Esztergom és Vidéke, 1920

1920-06-12 / 132.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K„ félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Esztergom vármegye fel­irata a destruktív sajtó ellen. Legutóbb tartott törvényhatósági bizottság üléséből kifolyólag Schmidt Sándor bizottsági tag napirendelőtti indítványára következő feliratban for­dult a vármegye a kormányhoz: Nagyméltóságú Magyar kir. Miniszterelnök Ur! Mai napon megtartott rendes év­negyedes közgyűlésünkben a destruk­tív sajtó termékei szabad terjeszté­sének meggátlása tárgyában egyhangú elhatározással hozott 2718. ai./26l. kgy./1920. sz határozatunkat mellé­kelten felterjesztve kérjük Nagymél­tóságodat, hogy annak érvényt szer­zendő^: Kegyeskedjék lehető mielőbb meg­felélőleg intézkedni, hogy a m. belügyminisztériumnak az újságok s főként az „Az Est" cimű napilap szabad utcai terjesztését engedélyező 93.092-VII. 919. sz. a. kiadott ren­delete visszavonassék, illetve hatály­talanittassék. Kegyelmes Urunk! Bár tudatában vagyunk annak, hogy a sajtó szabadságát kimondó tételes intézkedéseink az újságok szabad termesztésének biztosítását involválják, látva azonban, hogy napilapjaink nagy részben a sajtó­szabadság leple alatt még ma is készek a destruktív irány szócsőveivé válni s nem átalják tönkre juttatott országunk újjáépítési munkáját önös, anyagi érdekek megvédése céljából meggátolni, tiltakozó szavunkat fel­kellett emelnünk s kénytelenitve érez­tük magunkat, hogy az orvoslás egyedüli módjához, felirati jogunkhoz forduljunk 1 Csak a hazafias, keresztény-erköl­csi alapon álló sajtó tarthat jogosan igényt az állam, törvényhatósága és hatóságok védelmére. A destruktív nemzettelen, nemzetközi, az erkölcsi alapot sárba tipró sajtó sem védel­met, sem kíméletet nem érdemel s csak önmagunk ellen vétenénk, ha engedékenységből, a sajtószabadság túlzott védelméből ily sajtótermékek lelketlen aknamunkáját elősegítenénk! A sajtó szabadságáról alkotott tör­vényeink egyik leglényegesebb inten­tiója alkotmányunk megvédése. Jo­gosan kérdjük: szolgálté bármikor az alkotmány megvédésére oly sajtó, mely a mindenkori politikai áramlatok szolgálatába szegődve máról-holnapra változtatja állásfoglalását s mely a kapitalista hatalmi törekvéseket még ma is az államérdek elébe helyezi? Hazafiúi aggodalommal eltelve szo­morúan kell megállapítanunk, hogy napilapjaink nagy részben ezen irányt követik s ázt hisszük nem kell rész­letesen kifejtenünk, hogy mily óriási rombolást idézett elő eleddig s idéz­het elő a jövőben a destruktív sajtó lelketlen aknamunkája! A végromlás lejtőjére juttatott, megcsonkított hazánk megmentése és romjaiból való felépítése lévén ez időszerint elsőrendű hazafias köteles­ségünk, minden akadályt le kell gá­zolnunk, ami ezen munkánban meg­akadályozhat, mert különben a vég­pusztulásnak, nézünk elébe 1 Kérjük tehát ismételten és nyoma­tékosan a magas kormányt, hogy erős hazaszeretetünk-sugalta inten­tiónkat megértve, immár közóhajjá vált fenti kérésünket teljesíteni s megfelelően intézkedni kegyeskedjék, hogy a destruktív irányt követő napi­lapok szabad terjesztése az állam­hatalom részéről elő ne'segittessék. Ha a magas kormány ily irányú intézkedése késni nem fog, hisszük, hogy boldogulásunk útját jól egyen­gettük. Kelt Esztergomban, 1920. máj. 29. A vármegye közönsége nevében : Palkovics László alispán, h. elnök. |^ Telefon.- Távirat. $ A pápa súlyos beteg. Bécs. Párisi lap jelentések alapján, hogy XV. Benedek pápa súlyos ter­mészetű köszvényt kapott és való­színű, hogy fürdőhelyen kell magát gyógyíttatni. A külügyminiszter lemond. Budapest. Politikai körökben el­terjedt hirek szerint a kormány össze­tételében személyi változás várható: gróf Teleky Pál külügyminiszter le­mond és helyét mással töltik be. Giolitti lesz az olasz miniszter­elnök. Berlin. Itteni politikai körök tu­domása szerint Nitti nem fog negyed­szer is megbízást kapni kabinetala kitásra. Ugy tudjuk, hogy átmeneti minisztérium után újra Giollitti kerül a kormány élére. Díszsírba temetik Ferenc Fer­dinánd gyikosait. Belgrád. A napokban exhumálták Möllersdorfban Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen elkövetett szerajevói merénylet részeseinek, az