Esztergom és Vidéke, 1920

1920-06-03 / 125.szám

nagyobb nehézségekbe ütközik. Szá­molni kell az Írországi vasutasok és kikötőmunkások sztrájkjának tovább­terjedésével is. Hegbnkott az angol külügy­miniszter. Paris. Londonban az a hir járja, hogy mint lehetősséggel számolni lehet Curzonnak a külügyminiszté­rium éléről való távozásával. Ha a lemondás bekövetkezik, ugy e tényben irányváltozást látnak, a keleti politika terén általánosságban, különösképpen pedig a török békeszerződés kérdé­sében. A fényűzési adó. Budapest. Korányi pénzügyminisz­ter már beterjesztette a nemzetgyűlés elé a fényűzési cikkek forgalmának megadóztatásáról szóló törvényjavas­latot. Adó alá esnek a következő tárgyak : Gyöngyök, drágakövek és ezeknek utánzatai, nemes fémek, ék­szerek, eredeti szobrok, festmények és grafikai művek, ha áruk 100 koronánál nagyobb, régiségek, 200 koronánál drágább kéziratok és autog­rammok, 400 koronánál drágább hangszerek, szőnyegek, szőrmékből, csipkéből, bársonyból, selyemből ké­szített ruhák, selyem fehérneműek, ernyők, botok (200 koronán felül), látszerészeti cikkek (szemüveg kivé­telével). Mindezeknek a tárgyaknak csak a forgalmát adóztatják meg és pedig csak akkor, ha azokat a kis­kereskedelemben és az áruházi ke­reseti tevékenységének körén belül adják-veszik. Az adó kulcsa a vételár tiz százaléka, amely a szállítást tel­jesítő felet terheli. Késedelmes fize­tésnél 50%, további késedelem ese­tén ujabb 50% adópótlékot kell fizetni. Az adócsalásokát az árdrá­gításról szóló törvény alapján bün­tetik. Az indokolás szerint a kormány a fényűzési adó révén évi 150 millió korona bevételre számit. Egy milliárdért vásárol gabonát a cseh kormány. Prága. A brünni „Lidove Novini" jelentése szerint a kormány egymil­liárd koronát engedélyezett az uj ter­mésből való gabonavásárlásra, hogy biztosítsa a jövő évi szükségletét. A szerbek rémuralma Baján. Pécs. A szerb megszállás alatt szenvedő Baján nap-nap után felhá­borító atrocitások történnek, amelye­ket a szerb dinasztia ellen való lází­tás, hűtlenség, összeesküvés stb. ürü­gyek fölhasználásával követnek el. A városban és környékén statárium van és a Magyarországhoz való ragasz­kodás legkisebb jelét is halállal bün­tetik. A főgimnázium nyolcadik osz­tályú növendékeit szuronyos fede­zettel Szabadkára kisérték, a magyar vasutasokat 12 kivételével elbocsá­tották és a forgalom biztosítására vasutas őrséget szerveztek, amelynek őrszemei két km.-ként ügyelnek a vasúti vonalak és berendezések épsé­gére. Eszék környékén nagy zavar­gások vannak, Szabadkán szintén, ahol állítólag kommunista tüntetések is voltak, Baján pedig a szociálde­mokrata párt rendezett nagy ünne­pélyt május elsején. A bécsi uccák átkeresztelése. Bécs. Bécs város szocialista több­ségű községtanácsa 1919. november 6.-án elhatározta a bécsi uccanevek megváltoztatását; igy lett a Ferenc­körut november 12. (a köztársaság kikiáltásának napja) körút, a Zita­körut Karinthia-körut, a Károly-körut Opera-körút, a Jenő herceg-tér Adler Viktor-tér, a Jenő herceg-ut Perners­dorfer-ut, az Albrecht-ucca Goethe­ucca, az Albrecht-tér Forradalom-tér, Károly főherceg-tér Népőrség tér, Ru­dolf trónörökös-ut Lassak-ut, Richard­ucca Jaures-ucca, Mikor-tér Szabad­ság-tér, Habsburg-tér Schuhmejer-tér, Stefánia-tér Bebel-tér, Aufmarsch-tér Marx Károly-tér és Rainer-tér