Esztergom és Vidéke, 1920

1920-01-13 / 9.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., bova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. •l A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 98 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. ~ Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Gyász, vagy vígság? •A világháború borzalmas csataterein domborodó és ellaposodott sírjaiban ezrével alusszák örök álmukat vitézeink. Szétszórtan, fogolytáborokban sínylődnek derék katonáink. A városok kövezetein hangosan kopognak a csonka hősök mankói és kéregetve nyitogatják félkarú háború nyomorultjai a falu kilincseit. Doberdó világtalan harcosai meredt szemekkel bámulnak édes hazánk sötét jövőjébe. Üresen tátongnak gyáraink a nagy némaságba. Vasutjainkat ellepte a dudva. Rongyosan, éhezve fázva dideregnek milliók és mi mulatunk. Vig zene szól mindenfelé, roppjuk a táncot és szinte az őriilt•séggel határosán cseng a kacaj. Koldusoknál bál van ! Állampénztárunk üres, koldulunk pénzt hadifoglyaink hazahozatalára. Nyomorúságosan gyűjtünk katonáinknak ruhát, összetett kézzel könyörgünk idegennek egy kis élelemért. Nem ismerjük országunk határait, nem tudjuk mi a mienk, milliók nyögik a megszállás keserveit. Itt benn folyton kisért a vörös rém. Egyetértés helyett a széthúzás ütött tanyát köztünk, de mi mulatunk. A német nép gazdasági meg nem tört erejében gyászbélyegeket bucsájt forgalomba Mementó gyanánt. Mi cifra meghívókat küldünk szét. Csillogó táncrendeket nyomtatunk és nincs komoly újságra papírunk. Lenge szöveteket vásárolunk és milliók rongyokba burkolódnak de mi mulatunk. Hogyan is volt Rómában ? Kenyér és cirkusz kellett a népnek a válságok idején. Nem ez, nem jól van igy! A világháborúban részt vett nemzetek egyikének sincs oka mulatni és legkevesebb nekünk. Mi annyi vért vesztettünk amennyit egy nemzet sem. Mi annyi balsorsnak vagyunk részesei, amennyinek egysem. Mi akarunk mulatni ? Vigyázzunk, mert haláltánc is van 1 Gyász vagy vigság illik e most hozzánk jobban? Némó. Hivatalos rész. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 4083 ai. 219. kgy./l919. Gábris Ödön közs, utbiztosnak kérelme a közs-, körjegyzők stb. nyugdíjintézetbe való felvétele iránt. Véghatározat: Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága méltányolva a kérelemben felhozottakat és arra való figyelemmel, hogy a járási hivatalhoz beosztott közs. utbiztosok a községek érdekében munkálkodnak és járandóságaikat is közvetlenül a községektől nyerik, elhatározza, hogy őket a jegyzők nyugdíjintézetébe felveszi és ehhezképest a 3977/75.-1915. sz. trh. szabályrendeletet a következőkben módosítja : Az 1. § helyett, ugyancsak 1. §-kénta következő szövegezést állítja be : 1. §. Esztergom vármegye közönsége az 1895. XII. t. c. 66 §-a alapján az elaggott és munkaképtelenné vált községi-, kör- és segédjegyzők, közs. utbiztosok, valamint azok özvegyei és árvái sorsának biztosítása céljából nyugdíjintézetet létesít oly rendeltetéssel, hogy az itt megállapított feltételek beállta esetén a rendes tagok s azok özvegyei és árvái ellátásban (nyugdíj illetve segély) részesüljenek. A 2. § utolsó bekezdését törülve, ugyancsak utolsó bekezdésképen a következő szöveget veszi fel: Rendes tagok: a vármegyében ezidőszerint alkalmazásban álió minden közs. és körjegyző, valamint rendszeresített állásra élethossziglan megválasztott segéd jegyző (aljegyző, jegyzŐ[ segéd) és utbiztos