Esztergom és Vidéke, 1920

1920-01-13 / 9.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., bova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. •l A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 98 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. ~ Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Gyász, vagy vígság? •A világháború borzalmas csatate­rein domborodó és ellaposodott sír­jaiban ezrével alusszák örök álmu­kat vitézeink. Szétszórtan, fogolytá­borokban sínylődnek derék katonáink. A városok kövezetein hangosan ko­pognak a csonka hősök mankói és kéregetve nyitogatják félkarú háború nyomorultjai a falu kilincseit. Doberdó világtalan harcosai meredt szemek­kel bámulnak édes hazánk sötét jö­vőjébe. Üresen tátongnak gyáraink a nagy némaságba. Vasutjainkat el­lepte a dudva. Rongyosan, éhezve fázva dideregnek milliók és mi mu­latunk. Vig zene szól mindenfelé, roppjuk a táncot és szinte az őriilt­•séggel határosán cseng a kacaj. Koldusoknál bál van ! Állampénztárunk üres, koldulunk pénzt hadifoglyaink hazahozatalára. Nyomorúságosan gyűjtünk katoná­inknak ruhát, összetett kézzel kö­nyörgünk idegennek egy kis élele­mért. Nem ismerjük országunk ha­tárait, nem tudjuk mi a mienk, mil­liók nyögik a megszállás keserveit. Itt benn folyton kisért a vörös rém. Egyetértés helyett a széthúzás ütött tanyát köztünk, de mi mulatunk. A német nép gazdasági meg nem tört erejében gyászbélyegeket bucsájt forgalomba Mementó gyanánt. Mi cifra meghívókat küldünk szét. Csil­logó táncrendeket nyomtatunk és nincs komoly újságra papírunk. Lenge szöveteket vásárolunk és mil­liók rongyokba burkolódnak de mi mulatunk. Hogyan is volt Rómában ? Kenyér és cirkusz kellett a népnek a válságok idején. Nem ez, nem jól van igy! A vi­lágháborúban részt vett nemzetek egyikének sincs oka mulatni és leg­kevesebb nekünk. Mi annyi vért vesztettünk amennyit egy nemzet sem. Mi annyi balsorsnak vagyunk része­sei, amennyinek egysem. Mi akarunk mulatni ? Vigyázzunk, mert haláltánc is van 1 Gyász vagy vigság illik e most hoz­zánk jobban? Némó. Hivatalos rész. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 4083 ai. 219. kgy./l919. Gábris Ödön közs, utbiztosnak kérelme a közs-, körjegyzők stb. nyugdíjintézetbe való felvétele iránt. Véghatározat: Esztergom vármegye törvényhatósági bizott­sága méltányolva a kérelemben felhozottakat és arra való figyelemmel, hogy a járási hiva­talhoz beosztott közs. utbiztosok a községek érdekében munkálkodnak és járandóságaikat is közvetlenül a községektől nyerik, elhatá­rozza, hogy őket a jegyzők nyugdíjintézetébe felveszi és ehhezképest a 3977/75.-1915. sz. trh. szabályrendeletet a következőkben mó­dosítja : Az 1. § helyett, ugyancsak 1. §-kénta kö­vetkező szövegezést állítja be : 1. §. Esztergom vármegye közönsége az 1895. XII. t. c. 66 §-a alapján az elaggott és munkaképtelenné vált községi-, kör- és segéd­jegyzők, közs. utbiztosok, valamint azok öz­vegyei és árvái sorsának biztosítása céljából nyugdíjintézetet létesít oly rendeltetéssel, hogy az itt megállapított feltételek beállta esetén a rendes tagok s azok özvegyei és árvái ellátásban (nyugdíj illetve segély) része­süljenek. A 2. § utolsó bekezdését törülve, ugyancsak utolsó bekezdésképen a következő szöveget veszi fel: Rendes tagok: a vármegyében ezidőszerint alkalmazásban álió minden közs. és körjegyző, valamint rendszeresített állásra élethossziglan megválasztott segéd jegyző (aljegyző, jegyzŐ­[ segéd) és utbiztos Elrendeli