Esztergom és Vidéke, 1920
1920-04-13 / 84.szám
Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. j Telefon. - Távirat, Olasz képviselők Budapesten. Bécs. Ma Bécsbe érkeztek Seta és Vella olasz szocialista képviselők. A jövő hét folyamán pártjuk hivatalos megbízásából Magyarországba mennek. A két képviselő orvosszerekkel, ruhákkal és élelmiszerrel megrakott vaggont hoz magával a magyar internáltak számára. A u képviselők annak az olasz munkássághoz intézett meghívásnak tesznek eleget, hogy személyesen győződjenek meg az állapotokról. Japán hadat üzent Oroszországnak. Bécs. Biztos forrásból vett értesülés szerint Japán hadat üzent Szovjett- Oroszországnak. Amerika és Németország békeállapota. Washington. A képviselőház 243 szavazattal 150 szó ellenében elfogadta azt a határozatot, amely kimondja a Németországgal való békének helyreállítását. A többség a republikánusok köréből került ki, ezenkívül 22 demokrata is a javaslat mellett szavazott, 2 republikánus pedig ellene. Megállapították a magyar békejegyzék szövegét. Paris. A nagyköveti konferencia tegnapi ülésében megállapította a szövegét annak a válasznak, amelyet a magyar delegáció jegyzékére adnak, továbbá a magyar delegátusokhoz intézendő kisérőirat szövegét. Renner római tárgyalásainak célja. Hága Renner kancellár olaszországi utazásának igazi célja az, hogy Olaszországot megnyerje Auszriának Németországhoz való csatlakozásához. Ausztria Olaszországtól engedményeket szeretne kapni kereskedelmi téren, elsősorban pedig engedélyt Triesztnek, mint kereskedelmi kikötőnek használatára. Ha Ausztria ilyen irányú jogot kapna, akkor abban a helyzetben volna, hogy Németországnak egy nagy adriai kikötő használati joga alakbjábau a csatlakozásért ellenszolgálatot nyújthatna. De máskülönben is azt hiszi Renner, hogy az olaszoknak Ausztria csatlakozása Németországhoz konveniálni fog és Olaszország támogatni fogja ezt a tervet. Hivatalos rész. i Esztergom vármegye alispánjától. 1727/1920. szám. Tárgy : A katonai behivási parancs iránt tanúsított engedetlenség és az erre csábítás megbüntetése. Rendelet. Az L fokú és helyhatóságoknak. Tekintettel a folyamatban levő katonai bevonulásokra, a katonai behivási parancs iránt tanúsított engedetlenség és az erre csábítás megbüntetéséről szóló 1890. XXI. évi törvénycikket, kiVOIiatOS alakban szigorú alkalmazkodás és szokásos módon leendő azonnali széleskörű közhirrététel végett az alábbiakban közlöm. 1890. XXI. Törvénycikk. A katonai behivási parancs iránt tanúsított engedetlenség és az erre csábítás megbüntetése1. §. A katonai (honvéd) esküvel kötelezett egyén, aki a behivási parancsnak nem engedelmeskedik, ha a mulasztás nem vétlen és 8 napnál tovább tart, katonai büntettet követ el a következő esetekben : 1. Ha a behivási parancsot az illetékes parancsnokság a sorhadi (honvéd tényleges) szolgálat teljesítése céljából adta ki ; 2. Ha a behívás a hadilétszámra való részleges vagy teljes kiegészítése végett adatott ki; 3. Ha mozgósítás esetében a behivási parancs a még állományba nem vett újoncokhoz vagy póttartalékosokhoz, vagy 4. ha mozgósítás esetén a behivási parancs valamely katonai szolgálatra kötelezett, nyugalmazott vagy szolgálaton kivüli viszonyban levő tiszthez intéztetett. Ezen bűntett három hónaptól egy évig terjedő börtönnel, elrendelt mozgósítás vagy háború esetén pedig egy évtől öt évig terjedő börtönnel büntetendő. 2. §. Azon katonai (honvéd) esküvel kötelezett egyén, ki a behivási parancsnak nem engedelmeskedik, ha a mulasztás nem vétlen, katonai vétséget követ el a következő esetekben : 1. Ha a behivási parancs az 1. §-ban meghatározott feltetelek mellett bocsáttatott ki és a mulasztás nyolc napnái tovább nem tart; 2. Ha a behivási parancs a katonai kiképzés vagy az időszaki fegyver (szolgálati) gyakorlatok céljából adatott ki; 3. Ha a behivási parancs a kivételes tényleges szolgálattételre a tartalékhoz vagy a póttartalékhoz az 1888. XVIII. vagy a honvédségi törvény alapján intéztetett. Ezen vétség egy hónaptól három hónapig terjedő fogsággal büntetendő. 3. §. A katonai (honvéd) esküvel nem kötelezett azon katonai (honvéd) egyén, aki a behivási parancsnak mozgósítás esetében vagy háború idején nem engedelmeskedik, ha a mulasztás nem vétlen, és nyolc napnál tovább tart, büntettet, a mulasztás más eseteiben vétséget követ el. A bűntett büntetése hat hónaptól két évig terjedő börtön; A vétség büntetése egy hónaptól három hónapig terjedő fogság. 