Elrendeli továbbá a trh., hogy a szabályrendelet szövegezésében mindenütt a „községi-, kör- és segédjegyző" szavak után a „valamint községi utbiztos" szavak felvétessenek. Erről a törvényhatóság a kérelmezőt, a jegyzői Egyesület elnökségét és a közönséget értesiti, azzal, hogy a határozat ellen az átvételtől, illetve a közhirrétételt követő 8 nap után számított 15 napon belül a vm. alispánjánál bejelentendő felébb ezé ssel lehet élni. Kelt Esztergomban a vm. törvényhatósági bizottságának 1919. évi december hó 31. napján tartott rendkívüli közgyűlésében. Kiadta: ReTiczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 4282. ai. 217. kgy/1919. sz. Molnár János vm. hivatalszolga esztergomi lakos kérelme nyugdíjaztatása iránt. Véghatározat: Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága a vm. nyugdíj igazgató választmányának elfogadásával Molnár János vm. hivatalszolgát szolgálatképtelenségét előidézett betegsége miatt 1920. évi január hó 1-től kezdődőleg nyugdíjazta. Nevezettnek nyugdijául a 9271/ 828. kgy. 1913. sz. nyúgdijszabályrendelet 78. §-ához képest az év 23 év 7 hónap és 11 napi tényleges szolgálat után két dupla év beszámításával 25 évi szolgálatot véve alapul évi 900 korona fizetésének 70 százalékát, vagyis évi 630 koronát; a 163819/18. H. M. számú rendelet értelmében évi 630 K drágasági segélyt, lakbér nyugdíj cimén évi 200 K, lakbér nyugdíj drágasági segély cimén évi 120 K, családi pótlék szintén, felesége szül. Kaszner Teréz és Rozália (szül. 1910. dec. 20.) valamint Jolán (szül. 1915. jan. 20.) nevű gyermekei után 142/1919. számú alispáni rendelettel utalványozott évi 1200 K-t mindössze évi 2780 K, azaz kettőezerhétszáznyolcvan koronát állapit meg. Felhívja a vármegye alispánját, hogy Molnár Jánosnak jelenlegi fizetését f. év december 31-ével szüntesse be, 1920. év január 1-től kezdődőleg pedig — a magyar belügyminiszter úr utólagos jóváhagyásaitól feltételezetten a most megállapított nyugdijat és pedig a nyugdiját és a lakbérnyugdiját a vm. tiszti nyugdíj alap terhére a többi megállapított járandóságot pedig az államkincstár terhére utalja ki. Indokolás. Molnár János hivatalszolga 1898. évtől a vármegyét mint hivatalszolga, kiváló buzgalommal és becsületességgel szolgálta ami után a t. főorvos véleménye folytán szolgálatképtelenné válmín nyugdíjaztatását kérte, Őt súlyos betegsége folytán a törvényhatóság nyugdijazandónak találta. A nyugdíj Összegének megállapításánál a fennálló rendeletek vétettek irányadóul. Mely véghatározatát a törvényhatósági bizottság 1. a vm. alispánjával, 2. a vm. árvaszéki elnökkel, 3. a számvevői kirendeltségggel, 4. Molnár János esztergomi lakossal, utóbbival avval rendeli közölni, hogy meg nem elégedés esetén jogában áll ellene 15 nap alatt a magyar belügyminiszter úrhoz intézendő s a vm. alispánjánál benyújtandó felebbezéssei élni, egyben mint közérdekűt a vm. Hiv. Lapban azzal rendeli közzétenni, hogy jogában áll ellene bárkinek a megjelenést követő 8-ik naptól számított 15 nap alatt a magyar belügyminiszter úrhoz intézendő s a vm. alispánjánál beadandó felellebbezéssel élni, — jogerőre emelkedés után pedig jóváhagyás végett a m, belügyminiszter úrhoz felterjeszteni rendeli. Kelt Esztergomban a törvényhatósági bizottság 1919. évi december 31.