továbbá a trh., hogy a szabály­rendelet szövegezésében mindenütt a „köz­ségi-, kör- és segédjegyző" szavak után a „valamint községi utbiztos" szavak felvé­tessenek. Erről a törvényhatóság a kérelmezőt, a jegyzői Egyesület elnökségét és a közönséget értesiti, azzal, hogy a határozat ellen az átvételtől, illetve a közhirrétételt követő 8 nap után számított 15 napon belül a vm. alis­pánjánál bejelentendő felébb ezé ssel lehet élni. Kelt Esztergomban a vm. törvényhatósági bizottságának 1919. évi december hó 31. napján tartott rendkívüli közgyűlésében. Kiadta: ReTiczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 4282. ai. 217. kgy/1919. sz. Molnár János vm. hivatalszolga esztergomi lakos kérelme nyugdíjaztatása iránt. Véghatározat: Esztergom vármegye törvényhatósági bizott­sága a vm. nyugdíj igazgató választmányának elfogadásával Molnár János vm. hivatalszol­gát szolgálatképtelenségét előidézett betegsége miatt 1920. évi január hó 1-től kezdődőleg nyugdíjazta. Nevezettnek nyugdijául a 9271/ 828. kgy. 1913. sz. nyúgdijszabályrendelet 78. §-ához képest az év 23 év 7 hónap és 11 napi tényleges szolgálat után két dupla év beszámításával 25 évi szolgálatot véve alapul évi 900 korona fizetésének 70 száza­lékát, vagyis évi 630 koronát; a 163819/18. H. M. számú rendelet értelmében évi 630 K drágasági segélyt, lakbér nyugdíj cimén évi 200 K, lakbér nyugdíj drágasági segély cimén évi 120 K, családi pótlék szintén, felesége szül. Kaszner Teréz és Rozália (szül. 1910. dec. 20.) valamint Jolán (szül. 1915. jan. 20.) nevű gyermekei után 142/1919. számú alis­páni rendelettel utalványozott évi 1200 K-t mindössze évi 2780 K, azaz kettőezerhétszáz­nyolcvan koronát állapit meg. Felhívja a vármegye alispánját, hogy Molnár Jánosnak jelenlegi fizetését f. év december 31-ével szüntesse be, 1920. év január 1-től kezdő­dőleg pedig — a magyar belügyminiszter úr utólagos jóváhagyásaitól feltételezetten a most megállapított nyugdijat és pedig a nyugdiját és a lakbérnyugdiját a vm. tiszti nyugdíj alap terhére a többi megállapított járandósá­got pedig az államkincstár terhére utalja ki. Indokolás. Molnár János hivatalszolga 1898. évtől a vármegyét mint hivatalszolga, kiváló buzga­lommal és becsületességgel szolgálta ami után a t. főorvos véleménye folytán szolgálat­képtelenné válmín nyugdíjaztatását kérte, Őt súlyos betegsége folytán a törvényhatóság nyugdijazandónak találta. A nyugdíj Össze­gének megállapításánál a fennálló rendeletek vétettek irányadóul. Mely véghatározatát a törvényhatósági bi­zottság 1. a vm. alispánjával, 2. a vm. árva­széki elnökkel, 3. a számvevői kirendeltség­ggel, 4. Molnár János esztergomi lakossal, utóbbival avval rendeli közölni, hogy meg nem elégedés esetén jogában áll ellene 15 nap alatt a magyar belügyminiszter úrhoz inté­zendő s a vm. alispánjánál benyújtandó feleb­bezéssei élni, egyben mint közérdekűt a vm. Hiv. Lapban azzal rendeli közzétenni, hogy jogában áll ellene bárkinek a megjelenést követő 8-ik naptól számított 15 nap alatt a magyar belügyminiszter úrhoz intézendő s a vm. alispánjánál beadandó felellebbezéssel élni, — jogerőre emelkedés után pedig jóvá­hagyás végett a m, belügyminiszter úrhoz felterjeszteni rendeli. Kelt Esztergomban a törvényhatósági bizott­ság 1919. évi december 31.