Esztergom és Vidéke, 1920

1920-01-18 / 14.szám

rnBSí-ESfctrSROOM • VfftÉKE. 1920. január 18. Rendelet. A Járás fószolgabirájának, a város polgármesterének, az áll. rendőrkapitányának és valammenyi község elöljáróságának. Alkalmazkodó tudomás és sürgős kozhirrététel végett közlöm. Esztergom, 1920. jan. 16. Palkovics s. k. alispán. Esztergom város polgármesterétől. 33/920. kü. sz. A folyó év február havi hadirokkant illetmények tárgyában. Hirdetmény. A magyar hadügyminisztérium katonai rokkant ellátási hivatalának értesítése szerint a f. é. február havi rokkant illetmények továbbra is az eddigi módon vagyis kimutatás alapján fognak fizettetni. Felhivatnak a város területén lakó mindazon hadirokkantak, akik a f. év január havában rokkantilletmányeiket bármi okból nem kapták meg, tehát neveik a kimutatásban vagy nem fordulnak elő vagy a bemondott adatok tévesek, hogy a jegyzékbe újból vajó felvételük végett okmányaikkal (fizetési meghagyás, csekkszelvény, érempótdij-igazolvány, stb.) f. évi január 25-ig a katonai ügyosztályban (városháza) okvetlenül jelentkezzenek. Azon hadirokkantak, akik a január havi illetményeket megkapták, a helyesnek talált előző kimutatás alapján fognak a f. évi február havi kimutatásba felvétetni, tehát azoknak újból jelentkezni felesleges. Esztergom, 1920. jan. 17. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergomi magyar államrendőrkapitányság. Hirdetmény. A lesújtó magyar békefeltételeknek átvétele nyomán reánk szakadt nagy nemzeti [ gyásznak a külsőségekben is méltó módon meg kell nyilvánulnia. Felsőbb rendelkezés folytán közhírré teszem, hogy a mai naptól számított három napon át tiltva van táncmulatságok, estélyek, színházi és mozgófényképelőadások, zajos mulatságok bárhol való tartása, továbbá a nyilvános zenélés is. Meg vagyok róla győződve, hogy a város közönsége a nagy gyászhoz méltó önfegyelmezettséggel tartja be e rendelkezéseket. Esztergom, 1920. január 17.-én. Csányi s. k. rendőrkapitány. Fiume olasz fennhatóság alá kerül. Bécs. A fiumei és adriai kérdésről Parisban folyó tárgyalásokról ma a tegnapiakkal teljesen ellentétben álló híradások érkeznek. Tegnap még félhivatalos jellegű kommünikék adtak hírt arról, hogy az olasz követeléseket sem Franciaország, sem Anglia nem hajlandók honorálni s emiatt a Nitti kormány valószínűleg le fog mondani. A ma Parisból érkező szikratáviratok szerint Fiume városát s a kikötőt olasz fennhatóság alá helyezik. Hollandia nem adja ki a német császárt. Rotterdam. Hir szerint a hollandi kormány barátságos hangon és félhivatalosan tudomására adta az entente hágai képviselőjének, hogy kellemetlen hatást tenne rá, ha a német császár kiszolgáltatása ügyében álláspontja felől kérdést intéznének hozzá. Hollandia a volt császárt és fiát politikai menekülteknek tekinti, akiknek kell, hogy menedéket adjon. Azért tették ezt a nemhivatalos lépést, hogy Hollandia hivatalos megkeresésre ne legyen kénytelen visszautasító választ adni. A francia szenátus első ülése. Paris. A francia szenátus tegnap tartotta első ülését. Az elzász-lotharingiai szenátorokat épp olyan ünnepélyességgel üdvözölték, mint a kamara megnyitása alkalmával. Az elzászi szenátorok nevében Ecard nyilatkozatot olvasott fel, amelyben örömét fejezi ki az anyaországtól 44 évig elszakított ország egyesülése miatt és igéri, hogy az elzász-lotharingiai szenátorok teljes odaadással fognak Franciaország újjáépítésében részt venni. A közélelmezés a hadügyminisztérium hatáskörében? Budapest. A kormánytényezők és a politikai körök az utóbbi hetekben többször foglalkoztak a közélelmezés nagyfontosságú kérdésével. Értesülésünk szerint a