Suttner­tér. Ezen átkereszteléseknek végre­hajtása 100.000 korona költséget okozott. A pápa fölszólítása. Róma. A pápa enciklikát küldött a világ valamennyi püspökségének és fölszólítja az egyház minden fiát, hagyjon abba mindenféle viszályko­dást és éljen egyetértésben és sze­retetben. Az oláhok ledöntik műemlé­keinket. Szeged. Aradon a vértanuk és a szabadság szobrát á helyéről elszál­lították és a részeg oláh katonák ka­lapáccsal tördelték széjjel. Karánse­besen először megcsonkították és azután ledöntötték Erzsébet király­nénk szobrát, amit 1918-ban, az ottani oláhság nagy lelkesedése köz­ben lepleztünk le. Nagybecskereken is szép munkát végeztek, itt Kiss Ernő, 48-as szabadságharcunk legen­dás tábornokának szobrát ugy dön­tötték le, hogy a szoborra köteleket erősítettek rá és a közúti vasút moz­donyához erősítették hozzá. Lúgoson a törvényszék homlokzatán elhelye­zett angyalos magyar címert két oláh csendőr fejszével leverte és az oláh csőcselék üdvrivalgása közben előbb sárba taposták, majd leköpdösték és azután a Temes folyóba dobták. Hivatalos rész. s Esztergom szab, kir. város polgármesterétől. 4572/1920. tan. szám. Hirdetmény. A város tanácsa a következőkben folytató­lag közhírré teszi az elektromos áram eladási árát, megjegyezvén, hogy a havonként fo­gyasztott áram árát az elektromos üzem azon fogyasztóival szemben, kik áramérőre fo­gyasztanak, mindig a reá következő hónapba számlázza, tehát az alábbiakban azon hónap van megnevezve, melyben a számlázás illetve pénzbeszedés történik. Áram ára hectówattóránkét fillérekben : Hónap motorikus célokra világítási 1920. június 29 47 1920. július 29 48 1920. augusztus 34 58 Az átalányfogyasztók valamint az egyébb szerződéses fogyasztók részére megállapítva volt átalánydijjak és óradijjak múlthoz ké­pest ugyanazon százalékos arányban magas­sabbra állapittatnak meg és számláztatnak, mint amely százalékos arányban magasabbak a fenti havonkénti áramárak az előbbi 20 il­letve 30 filléres hactówattóránkénti áram­áraknál. Kelt Esztergomban a város tanácsának 1920. május hó 29-én tartott ülésében, Dr. Antony s. k. polgármester. Esztergomi járás főszolgabirájátóL 1310/1920. szám. Másolat: M. Kir. Honvédelmi minister 121. szám. Eln. Hdfg. B. 1920. Valamennyi Vár­megye Alispánjának Székhelyén Budapest 1920. évi április 26.-án. A románoknak tiszán­tulra való visszavonulása után, a románoktól átvett úgynevezett Vörös táboroknak tiszán­tulra illetőséggel biró s a perlusstráló bizott­ságok által igazolt foglyait a románok szol­noki hídon át nem engedték vissza othonukba. Mig francia, olasz és oroszt stb. fogságból hazatérő hadifoglyokat, kiknek a csóti, vagy zalaegerszegi leszerő tábor parancsnokságok vagy pedig a budapesti hadifogoly eligazító és tovább irányító iroda parancsnoksága ál­tal kiállított leszerelési igazolványuk volt, át engedték. Azon célból, hogy az összetorló­dás folytán az élelmezési nehézségek Szolno­kon elkerülhetők legyenek, továbbá mert az összetorlódottak nagy része földmives volt, kiknek a tavaszi munkálatokat Tiszántúlon idejében kellett megkezdeniök, a szolnoki ka­tonai fogadó bizottság felhatalraaztatott arra hogy a Tiszántúlra visszatérő igazolt volt úgynevezett Vörös katonákat is a „Hazatért hadifoglyok Bemutató lapja és egyszersmint leszerelési igazolványával lássa el.