ottani fegy­házban meghalt Cserovics Nedanak, Knrovics Mítarnak és Milovics Jákó­nak holttesteit. A holttetemeket The­resienstadtba viszik, ahonnan jugosz­láv szokolegyesületek képviselői Sze­rajevóba fogják szállíttatni s Princip Csabrinovics és Grabezs holttesteivel együtt a merénylet színhelyén közös sírba helyezik őket, mint a szlávok szabadságharcának vértanúit. A cseh nyelv a cseh katholi­kus templomokban, Prága. A pápa a cseh püspökök javaslatainak értelmében megengedte, hogy az Istentiszteleten a cseh nyel­vet használják. Ez a hir nem eléggé világos. Nem tudni meg ugyanis, belőle, hogy csak részleges koncesz­sziót, vagy a misének cseh nyelven való olvasását is jelenti. Valószínűnek tartjuk, hogy ez az utóbbi eset*nem áll fenn. Vilmos császárt meg akarták szöktetni. Hága. Néhány nappal ezelőtt II. Vilmos német császárt egy ismeretlen repülő Dorn várából, a hol internálva van, meg akarta szötetni. A vakme­rően megkockáztatott kísérlet az őr­ség ébersége folytán meghiúsult. A holland kormány elrendelte az őrség megerősítését. A császár a mult hét óta nem hagyhatja el a várat. A lengyelek megszállják Teschent. Bécs. Egyre jobban terjed az a hir, hogy a lengyelek katonai meg­szállással akarják a maguk részére biztosítani a tescheni területet. Ennek a területnek a bekebelezéséről június hóban állítólag kiáltványt fog kiadni a lengyel kormány. üccai harcok Udineban. Zürich. Egész Friaulban tovább tart a forrongás. A rendzavarások és összeütközések napirenden vannak. Udineban tüntetők és rendőrök között harc fejlődött ki, amelyben egy tün­tető életét vesztette. Cividaleban egy rendőrtisztviselő és egy tüntető meg­sebesült. Latisanaban a tüntetők ro­hammal elfoglalták a községházát. Pontuoloban számos üzletet kifosz­tottak. Inriga tiltakozik a tótok elnyo­matása ellen. Prága. A képviselőház mai ülé­sén Juriga tót képviselő beszéde alatt viharos jelenetekre került a sor, amelyek a nemzetgyűlés valamennyi eddigi viharos jeleneteit felülmúlták. Juriga hosszú beszéde rendkívül éles kritikája volt a tótföldi cseh uralom­nak. A szónok kijelentette, hogy pártja a legmesszebbmenő autonómiához ragaszkodik. Kijelentette, hogy cseh­szlovák nyelv nincs. Hivatalos rész. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságától. 1830/259/1920. ad. ai. kgy. szám. Tárgy : Szeidler István solymári lakos aján­lata az esztergom—zsámbéki tjrh. közút 0.44—8.5 km. szakasz mentén levő öreg nyárfák megvétele iránt. Határozat. Azon tényből, hogy ajánlattevő a körül­belül 140 drb. fáért egyenkint 150 koronát összesen tehát 21.000 koronát hajlandó adni, arra lehet következtetni, hogy ezen fák érté­kesítése időszerű és gazdaságos. Erre való tekintettel a közgyűlés- az állandó választ­mány javaslatához képest ezennel felhatal­mazza az alispánt, hogy a szóban levő fá­kat szabályszerű nyilvános árverésen adja el, kikiáltási árnak a már megajánlott össze­get véve. Egyben utasítjuk az alispán urat f hogy az útvonal újból való befásítása iránt intézkedjék. A határozat további eljárásra kiadatik a vármegye alispánjának, tudomásvétel és aján­lattevő értesítése céljából az államépitészeti hivatalnak. Mint közérdekűt a vármegye hi­vatalos lapjában közölni rendeljük avval, hogy ellene a megjelenéstől számított 15 na­pon belül bárki az alispán utján a kereske­delemügyi miniszter úrhoz felebbezhet. Kelt Esztergomban a vármegye törvényha­tósági bizottságának 1920. évi május hó 29. napján tartott rendes közgyűléséből. Kiadta: Oravecz s. k. kir. műszaki tanácsos. A hercegprímás Szeged közön­ségéhez. Szeged város közönsége P. Zadravecz István püspökké szen­telésére Csernoch János hercegprí­mást kérte föl, aki a meghívólevélre a következő választ küldte Szeged lakosságának : „A legnagyobb kész­séggel tennék eleget a szivemhez nőtt Szeged város közönsége amaz óhajának, hogy Zadravecz István ki­nevezett domociopoliszi püspököt ós a magyar nemzeti hadsereg tábori apostoli helynökét Szegeden püs­pökké szenteljem. Mivel azonban a kinevező pápai bulla Zadravecz Ist­ván püspök úrra bízza, kivel szen­telteti magát, a püspök ur választá­sát kell bevárnunk, mielőtt a szenté­lésre vonatkozólag véglegesen meg­állapodhatunk."

Next

/
Thumbnails
Contents