közélelmezéssel kapcsolatosan Friedrich István hadügyminiszter azt követelte, hogy az Ország zavartalan ellátása érdekében a közélelmezési ügyeket utalják át a hadügyminisztérium hatáskörébe. Friedrich" István követelése beható megvitatás alá került ugy a politikai körökben, mint pedig a kormánytényezőknél, azonban a miniszterek túlnyomó többsége a közélelmezésnek ilyeténvaló megoldását perhorreszkálja. A megbeszélések során Térffy Béla kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a közélelmezés mostani szervezetének megváltoztatása nem járna azzal az előnynyel, amit remélnek, de célravezetőnek tartaná, ha a gabonagyüjtés kétségtelenül nagy fon tosságú munkáját a hadügyi kormányzat venné át. Erről folyik most a vita és bizonyos, hogy a megoldás elé az ország közvéleménye nagy érdeklődéssel tekint. Prohászka püspök nemzeti gyásznapot rendel el. Székesfehérvár. Nem kétséges többé, hogy a békefeltételek az ezeréves Magyarországot területi épségében meg fogják csonkítani, sok ezer magyar polgárt vetvén idegen népek rabságába. Hogy a nemzeti gyásznak külsőleg is kifejezést adjunk, a békefeltételek közzétételét követő harmadik napon Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke „nemzeti gyásznapot" rendel. Meghagyja rendeletében, hogy ezen a napon a templomokban istentiszteletet tartsanak rövid egyházi beszéddel és ennek keretében mutassanak rá a lelkészek arra a súlyos és pótolhatatlan veszteségre, amelyet nekünk hazánk megcsonkítása okoz. Hullámzik Az egyes emberek elhatározása a közhangulat sekélyes vizein s a demagógok, kik a Rákóczy-tér sarkán még az ekeszarvára esküsznek, a Széchenyi-tér sarkán, a másik csoport szavazópolgár előtt, — közben természetesen bölcsen kitapasztalva a felebarátok szívbeli érzelmeit, — már a keresztény irányú nemzeti tömörülés szükségességéről szavalnak lágy rigmusokat. Hála Istennek, nincsenek már nótagyártó, pörköltet és fröcsöt utalványozó kortesek, de sajnos sokan vannak közöttünk szószátyárok, kofák és vásári kikiáltók, kik nem volnának egészségesek, ha meggyőződésüket nem változtathatnák ugy, mint, — békeidőben — a fehérneműiket. A nagykorú ember legszebb lelki tulajdonsága a jellemszilárdság. A szabad elhatározás tudata a legerősebb támasza a következetességnek, mely a jellemes, az akaraterős, a józan és komoly emberek feltétlen tulajdona és birtoka. A következetes ember megggyőződéses harcosa elveinek, melyekhez hű tud maradni tűzön, vízen át a halálig. Augusztus első napjaiban minden ugye megmondtam jelige alatt szónokoló ember, „meggyőződéses" keresztény és nemzeti volt. Üssük a zsidót és vissza a jogfolytonossághoz, mert miénk a hazai rög és a vallás az egyetlen vigaszunk és ki kell irtani minden konjunktúrát és korrupciót kezdetű erkölcsi prédikáció bugyborékolt az emberek száján, de lelkük már titkon leste az alkalmakat, ahol minden elvet és meggyőződést felrúgva egy kis üzleti hasznot, önérdekkielégitést lehet kifacsarni a változott irányzat lelket üdítő citromából. Nem teliét bele két hónap s kezdett kialakulni a „helyzet". A helyzet szó alatt apró niemandok önös érdekeinek a közéleti felfogás látószögébe való, részben erőszakos, részben szerencsés beillesztése volt. Megkezdődött a felkinálkozás, pótolhatatlanság s ebből nem engedünk ! — mottó alatt a pártoskodás, a szakadás, a szembehelyezkedés. S itt kezdődik el újra a régi veszedelmünk. Itt kezdett el ismét sajogni a régi sebünk. Itt kezdette el terjeszkedését a magyar közélet rákfenéje. A sok lelki depressziótól meglazult erkölcsi felfogásunk alig tudott szembehelyezkedni a hamis próféták látszólagos igazával. Minden jó volt ugy ahogy volt, csak