Esztergom és Vidéke, 1920

1920-06-15 / 134.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., nova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Telefon. • Távirat. § Súlyos harcok Albániában. Bécs. Az olasz lapok nagy aggodalommal nézik az albán felkelők térfoglalását. Tepelini helyőrsége, négyszáz olasz katona, teljes felszereléssel az albánok kezébe került. Valona falai alatt nehéz harcok folytak. Az olasz hadihajók nehéz ágyúinak közbenlépése visszavetette a felkelőket. Komplikálja áz albán helyzetet az, hogy az albán felkelőket minden valószínűség szerint Esszad pasa, a legbefolyásosabb albán törzsfőnök, a volt albán fejedelem mozgatja. Esszad pasa mögött pedig Jugoszlávia áll és Jugoszlávia látja el fegyverekkel és hadianyaggal az albán felkelőket. A pécsi szociáldemokraták hazaárulása. Bécs. Az Arbeiter Zeitung irja, hogy a pécsi szociáldemokrata párt egy küldöttsége Oláh János vezetésével Bécsben időzött akkor, mikor az angol munkáspárt küldöttsége Bécsbe érkezett. Ez a magyar munkásokból álló küldöttség kijelentette az angol munkásküldöttségnek, hogy ha a legfőbb tanács elrendelné Baranyának és Pécsnek kiürítését, a bányászok és a szociáldemokrata munkásság fegyverrel a kezében fogja megakadályozni a nemzeti hadsereg bevonulását. Később engedékenyebbek lettek és azt Ígérték, hogy ha a kiürités mégis megtörténnék, ez esetben a jugoszláv csapatokkal ők is kivonulnak a városból, de előbb a bányákat megsemmisítik. Savinkov Moszkvát akarja megtámadni. Varsó. Savinkov Boris Varsóba érkezett és ott az orosz ellenforradalmi komité nevében tárgyalásokat kezdett Pildsudszkival. Savinkovnak az a célja, hogy megnyerje a lengyel köztársaság elnökét egy Moszkva ellen irányított offenzívára. A tárgyalásoktól nem sok eredményt várnak, már csak azért sem, mert a lengyel katonai körök és melléjük beosztott francia vezérkari tisztek teljesen tisztában vannak egy ilyen vállalkozás szinte legyőzhetetlen nehézségeivel. Diáksztrájk a késő vakáció miatt. Bécs. A középiskolai tanulók legközelebb sztrájkba lépnek, mert elégedetlenek azzal az intézkedéssel, hogy a nyári szünidő csak július 16-án kezdődik A diáktanács ugy kívánja, hogy mar július elsején szüntessék be az előadásokat. Merénylet az egyiptomi miniszterelnök ellen. Krakó. Nossim pasa miniszterelnök ellen bombamerényletet követtek el, amelynek következtében három ember megsérült. A miniszterelnök sértetlen maradt. Polgári koalíciós kabinet előtérben Németországban. Berlin. Müller birodalmi kancellár ma visszaadta a kabinetalakitási megbízást a birodalmi elnöknek. Az elnök ezután dr. Heintze képviselőt, a német néppárt elnökét, hivatta külön tanácskozásra magához. Heintze ez idő szerint Drezdában van. Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánjától. 2675/1920. szám. Másolat: 31556/1920. XIH/a. B. M. számú körrendelet. Az utlevélügyről szóló 1908. VI. törvénycikk végrehajtása tárgyában kibocsátott 70000/1904. B. M. számú utasítás 29. §-ának módosítása. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságoknak. Valamennyi m. kir. állami rendórkerületi főkapitányságnak. Budapest székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányának. Az utlevélügyről szóló 1903. VI. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 70000/1904. B. M. számú utasításnak. Az útlevél kiállítási dija, bélyegilletéke és ezeknek befizetése fejezetében a 29. §. szövegét folyó 1920. évi június hó 1-én kezdődő hatállyal egész terjedelmében hatályon kivül helyezem s helyében a következő szöveget állapítom meg: Az útlevél kiállításáért járó dijak a törvény 14. §-a alapján a következőleg állapittatnak meg: 1. Napszámosok, munkások, iparos-segédek és tanoncok, cselédek és általában a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élők részére szóló útlevelekért 4 korona és 70 fiillér kiállítási díj és azonfelül 30 fillér bélyegillelék. 2. Minden más foglalkozásúak részére szóló útlevelekért 98 korona kiállítási dij és azonfelül 2 korona bélyegilleték fizetendő. Ha az útlevél érvényességének tartama egy éven tul terjed, a kiállítási díj kétszeresét, ha két éven tul terjed, annak háromszorosát kell fizetni. A bélyegilleték az esetekben is azonban csak egyszorosan rovandó le. Az egy útlevélbe bejegyzett útitársak után külön díjak és illetékek nem szedhetők. Erről Címet oly felhívással értesítem, hogy ezen rendeletemet az „Utlevéllap" kiállítására illetékes hatóságokkal tudomás és megfelelő eljárás végett sürgősen közölje és figyelmeztesse őket, hogy folyó évi június hó 1-én már a jelen rendeletem alapján kell eleljárniok. Tájékozásul megjegyzem, hogy ezidőszerint egy évnél hosszabb időre szóló útlevelek nem állíttatnak ki, miért is 5 illetve 100 koronánál nagyobb összeg utlevéldij cimén be nem szedhető. Az 5 illetve 100 korona utlevéldij a 70000/1904. B. M. számú utasítás 32. §-a értelmében postatakarékpénztári befizetési lappál küldendő el és és pedig a községi elöljáróságok és a r. t. városok államrendőrkapitánya által az alispán útlevél chegue-számlája javára. Budapest, 1920. évi május hó 21.