Esztergom és Vidéke, 1920

1920-04-16 / 87.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét Illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K. t félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Üzenet az esztergomi hölgyeknek. Élénk érdeklődés mellett folytak le a felsőruha szabás- és varrástan­folyamának első órái kedden délután a Munkásnő Egyesület helyiségében. Élvezettel hallgattuk a Budapestről érkezett kiváló tanfolyamvezetőnő érdekes és világos magyarázatait, amelyekből megtudtuk, hogy ez al­kalommal nem a szabás és varrás „mesterségét", de művészetét tanul­juk meg. Megtanuljuk ruháinkat mű­vészies módon elkészíteni, elsajátít­juk a gyors, ügyes és kipróbált módszert, amelynek segítségével játszva, minden erőfeszítés nélkül, gyorsan alkothatunk szép divatos toaletteket. Hetenként kétszer délu­tán lesznek az órák, amelyeknek célja nem az, hogy a tanfolyamve­zetőnő kezünkbe . adja a kiszabott ruhát s azt mi jól, rosszul összetá­koljuk, hanem utasításokat, magya­rázatokat kapunk arra, miként kell a ruha egyes részeit kiszabni, ösz­szeállitani, megvarrni. Mindjárt az első alkalommal egy szabást készí­tettünk és megtanultuk a módot, hogyan kell ezt a ruharészt bármely termethez kiszabni. A kitűnő, ügyes szakképzett tanfolyam vezetőnő, aki Parisban az akadémián szerzett a szabászatból oklevelet, biztosit ben­nünket arról, hogy e gyors, prakti­kus, és könnyű módszer, az úgyne­vezett párisi akadémiai módszer alap­ján hamarosan oly ügyességet sajá­títhatunk el, hogy nemcsak a magunk, de mások számára is alkothatunk szép toaletteket. Sőt az ő felelőssé­gére már most elfogadhatjuk család­tagtól, rokontól, ismerőstől, sőt ide­gentől is a megvarrandó ruhát s az ő felügyelete és utasításai mellett azt szépen, kifogástalanul elkészítjük. Ezen u. n. szalonrendszer mellett megtehetik azok, akiknek talán nehéz havi 150 koronát fizetni, hogy az elkészített ruhák varrási dijából fizet­hetik a tandijat s igy csak egy kis fáradság árán jutnak a megbecsül­hetetlen tudás birtokába. Aki pedig a maga számára óhajt varrni, s egy hónap alatt egy, sőt később két ru­hát is elkészít, annak a tandíj már sokszorosan megtérüit. Felhívom az egész város hölgy­közönségének, de különösen a kö­zéposztály intelligens úrhölgyeinek figyelmét a tanfolyamra, méltóztas­sanak csak egy alkalommal rövid fél órára a tanfolyamot megtekinteni és az előadást meghallgatni, kedvet fognak kapni a tanuláshoz, még ha egyébként nem is szándékoztak. Meg­hívom továbbá a tanfolyamvezetőnő nevében városunk m. t. varrónőit és szabónőit a kedd délutáni órákban a kurzus megtekintésére. Mindenkinek a • saját érdekében tanácsolom, igyekezzék a tanfolyamra gyorsan jelentkezni, mert kis váró sunkban ritkán akad ilyen jó alka­lom a szabás-varrás titkainak, az igazi tudásnak elsajátítására. Támo­gassuk a két testvér-egyesületet, a Tisztviselőnők és a Munkásnők Egye­sületét a tanfolyamon való részvéte­lünkkel, mert az egyesületek munkát és áldozatot nem kiméivé fáradoztak azon, hogy a kurzus beállításával valami értékeset és hasznosat nyújt­hassanak az esztergomi hölgyeknek. Jöjjünk sokan a kurzusokra, hogy ne kelljen az Egyesületnek a buda­pesti központ előtt szégyenkezniök, mert Budapesten nem győznek elég kurzust felállítani, sőt a vidéken is nagyon sok helyen megkezdték s mindenütt a legnagyobb sikerrel mű­ködnek. A központi egyesületnek és a tanfolyamvezetőnőnek még külön köszönetet is kell mondanunk, hogy számos vidéki város meghívása kö­zül éppen a miénket fogadta el. Részvételi dij havonta 150 K, a legközelebbi előadás 20.-án kedden délután lesz. Egy jelen volt. Hivatalos rész. « ^ w 3298/1920. tan. sz. Hirdetmény. Közhírré tétetik, a volt szt. Tamási temető felmaradt sírkövei f. hó 18.-án vasárnap d. e. 10 órakor tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek el fognak adatni. Esztergom, 1920. április 13. Városi gazdasági hivatal : Dr. Brenner s. k. h. tanácsos. Esztergomi m. kir- államrendőrkapitányság. 1748/1920. ált. szám. Hirdetmény. Nyilvános étkezőhelyiségekben kiszolgáltá­tatásra kerülő leves és feltételes főzelék árá­nak megállapítása az O. N. K. B. 4370/1920. számú rendelet alapján. A) B) Leves ára: Husieves 1 K. 40 90 Hamisleves 1 K. 60 1 K. 20 Rdgaul leves 2 K. — 1 K. 60 A) Magyar király, Fürdő, Szerecsen. B) többi vendéglőkben, kifőzökben. Feltételes főzelék ára: Üres főzelék : 15 korona 6 korona Az ételek adag nagysága nem lehet keve­sebb a következő mennyiségeknél: leves 2 Va dl. Főzelék akár üresen akár feltétellel kerül felszolgálásra 3 dl.-nél, illetőleg 30 dk.-nál, feltét 6 dkg. elkészített, csont nélküli húsnál vagy 10 dkg. kolbászárunál. A ki­szolgáltatott kenyér vendéglőkben és kávé házakban 7 dkg. 40 fillér. Aki e rendeletnek valamely rendelkezését megszegi kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással valamint 2000 K-ig ter­jedő pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, melyet a tettes cselekményé­vel illetéktelenül elért, a pénzbüntetés 2000 koronán felül a megállapított nyereség két­szeresével felemelt összegig terjedhet. Esztergom, 1920. április hó 15.