-én tartott rendkívüli közgyűlésében. Kiadta: Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Választási mozgalmak. Mátéffy programmbeszéde. Mátéffy Viktor, a Keresztény Pártok hivatalos jelöltjének programmbeszédjét nagy érdeklődéssel várta Esztergom város választó közönsége vasárnap. Az érdeklődés csak fokozódott, mikor megtudták, hogy Friedrich István a legnépszerűbb hadügyminiszter is beszél majd. Sajnos, a hadügyminiszter hibáján kivül lekésett a kitűzött időről és mert Mátéffy várta a budapesti vendégeit, a közönség megunta a várakozást oszladozni kezdett. Végre nem maradt más hátra, mint a budapestiek nélkül megtartani a szokásos programmbeezédet, Obermüller párttitkár bevezető beszédje után Mátéffy Viktor fejtette ki programmját. Szinte felesleges munkát végzett, mert hisz 17 éve van választói között, akik minden ténykedésének állandó figyelői voltak. Az országos politikában pedig minden hazáját szerető, annak boldogulását óhajtó választónak tisztában kell lennie azzal, hogy a nehéz bajokból egyedül a keresztény és nemzeti alapra helyezkedett kormányzat az, amely nagyobb megrázkodás nélkül vezetheti ki az országot. Beszédje közben kitért a zsidókérdés megoldására, ami általános közmegnyugvást okozhatott csak mindenkinél. Lelkes éljenzéssel fogadta a habár megcsappant, de mégis nagyon nagyszámú közönség Mátéffy Viktor képviselőjelölt program mbeszédj ét — Sztahovics Jenő ipartestületi elnök tartott még buzdító beszédet miután a Himnusz eléneklésével végződött a népgyűlés. Városszerte általános az a vélemény, hogy ha csakugyan volna is ellenjelölt Mátéffy pártja óriási többséggel győz. Megjött a hadügyminiszter. Alig oszlott szét a nép, már is megjött Friedrich István hadügyminiszter Karaffiáth miniszterelnökségi államtitkár és többek kíséretében. Az előkelő vendégeket Palkovics László alispán fogadta a megyeházán. A polgármester intézkedésére dobszó útján értesítették a közönséget. Délután zsúfolásig megtelt Szentgyörgy mezői Kath. Olvasókör termében tartotta meg ismét programmbeszédjét, melynél nagyobb lelkesedéssel csak Friedrich hadügyminiszter fejtegetéseit hallgatták meg a szentgyörgymezeiek. Karaffiáth államtitkár és Vigh József beszéltek még' Ezalatt Széchenyi-téren több ezer választó gyülekezett és óriási éljenzéssel fogadták az emelvényre lépett hadügyminisztert, aki élénken vázolta az ország állapotát és kijelentette, hogy kitűzött céljától nem tér el, de hogy győzelmet arathasson, olyan képviselőkre van szüksége az ország parlamentjének, mint Mátéffy. — Karaffiáth államtitkár a vigasztalan jövőt ecsetelve szoros össze és kitartásrafbuzdította Esztergom város választó közönségét. Az előkelő vendégeket óriási ovációban részesítette a közönség. Dorogon. 4 órakor már Dorogon jelentek meg Friedrichék, ahol a dorogi kerület községeiből mintegy 3 ezer választó várt reájuk. A hadügyminiszter talpra esett fejtegetései óriási hatást keltettek, majd Karaffiáth államtitkár tartott hosszabb beszédet, melyben dr. Szilárd Béla, a keresztény pártok jelöltjének személyével foglalkozott bővebben. Elmondotta, hogy hivatalos ténykedéseiből kifolyólag már régen ismeri Szilárd Béla drt. és éppen azért nem tudja eléggé ajánlani őt a kerület figyelmébe, aki mint megyebeli ember legjobban van hivatva képviselni a kerület érdekeit és tudására pedig szüksége van az összeülő nemzetgyűlésnek. Felhívja tehát a választókat, hogy eltántorítani ne hagyják magukat, hanem a kerület és ország érdekében tömörüljenek dr. Szilárd táborába, mely a keresztény és nemzeti irányzat tábora. Kisgazdák. Az esztergomi kisgazdákból néhányan Budapesten jártak Jakus János