4 §. A népfölkelési törvény értelmében kötelezettség alatt álló azon egyén, aki a kibocsátott felhívás után a behívásnak nem engedelmeskedik; amennyiben mulasztása nem vétlen, vétséget követ el; ha azonban a mulasztás 8 napnál tovább tart, a cselekmény büntettet képez. A vétség büntetése egy hónaptól három hónapig terjedő fogság, a bűntetté hat hónaptól két évig terjedő börtön. 5. §. Az 1., 2., 3., és 4. §§-okban meghatározott büntetendő cselekmények miatt a büntető eljárás á katonai (honvéd) bíróságok hatásköréhez tartozik. 6. §. Aki mást, habár eredmény nélkül, a jelen törvény 1-4 §§-aiban meghatározott bűntett vagy vétség elkövetésére csábit, büntettet, illetőleg vétséget követ el és azon büntetendő cselekménynek tettesére megállapított büntetéssel büntettetik, amely cselekményre a csábítás irányult. A csábítás büntetendő cselekményei fölött a fennálló hatásköri szabályok szerint vagy a katonai (honvéd), vagy a polgári büntető bíróság itél. 7. §. Ha a csábítás büntetendő cselekménye fölött polgári büntető bíróság itél, a fogság és a hat hónapon aluli börtön helyett fogházbüntetést alkalmaz és a cselekménye az utóbbi esetben is vétséget képez. 8. §. A jelen törvény büntető határozatai csak akkor alkalmazandók, ha a behivási parancs iránt tanúsított engedetlenség vagy az az arra való csábítás súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez. 9. §. A jelen törvény végrehajtásával a honvédelmi miniszter és az igazságügyi miniszter bizatnak meg. Esztergom, 1920. április hó 8. Palkovics s. k. alispán. Esztergom város közélelmezési hivatalától. Hirdetmény Értesítjük a város közönségét, hogy f. hó 13-án a 32-es számú lisztjegyre személyenkint 50 deka kenyérliszt és 30 deka fehérliszt adatik ki. Felhivatnak a kereskedők hogy f. hó 13-án reggel 8 órakor az utalványokért a közélelmezési hivatalban megjelenni szíveskedjenek. Esztergom, 1920. ápr. 12. Közélelmezési hivatal. HÍREK. Eskü (V. I.) A jogalapra visszatért Magyarország hadserege, mely ha számban kicsi is, felszerelésében még szegény, magyarságában azonban erős, hazaszei etetében megingathatlan, tűrésben kitartó, az ország bizalmában gazdag; esküvel fogadott hűséget április 11.-én. Esküvel fogadott hűséget a koronás király hiján az ország törvényesen megválasztott kormányzójának és esküt tett először Magyarország alkotmányára. Ezen eskü Magyarország évtizedeken keresztül hőn táplált vágyának teljesedését jelenti, melyet nem kell „vívmány "-nak tekintenünk és nem kellett megalázkodva kérnünk senkitől. Önmagunk adtuk önmagunknak és talán egyetlen egy katonája sincs a hadseregnek, aki azt ne örömmel tette volna, aki nem volna elszánva védeni utolsó csepp vérével is Magyarország legnagyobb kincsét: a magyar alkotmányt. Az ország alkotmányára tett eskü, a véletlen játéka, vagy célzatosság következtében, de április 11.-én hangzott el, azon a napon, amely évfordulója az 31848-as örökbecsű törvények szentesítésének. A 48-as törvények pedig korszerű kiegészítését képezik az ezeréves magyar alkotmánynak és azokat a koronás király szentesitette. * * # Az Esztergomban állomásozó katonaság fegyelmezett rendben 10 óra előtt vonult fel a Széchenyi téren, a Szent Háromság szobránál felállított oltár elé. Mátéffy Viktor pápai kamarás, plébános egyházi ornátusban az oltár előtt várta dr. Csernoch János bíboros hercegprímást, akit a katonaság tisztelgése fogadott. Alig foglalta el az ősz főpap a helyét, Mátéffy azonnal megkezdte csendes miséjét. Mise végeztével Csernoch János hercegprímás lépett az oltár elé, buzdító beszédet intézett a katonákhoz és könnyen érthető szavakkal magyarázta az eskü fogalmát. A mélyérzésre valló szavak után kezdetét vette az eskü letétele. A tisztek az előre vitt zászló elé léptek és hangosan mondták Marcsa Dániel százados után az esküt, majd zászlóaljankint a legénység tette azt le. Az ünnepélyes aktus befejeztével Waldvogel alezredes mondott néhány buzdító szót, mire a katonák háromszor éljennel üdvözölték Horthy Miklós kormányzót. Most az összes kivonult katonaság pompásan lépett el a hercegprímás és Waldvogel József alezredes, vármegyei katonai parancsnok előtt. A hűség kedvéért meg kell említeni, hogy összes hatóságok és hivatalok is megjelentek az ünnepélyes eskünél és a város közönsége is óriási számban volt képviselve. Az eskü tehát elhangzott és a mindentudó Isten tanuja lett Magyarország újraépítése alapkőletételének. Zsolt Nándor hangversenye. Újból élvezhettük Zsolt N.-nak gyönyörű játékát, csakhogy most művésztársainak kíséretében. A játékszámokból különösen kiemelendő a trió-játék, amelynek művész játszása még a dilettáns hallgatóval is átéreztette Beethoven művészetét. Csuka Béla gordonka művész nagy átérzéssel játszott, úgyszintén dr. Meer Leó is. A művészet második felét