-én tartott rend­kívüli közgyűlésében. Kiadta: Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Választási mozgalmak. Mátéffy programmbeszéde. Mátéffy Viktor, a Keresztény Pár­tok hivatalos jelöltjének programm­beszédjét nagy érdeklődéssel várta Esztergom város választó közönsége vasárnap. Az érdeklődés csak foko­zódott, mikor megtudták, hogy Friedrich István a legnépszerűbb hadügyminiszter is beszél majd. Saj­nos, a hadügyminiszter hibáján kivül lekésett a kitűzött időről és mert Mátéffy várta a budapesti vendégeit, a közönség megunta a várakozást oszladozni kezdett. Végre nem ma­radt más hátra, mint a budapestiek nélkül megtartani a szokásos prog­rammbeezédet, Obermüller párttitkár bevezető beszédje után Mátéffy Vik­tor fejtette ki programmját. Szinte felesleges munkát végzett, mert hisz 17 éve van választói között, akik minden ténykedésének állandó figye­lői voltak. Az országos politikában pedig minden hazáját szerető, annak boldogulását óhajtó választónak tisz­tában kell lennie azzal, hogy a ne­héz bajokból egyedül a keresztény és nemzeti alapra helyezkedett kor­mányzat az, amely nagyobb meg­rázkodás nélkül vezetheti ki az or­szágot. Beszédje közben kitért a zsidókérdés megoldására, ami álta­lános közmegnyugvást okozhatott csak mindenkinél. Lelkes éljenzéssel fogadta a habár megcsappant, de mégis nagyon nagyszámú közönség Mátéffy Viktor képviselőjelölt prog­ram mbeszédj ét — Sztahovics Jenő ipartestületi elnök tartott még buz­dító beszédet miután a Himnusz eléneklésével végződött a népgyűlés. Városszerte általános az a vélemény, hogy ha csakugyan volna is ellen­jelölt Mátéffy pártja óriási többséggel győz. Megjött a hadügyminiszter. Alig oszlott szét a nép, már is megjött Friedrich István hadügymi­niszter Karaffiáth miniszterelnökségi államtitkár és többek kíséretében. Az előkelő vendégeket Palkovics László alispán fogadta a megyeházán. A polgármester intézkedésére dobszó útján értesítették a közönséget. Délután zsúfolásig megtelt Szent­györgy mezői Kath. Olvasókör termé­ben tartotta meg ismét programm­beszédjét, melynél nagyobb lelkese­déssel csak Friedrich hadügyminisz­ter fejtegetéseit hallgatták meg a szentgyörgymezeiek. Karaffiáth állam­titkár és Vigh József beszéltek még' Ezalatt Széchenyi-téren több ezer választó gyülekezett és óriási éljen­zéssel fogadták az emelvényre lépett hadügyminisztert, aki élénken vá­zolta az ország állapotát és kijelen­tette, hogy kitűzött céljától nem tér el, de hogy győzelmet arathasson, olyan képviselőkre van szüksége az ország parlamentjének, mint Mátéffy. — Karaffiáth államtitkár a vigaszta­lan jövőt ecsetelve szoros össze és kitartásrafbuzdította Esztergom város választó közönségét. Az előkelő ven­dégeket óriási ovációban részesítette a közönség. Dorogon. 4 órakor már Dorogon jelentek meg Friedrichék, ahol a dorogi ke­rület községeiből mintegy 3 ezer vá­lasztó várt reájuk. A hadügyminisz­ter talpra esett fejtegetései óriási hatást keltettek, majd Karaffiáth ál­lamtitkár tartott hosszabb beszédet, melyben dr. Szilárd Béla, a keresz­tény pártok jelöltjének személyével foglalkozott bővebben. Elmondotta, hogy hivatalos ténykedéseiből kifo­lyólag már régen ismeri Szilárd Béla drt. és éppen azért nem tudja eléggé ajánlani őt a kerület figyelmébe, aki mint megyebeli ember legjobban van hivatva képviselni a kerület érdekeit és tudására pedig szüksége van az összeülő nemzetgyűlésnek. Felhívja tehát a választókat, hogy eltántorí­tani ne hagyják magukat, hanem a kerület és ország érdekében tömö­rüljenek dr. Szilárd táborába, mely a keresztény és nemzeti irányzat tábora. Kisgazdák. Az esztergomi kisgazdákból néhá­nyan Budapesten jártak Jakus János

Next

/
Thumbnails
Contents