* Azonban gondoskodás történt, hogy ezen kényszer helyzet következtében kiállított leszerelési igazolványok mindenkor felismerhetők legye­nek. Ugyanis ezen leszerelési igazolványok felismerhetésük végett, a szükséges hivatalos lebélyegzésen kivül, még a hátlapjuk bal felső sarkában a budapesti hadifogoly eligazító és továbbirányitó iroda pecsétjevei is lebélye­geztettek. Ennélfogva minden leszerelési iga­zolvány, mely hátlapjának bal felső sarká­ban is le van bélyegezve, a budapesti hadi­fogoly eligazító és továbbirányitó iroda bé­lyegzőjével érvénytelen és semmiféle okmány vagy igazolvány gyanánt el nem fogadható. A miniszter rendeletéből olvashatatlan aláírás csoportfőnök. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöl­járóságának. A fenti rendeletet tudomásul vétel és alkal­mazkodás végett közlöm. Esztergom, 1920. évi május hó 10.-én. Prikkel s. k. szolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájátóL 1165/1920. szám. Másolat : M. kir. országos selyemtenyész­tési felügyelőség Szekszár. 1267/1920. sz. Tekintetes főszolgabírói hivatal. A m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség kü­lön „Hirdetmény "-ben már közhírré tette, hogy a folyó évben az első osztályú selyem­gubót kilogrammonként 140, a második osz­tályút 80 és a harmadik (hasznavehetetlen) osztályút 4 koronával váltjuk be. Ezenkívül alkalmat nyújt a felügyelőség arra, hogy a tenyésztő gubóterméséhez mérten bizonyos összegig a vidéki napi áraknál jóval olcsóbb áron barchet, kreton, zefir és sifon kelmét vásárolhat. Sőt a beváltás alkalmával a te­nyésztő minden kitogramm gubó után egy kilogramm sót maximális áron és a hatósá­gilag megállapított mennyiségen felül szerez­het be. Végül minden tenyésztő kedvezmé­nyes áron egy kilogramm cukrot is vásárol­hat. A magas gubóár és az ugyancsak nagy értékű kedvezmények következtében kétség­telenül sokan fognak jelentkezni sélyemgubó termelésre és ezért igen erélyes intézkedésre van szükségünk, hogy a selyemtermelők a közhelyeken álló eperfákról a leszedésben ne gátoltassanak. A legközelebbi időben már ki­osztjuk a selyempetét és hogy a tenyésztők minden akadály és nehézség nélkül befejez­hessék a hernyók felnevelését, a legbensőb­ben kérem a tekintetes hivatalt, miszerint a járás községeinek elöljáróságait méltóztassék szigorúan utasítani, hogy szokásos módon minél gyakrabban tegyék közhírré, hogy az utcákon, köztereken és közutak mentén álló eperfák szabad lombozásában a selyemte­nyésztőket ne gátolják, mert az 1894. évi XH-ik t.-c. 95. szakasz d. pontja értelmében büntetendő kihágást képez. Szekszárd, 1920. évi április hó. Huszár s. k. ministeri megha­talmazott. Rendelet, Az esztergomi járás valamennyi községi elöl­járóságának. Legkiterjedtebb módon leendő közhirrététel, szigorú alkalmazkodás és a lombozás bizto­tositása céljából kiadom. Esztergora, 1920. évi április hó 27.-én. Reviczky s. k. főszolgabíró. Békésvármegye alispánjától ad. 233/1920. ikt. sz. Körözés. Házasságon kivül született kis­korú Szabó Zsuzsanna anyja Szabó Erzsébet Gyuláról ismeretlen helyre távozván, körö­zendő és feltalálás esetén illetőségére nézve jegyzőkönyvileg kihallgatandó és a jegyző­könyv Békésvármegye alispáni hivatalához megküldendő. Gyula, 1920. április hó 17. 