-én. Dömötör s. k. Rendelet. Az I. fokú és helyi hatóságoknak. Tudomásulvétel és alkalmazkodás céljából közlöm. Esztergom, 1920. június 1. Palkovics s. k. alispán. Hirdetmény. A köztisztviselők pénztári elismervényeinek beváltása. A m. kir. pénzügyminiszter 43.296. sz. rendeletével felhatalmazta az ország meg nem szállott területén levő pénzügyigazgatóságokat, hogy 1. azon köztisztviselőknek, vagy egyéb közszolgálati alkalmazottaknak, akik a bankjegyfelülbélyegzésből kifolyólag 300 kor. rendkívüli segélyt vehettek igénybe, 2. a nemzeti hadseregben tényleges szolgálatot teljesítő havidijasoknak, 3. az állandó ellátást (nyugdijat, kegydijat stb) vagy ezt pótló menekülési segélyt élvező magyar állampolgárságú nyugálományu hivatásos katonai havidíjasoknak, 4. a magyar állampolgárságú volt hivatásos katonai havidijasok olyan özvegyeinek és árváinak, akik állandó ellátást (nyugdíj, nevelési járulék, kegydij, kegynevelési járulék) vagy ezt pótló menekülési segély élvezetében állanak, 5. az állandó ellátást (nyugdijat kegydíjat) élvező köztisztviselőknek és egyébb közszolgálati alkalmazottaknak. 6. Köztisztviselők és egyébb közszolgálati alkalmazottak özvegyeinek és végül 7. ezek özvegyeinek és árváinak a felülbélyegzés végett beszolgáltatót bankjegyeikből államkölcsönként visszatartott részről kiadott pénztári elismervényekben kifejezett tőkekövetelés visszatérítése iránt intézkedhessenek. A visszatérítést legkésőbb f. hó 30.-ig kell kérni a budapestvidéki m kir. pénz ügyigazgatósághoz címzett és 1 koronás bélyeggel ellátott kérvényben. Ebben megjelölendő a gyűjtőhely, amely a pénztári elismervényt kiállította, továbbá a pénztári elismervény kelte, naplótétel száma és az ebben kifejezett tőkekövetelés összege. A beadványt a pénzügy igazgatósághoz való benyújtás előtt a folyamodó illetményeit számfejtő hivatallal (számvevőség, pénztár, és állampénztár) záradékoltatni kell. A tőkekövetelés azonban legfeljebb 5000 korona erejéig téríthető vissza, de csakis azokra a pénztári elismervényekre, amelyek f. evi május 1-ét megelőzően állíttattak ki. Férj és feleség nevére kiállított pénztári elismervények visszatéríthető összege együttesen szintén nem haladhatja meg az 5000 koronát. Ennél nagyobb összegről szóló pénztári elismer vény éknek a visszatérítési összegen felüli összegéről uj állampénztári elismervény adatik ki. A 300 korona rendkívüli segély szintén levonásba kerül ez alkalommal. A levonás különben minden, ezt igénybevett köztisztviselőnél havi 50 koronás részletekben f. évi július 1-től megkezdődik. M. Kir. Állampénztár: Esztergom, 1920. június hó 11.-én. Kottler László állampénztári főtanácsos. Kardos Jenő állampénztári tanácsos. Keresztény ember csak keresztény újságot olvasson! HÍREK. Mindenkihez! Az ébredő Magyarok neve szállóigévé vált! Izzó hazafiúi lelkesedés, el nem homályosítható igazi keresztény öntudat, megalkuvást nem tűrő céltudatos, de mindenekfelett becsületes és nyilt eszközökkel harcoló s a fennálló törvényeket és jogrendet soha szem elől nem tévesztő tisztességes munka fűződik az „Ébredő Magyarok" elnevezés alatt tömörült százezrek mocsoktalan zászlójához. Közismert ellenségeink, kiknek éppen ez fáj a legjobban, alattomos módon mindent elkövetnek, hogy bennünket megrágalmazzanak, bemocskoljanak. Agent provokátorok által minden becsületes jóérzésű ember által elitélendő utcai hecceket, verekedéseket s egyéb megbotránkoztató jeleneteket rendeznek utonutfélen az „Ébredő Magyarok* nevében, így akarván becsületes jó hírnevünket diskreditálni. Tudatjuk azért mindenkivel, hogy az „Ébredő Magyarok" mindezektől teljesen távol állanak! ! A leghatározottabban kijelentjük, hogy minden olyan akció, mely a fennálló törvényekbe ütközik, az „Ébredő Magyarok"-kal semmi közösségben nincsen s azokért az „Ébredő Magyarok" semminéven nevezendő felelősséget nem vállalnak, sőt az ilyeneket a legteljesebb mértékben elitélik, s mindent elkövetnek, hogy a tettesek, valamint ravasz fondorlatú felbujtói az igazságszolgáltatás kezére jussanak. Szent ügyünk igazsága és erőnk teljes tudata világosan mutatja azon egyenes, törvényes utat, amelyen haladnunk kell, s amelyen törhetetlen eréllyel, vaskövetkezettséggel és soha meg nem rettenő bátorsággal továbbra is haladni fogunk 11 Ébredő Magyarok Egyesülete. Halálozás. Özv. Szalkay Józsefné folyó hó 12.-én hosszú szenvedés után elhunyt. Halála kiterjedt rokonságot borított gyászba. Sas Gyula postafelügyelő anyósát gyászolja az elhunytban. Alapító tagok. Varsányi Ignác az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank titkára és Kopácsy József nyug. százados 200—200 koronával a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának alapító tagjai sorába léptek.