és hitvány koldusokként küldjük gyermekeinket idegen népek, idegen szokás és erkölcsök közé alamizsna kenyér, tejre, ősi faji tulajdonságunkat: a büszke gőgünket is megtagadtuk, alázatos kézcsókoló koldus lett az ezeréven át hadakozó gerinces magyar. Vájjon van-e egyáltalán szükségünk az idegen gyermekakcióra ? Igaza van Antóny Béla dr. polgármesternek, hogy ahol 100 ezer koronás lakodalmakat tartanak, onnét hitványság koldus kenyérre küldeni gyermekeinket. Van más megoldása is ennek. A háború alatt tehetős parasztcsaládok szeretettel fogadták ellenségeink gyermekeit, tejben-vajban fürösztve őket, vegyék most magukhoz a nélkülöző magyar gyermeket. Jut még ott lágy kenyér, tej ezek számára is és jut magyar erkölcs is bőven. Ne eresszük gyermekeinket külföldre ! Az édesanya teje lehet kevés, de keserű soha! Szerdahelyi. Zászlóaljunk elutazása. Már feledésbe ment menetszázadok, zászlóaljak távozása elevenedett fel kedden, mikor helyőrségünk zászlóalja utazott el Esztergomból. Mennyi változás! Siró anyák, hitvesek, könnyező apák, titokban zokogó lányok vitték virágjukat, könnyeiket, csókjukat, a búcsúzó katonákhoz, akik közül bizony sok, nagyonsoknak ez volt az utolsó búcsúja. És jött az összeomlás. A visszaözönlő katonákat nem várta senki, azaz hogy mégis ! Várták őket azok, akik ebbe a nyomorba döntötték az országot. Később is indultak harcba katonák, de ezek már néma