174/1920. ikt. sz. KÖrÖZéS. Házasságon kivül született kis­korú Csóka Márton anyja Csóka Judith is­meretlen helyre távozván körözendő, s fel­találás esetén illetőségére nézve jegyzőköny­vileg kihallgatandó, s a felvett jegyzőkönyv Békésvárraegye alispáni hivatalához meg­küldendő. Gyula, 1920. április hó 18. Dr. Daimel s. ,k. alispán. Felhívás a régi huszonhatos bajtársakhoz. Kedves Bajtársak! Ismerve a Ti minden szép, jó és nemes iránt fogékony lelketeket és azt a ragasz­kodást, ami valamennyiünket — mint vérbeli huszonhatosokat régi vitéz ezredünkhöz fűz; — ennélfogva Hozzátok fordulok azzal a kérésem­mel, hogy a — meggyőződésem szerint ma is élő — esztergomi huszonhatos ezrednek emlékezetét valami látható formában megalapoz­zuk. Nem csak a hála indit engemet erre aziránt a dicső ezred iránt, a melynek kötelékében annyi család­tagom szolgált; nem csupán a ke­gyelet azok iránt, akik a királyért, a hazáért és mindenek felett a boldo­gabb magyar jövendőért hősi bátor­sággal elestek, vagy rettentő meg­próbáltatásokat elszenvedtek; de leg­főképen azon imádságos hitem és reménységem, hogy ez az emlék fogja majd összekapcsolni a régi ezredet a majdani uj huszonhato­sokkal, akik a multak téves hagyo­mányaitól megszabadulva, de a régi magyar emberi és vitézi erényekben meggyarapodva újra kibontják az ezred dicső lobogóját, amelytől resz­kessen a magyar haza minden ellen­sége kint és bent, és amely hatalmat szerezzen a magyarok királyának, tekintélyt a hármas bércek országá­nak, erőt és békességet a nemzet minden tagjának. Azután tudjátok, hogy engemet még külön kapcsolat is fűz ezredünk­höz, Hiszen annak kötelékében annyi kedves, régi ezredtársammal együtt derék katonának induló elsőszülött fiam emlékét is meg akarom tisztelni, aki pedig nem hozott szégyent sem az ezredre sem a reá mindig édes fájdalommal gondoló családjára. Tehát felhívást intézek Hozzátok kedves Bajtársak, hogy mindazon, akiket a dolog érdekel, minden feles­leges kapacitálás elmellőzésével, már ebből értesüljenek arról, mi a szán­dékunk mi a tervünk És fogjanak velünk össze az ezred volt tagjai, a tábornokok, törzstisztek, főtisztek, altisztek, legénység, a papi rend, a polgárok, a minden jóra kapható esztergomi iparosok, a földmivesek és a munkások, hogy ezt a gondo­latot ne engedjük elaludni, hogy ebben az eszmében éljen tovább és valósuljon meg az ezred a jövendő számára. Ez az ezred a világháborúban annyi rettentő megpróbáltatáson ment keresztül, hogy a, régi ármádiában nem sok párja lehet. Mindig dicsőén harcolt, még akkor is, amikor a hadvezetőség idegenek­kel keverte, hogy az árulókat ma­gyar vérrel és erkölccsel rehabilitálja. Rettentő pozíciókba dobálták, hogy mentül inkább gyengítsék a veszte­ségekkel a magyar nemzet életerejét, — és ebben közös volt a sorsa minden magyar hadialakulattal. Igazságtalan ítéleteket kellett ki­köszörülnie? és azt emberül meg is cselekedte ; sokszor rossz vezetésért, szerencsétlen rendelkezésekért, meg­gondolatlan intézkedésekért kellett vérrel verejtékeznie. Ennek az ezrednek olyan múltja, olyan dicsősége, olyan emlékei van­nak^amiket meg kell őriznünk, felkeli magasztalnunk. A házi ezred derék tisztikarának ebben a városban sajnos, legidősebb tagja vagyok, de síromig is büszkén fogom magamat ahhoz tartozónak tekinteni. Ez hát némi jogcímet ád nekem arra, hogy felkérjelek arra kedves Bajtársak, hívjatok Össze egy

Next

/
Thumbnails
Contents