-én. Államrendőrkapitányság. Esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság. 1769/1920. ált. szám. Hirdetmény A város belterületén levő sétányok fái cser­jéi, padok kerítések nem különben útszéli fái egyesek által nem részesittetnek azon védelemben, melyek az azt fentartó hatóság de nem különben a város egész közönsége joggal megkövetel, sőt a közeli házak tulaj­donosai háziállataikat ott legeltetik,' miáltal nemcsak az ültetvényekben okoznak nagy károkat, hanem a fennálló törvényes rendel­kezések ellen is vétenek. Hivatkozással az 1890. évi I. t.-c. 137. §. és az 1894. évi XII. t.-c. 93. és 95. §-ában foglaltakra, felhívom a város lakosságát, hogy az utak, sétányok fáit, cserjéit, kerítése­ket és az ott elhelyezett padokat a legmesz­szebbmenő védelemben részesítsék, annak bárminemű rongálásától, háziállatjainak le­geltetésétől tartózkodjanak, mert ellenesetben a hivatkozott törvénycikk alapján 200 koro­náig terjedő pénzbüntetéssel büntettetnek s az okozott kár megtérítésében marasztaltatnak. Figyelmeztetem egyben a lakosságot, hogy a sétatereken csapdák vannak felállítva s mérges anyagok elhelyezve s jelen rende­letem ellenére szabadon hagyott háziállatok elpusztítása végett. Esztergom, 1920. április hó 14.-én. Államrendőrkapitányság. HÍREK. Szenzációs híresztelések kóvá­lyognak Esztergom levegőjében. Az emberek egymástól kérdezik, hogy mi igaz a csehek kivonulásából. Minket is kérdeztek sokan, mivel nem tudunk az egész dologról sem­mit, felkerestük a helybeli vármegyei hatóságokat, de ott sem tudtái fel­világosítást adni és igy szorrjipruan kell megállapítanunk, hogy egyelőre csak kósza hír az egész. A kisgazdák érdekében főképen létesülő és az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó „Esztergomi és Vidéki Hitelszövet­kezet" vasárnap tartja alakuló köz­gyűlését. E rövid időn belül még jegyezzen minden kisgazda legalább egy üzletrészt, nehogy könnyelmű­ségét később megbánja. Egy üzlet­rész 200 korona, melyet havi négy koronás részletben törleszthet, amely csekély összeget meg se érzi. Az alakuló gyűlésig még jegyezhet min­den kisgazda, nemkülönben kisiparos is a vízivárosi katholikus körben naponta este héttől kilencig, továbbá egész vasárnap délelőtt. Az üzletrész befizetések május hóban már meg­kezdődnek. Rendszeres hajójáratok Buda­pest és Bécs kőzött. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási R.-T. igazgatósága közhírré teszi, hogy a személyhajójáratokat Budapest és Wien között folyó évi április hó 17. mindkét irányban megindítja. A hajó az egyidejűleg kiadott menetrend szerint a fenti naptól kezdve minden hétfőn, csütörtökön és szombaton délután 6 órakor indul Budapest Eötvös-térről és Vác Esztergom, Ko­márom, Gönyű, Pozsony és Hainburg állomások érintésével minden kedden, pénteken és vasárnap délután 4 óra 15 perckor érkezik Wienbe, Wienből a gőzös minden kedden, csütörtökön és szombaton reggel 7 óra 30 perc­kor indul és ugyanezen állomások érintésével este 8 óra 45 perckor érkezik Budapest Eötvös-térre. Ipolymenti csempészek. Lapunk egyik barátja közli velünk az alábbi hirt: Az Ipolymenti erdőkben sátrak alatt laknak a csempészek és akkor mennek át a megszállott területre amikor akarnak, mivel nem nagyon ismernek tréfát a csehekkel szemben. Amelyik őrszem nem szökik el he­lyéről, vagy nem huny szemet a csempészet felett, az csakhamar agyonlőve táplálja a folyó halait. Azt állítják az ottani lakosok, hogy a csempészek valóságos rémei a «seh vitézeknek. Van a dologban valami komikum is. A csempészek ugyanis az ő területükön az útlevéllel utazó­kat is korlátozzák és aki bármily okból gyanús előttük azt az ő vo­nalukon nem eresztik át. Podgyászdijak a hajókon. A Magyar Királyi Folyam- és Tenger­hajózási Részvénytársaság igazgató­sága közli, hogy a budapest—wieni személyhajójáratokkal szállított oly podgyászküldemények után, amelyek vámkezeltetnek, vám vizsgálati dij dij esedékes. Vámvizsgálati dij fejé­ben podgyászdarabonkint 4 korona fizetendő be a feladási állomás pénz­értékében. Az utasok által magukkal vitt kézipodgyászdarabok után ezt az illetéket nem kell fizetni. Az egyenruha viselése tilos. A katonai körletparancsnokság ismétel­ten felhívta a hatóságok^ figyel­mét arra, hogy szigorúan ellenőrizze azokat, akik jogosulatlanul viselik az egyenruhát. Jogosan az egyenruhát csak a nemzeti hadsereg tényleges tisztjei és legénysége viselheti, vala­mint azok, akik illetmény könyvecs­kével bírnak és a hivatásos állo­mányból származó nyugállományú tisztek. Polgári egyének egyenruhát csak ugy viselhetnek, ha ez a ruha-

Next

/
Thumbnails
Contents