hagyjanak békén bennünket. Sőt segítettünk kontrázni a klarinétosoknak, kik hamis nótákat sípoltak a fülünkbe. S most meglepődötten kapjuk föl a fejünket: hogyan ? — hát ide jutottunk ? Hát ma már minden lehetséges ? Hát ma már nem kell sem tudomány, sem felkészültség, sem rátermettség, sem tekintély, sem érdem, csak száj és durva beszéd ? Csendes, józan, álmatlan hajnali órákban a külső uccák lelkiismerete nyugtalanul hánykolódik a gyűrött párnákon. Vallatja a kisbíró a „következetes", a „jellemszilárd", a „keresztény és nemzeti" lelkeket. Hát árulója akarsz lenni, — kérdi — hamis jelszavak miatt a hazai rögnek, a házad fölé boruló tetőnek, a gyermeked jövőjének, szülővárosod boldogulásának ? Hát feleded-e, hányszor esküdtél félév előtt örök hűséget a becsületes irányzat követésének, mikor sehonnainak érezted magadat önnönportád küszöbén ? Nem, nemi — riad fel az elkábított lelkiismeret, egy Istenünk, egy hazánk s csak egy becsületünk van. Dehogy leszek átkozott. árulója megvetett Judása tisztes* öregapáim becsületes meggyőződésének, dehogy leszek erősítő, védelmező karója hirtelen nőtt, kacskaringós babszárnak. Hát igen ? van egy hajnali, egy józanabb lelkiismeretünk is, mely a józanság világánál, a magábatérés csendes hangulatánál mégis csak hazavezet bennünket a saját, a jobbik meggyőződésünkhöz ? Van, hála Istennek van s ennek a jobbik meggyőződésünknek, a jobbik eszünknek kell diadalt aratnia vasárnapon minden szószátyárság, minden mellzuhogtatás, felkinálkozás fölött. Szent István szülővárosa, a magyar Róma becsületén szégyenfolt nem eshetik. Ez nem Budapest — a bűnös Babilon — sem nem Piripócs, az élcelődés szomorú céltáblája. Én tudom, hogy az esztergomi „nemzet" keresztény és nemzeti meggyőződésű volt és lesz mindig t . . R. Kereskedő tagjaink figyelmébe. Mintegy két—három mázsa ujságpapiros a MOVE irodájában eladó. Átvehető a MOVE irodájában NagyLaktanya Ül. sz. épület II. emelet 60. sz. ajtó. Adakozás. A vaskapui Mária szoborra a legújabban adakoztak : Sas Gyuláné, Laiszky Jenőné, Gottmann Istvánné 20—20 Kát., Szilas Jánosné 10 koronát. Közgyűlések. Az Esztergomi Kath. Kör ma délután 5 órakor tartja XXVIII. évi rendes közgyűlését saját helyiségében. Az Esztergomi Kath. Legény egyesület szintén ma délután 3 órakor tartja újraalakuló közgyűlését saját helyiségében (Waldfogel ház, Deák Ferenc ucca.) Program mbeszéd nők részére. Mátéffy Viktor a kereszténypártok hivatalos jelöltje külön óhajt beszélni a nőkhöz és kifejteni programját a nőket érdeklő kérdésekben. Ma délután 6 órakor a vármegyeház nagyÜzenet Apponyi után. Mint a nemzet óriása, Úgy állj meg a termeikben! Ezerévünk lobogása Lobogjon a szemeidben! Az igazság vérvirágát Tedd le kemény asztalukra: Sose volt még asztaluknak Ilyen véres, könnyes csokra. Mondd meg nekik: idehaza Sok a sirás, sok a bánat, Egy nagy szenvedő nép küldi Az imáit teutánad', Csontos arccal figyelnek a Világosztó hatalomra: Mond meg nekik, nézzenek egy Ezeréves fájdalomra. S ha az irást eléd adják, Nézd meg, öreg pátriárka, Mi a sorsa nemzetednek: Vízözön vagv Noé-bárka. S ha az irás sebeinknek Simogató csoda-írja, Mind áldja meg a jó Isten, Aki nevét odaírja! Ha az irást eléd adják, Nézd meg, öreg pátriárka, Benne van-e Magyarország legutolsó patak-árka ! S ha az a lap gyászjelentő., Ezerévünk kriptasirja: Mind verje meg a nagy isten, Aki nevét odaírja! Akkor, akkor fogd az irást, Vágd eléjük hét darabban, Hangod zúgjon, mint a tenger, Mint a szikla, hogyha robban: „Ez az irás — fejfairás, Nem vár ilyet, csak a hulla! Ir helyette igazibbat Horthy Miklós darutolla!" Szalay Mátyás. HÍREK. M. O. V. E. Telefon.-Távirat.