Esztergom és Vidéke, 1920

1920-04-11 / 83.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét Illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. A Nemzeti Hitelintézet megalakulása és részvényjegyzései. A „Nemzeti Hitelintézet" központi megalakulása s ezzel egyidejűleg az Esztergom városában létesítendő fiók intézet felállítása az Osztrák-Magyar Bank jegyeinek felülbélyegzésével kapcsolatos pénzügyi müveletek miatt némi halasztást szenvedvén, az csak folyó hó május havában fog megtörténni. Ennek dacára az addig rendelkezésre álló idő is eléggé rövid ahhoz, hogy most már minden keresztény magyar ember, aki tőkéjét biztonságba helyezni óhajtja, haladéktalanul siessen azt ezen, szigorúan nem zeti és keresztény irányzatú pénzintézet részvényei jegyzésével eszközölni. Nyilt titok, hogy dacára minden hivatalos cáfolatnak a póstapénz lebélyegzése és az immár lebélyegzett pénz további devalvációja is a legrövidebb idő alatt megtörténik s e körülmény is nyomós ok arra, hogy készpénzét mindenki névértékkel biró részvényekbe fektesse. Tény, hogy pénzünk értéke, akár lebélyegzett, akár póstapénz legyen is, alig valamivel több a semminél. A készpénznek ilyen kritikus idején csak önön maga iránt való kötelességét teljesiti mindenki, ha attól okos számítással megszabadulni igyekszik. Lássa be már egyszer a keresztény magyar társadalom azt, hogy mivel készpénzével üzérkedni, lánckereskedést stb. folytatni nem tud, de nem is akar, nem marad tőkéje megvédése szempontjából más, helyes útra, mint a részvény jegyzésnek mások által kipróbált és jól bevált útjára lépni. Lássa ezt be, amig nem késő és tömegesen jegyezzen a „Nemzeti Hitelintézet" részvényeire, hogy ezzel a nemzeti és keresztény irányzatot s általa önmagát is erősítse. Egy részvény alapítási költséggel együtt 210 korona, mely most már, éppen az idő rövidségére való tekintettel, egy összegben fizetendő le a részvényjegyzéssel egyidejűleg. Nyomatékosan felkéretnek mindazok, akik részvényeket jegyeztek s ennek befizetéséhez a posta befizetési (csekk) lapot megkapták, ennek dacára azonban fizetési kötelezettségüknek ezideig netalán nem tettek eleget, hogy legkésőbb nyolc napon belül a jegyzés összegét (a részvény névértékét és alapítási költségét) okvetlen befizetni szíveskedjenek. Akik eddig csak a jegyzés Összegének 30 °/o-át fizették be, felkéretnek, hogy a még fennálló tartozásukat ugyancsak legkésőbb nyolc napon belül az alulírott részvényjegyzési helyek valamelyikén posta befizetési (csekk) lap utján minden körülmények között szintén befizetni szíveskedjenek, nehogy a részvények szétküldésében zavar keletkezzék. Részvényeket jegyezni, befizetéseket eszközölni és felvilágosítást nyerni lehet alulírott helyeken : Esztergomi és Kereskedelmi Ipar Bank R.-T.-nál, Esztergom-vidéki Hitel Bank R.-T.nál, az esztergomi Ipartestületnél, Toldy Jánosnál (Fő tér), Jakus Jánosnál (Petőfi-ucca) Láhni Mihály nál (Kossuth Lajos-ucca, vasudvar), Gábris Aladárnál (Máv. osztály mérnökség) Tóth Jánosnál (Simor János-ucca) és Dr. Szegedy Ernő kerületi ügyvezető igazgatónál (Kossuth Lajos-ucca 56. sz.) A küszöbön lévő megalakulás előtt a még, rendelkezésre álló mintegy 14 nap nyújt csak alkalmat részvényjegyzésre, mert az ezentuli idő a megalakulás időpontjáig inkább a leszámolások megejtésére szolgál. Ezt a néhány napot tehát senki el ne mulassza, aki a részvényjegyzés nyújtotta előnyök élvezése mellett, önmagának is használva közös célunknak: a létérdekünket képező nemzeti és keresztény irányzat megszilárdulásának kivívását akarja. Dr. Szegedy Ernő. kerületi ügyv. igazgató. Esztergom vármegye alispánjától. 1252/1920. szám. Tárgy : A tényleges katonai szolgálatra behívott gazdasági cselédek és a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkások szolgálati szerződések érvényben tartása. Rendelet. Az 1. fokú hatóságoknak és az összes községi elöljáróságoknak. A magyar nemzeti hadsereg fővezérsége arról értesitett, hogy a rövid időre tényleges katonai szolgálatra behívott gazdasági cselédek több esetben azt panszolták, hogy a nekik járó illetményeket családjuk sok gazdaságban nem kapja meg, sőt az az eset is előfordult, hogy a tényleges katonai szolgálatot teljesítő cselédeknek felmondottak és családjukat a gazdák kilakoltatták. A fővezérségnek ebből az értesítéséből arra kell következtetnem, hogy a nyolc heti tényleges katonai szolgálatra behívott gazdasági cselédek és a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkások szolgálati szerződéseinek érvényben tartása tárgyában kiadott 6409/1919. M. E. sz. kormányrendelet a nyilvánosság előtt nem eléggé ismeretes. A katonai szolgálatban álló hadkötelesek jogos igényeinek biztosítása érdekében utalással mult év december havában 4186/1919. sz. körrendeletemre felhívom címet, haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy a hivatkozott 6409/1919. M. E. sz. kormányrendelet újból közhirrététel által a legszélesebb körben azonnal köztudomásra adassék hatósága területén. A 6409/1919. M. E. sz. rendeletet az alábbiakban közlöm. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli. Az 1907. évi XLV. t.-c. 49. §-ának utolsó bekezdése a nemzeti hadsereg részére elrendelt nyolc heti katonai behívások folytán ténylet^es katonai szolgálatra bevonult szegődményes gazdasági cselédekre és mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkásokra nem terjed ki, illetve az ilyen gazdasági cselédek és mezőgazdasági iparosok szolgálati szerződése a katonai behívások folytán nem szűnik meg. Ennélfogva a gazda köteles a bevonultak összes illetményeit és járandóságait a bevonulás idejére a bevonultaknak illetve családjuknak hiánytalanul kiszolgáltatni. Budapest, 1919. évi december hó 5.-én. Huszár Károly s. k. magyar miniszterelnök. Esztergom, 1920. március hó 11.-én. alispán h. Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság. 1441. ált. 1920. szám. Körözés. Ugrain Ilona 16 éves, r. k. vallású, háztartásbeli, kinek atyja : Ugrai Pál, anyja : Szenczi Anna, f. évi március hó 18-án d. e. eltávozott s azóta vissza nem tért. Szeméi yleirása : termete : nővéstelen, szeme : kék, szája: rendes, beszédközben mosolygós, orra: rendes, nyakán forradási seb, haja ; barna. Ruházata: zöldkockás bluz, fekete szoknya, sárga bakancs és papirkötény. Felkéretnek az összes társhatóságok, hogy nevezett után a puhatolást ejtsék meg és eredmény esetén hivatalomat értesíteni szíveskedjék. Esztergom 1920. április 2-án. Államrendőrkapitányság. Esztergom szab, kir. város polgármesterétől 60/1920. eln. szám. A „Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetségének" belépési felhívása. Határozat, Tudomására hozom a helyben tartózkodó katonai nyugdijasoknak, özvegyeknek és árváknak, hogy érdekeik védelmére Nyugdíjas katonatisztek, katonahivatalnokok, katonatiszti, katonahivatalnoki özvegyek és árvák országos szövetsége címmel egyesület alakult. Minthogy a szövetség céljául tűzte ki, hogy a nemzeti megújhodás korszakalkotó nagy munkájában tevékeny részt véve az állami közigazgatási, társadalmi, ipari és kereskedelmi életbe belekapcsolódva, még munkaképes tagjainak uj életpáiya, megfelelő munkakör és munkaalkalom megteremtésében, az életfentartáshoz szükségesek beszerzésének megkönnyítésévé], a jobb megélhetés biztosításában, megrokkant, elaggott, munkaképtelen tagjainak pedig, otthonokban való elhelyezése és öreg napjaiknak gondtalanná tételeben, minden téren, szóval és tettel egyaránt, állandóan segítségére és támogatására legyen, minden nyugdíjasnak, özvegynek és árvának érdeke hogy a szövetségbe belépjen. Felhívom ennélfogva mindazokat, akik a szövetség alapszabályaiba betekinteni óhajtanak, hogy e célból a hivatalos órák alatt hivatalomnál jelentkezzenek. Esztergom, 1920. április 6. Rothnagel s. k. polgármester h. Esztergomi járás főszolgabirájától. 798/920. szám. Tárgy : Igazolási eljárás a proletárdiktatúra alatti magatartás tekintetében az egyesületek tagjaival szemben. Rendelet, Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. Utalással a fenti tárgyban kiadott 15008/920. VII. B. M. rendeletbe, felhívom, hogy az egyesületek elnökségével a vonatkozó rendeletet egész terjedelmében ismertesse s oktassa ki őket a rendeletben előirt kötelességeikre. Esztergom, 1920. évi április hó 5-én. Prikkel s. k. főszolgabíró. 228/1920. gazd. szám. Hirdetmény. A városi gazdasági hivatal közhírré teszi, hogy a városi képviselőtestület lolyó évi április 6.-án tartott ülésében a f. évi legelőbéreket (fübér) a következőkben állapította meg : egy drb. felnőtt marha után 70 K. egy drb. növendék marha után 52 K. egy drb. öreg sertés után 44 K. egy drb. malac utan 35 K. egy drb. kecske után 52 K. Ugyanez alkalommal a képviselőtestület az érdekelt állattartó gazdák kívánságára a nyáj őrző pásztorok járandóságait következőkben szabályozta : A legelőre kihajtott bármely állatért darabonként 10 kg. buza, 3 kilogramm kenyér, és 3 kor. b ajtópénz, a künnháló marhákért, valamint az egész éven át kihajtott sertésekért darabonként 10 kg. buza, 4 kg. kenyér, és 6 kor. hajtópénz fizetendő. Amennyiben a sertések csak a rendes legeltetési idő alatt, vagyis áprilistól október végéig hajtatnak ki, a rendes nyájőrzési dij fizetendő. Azon állattartók, akik nem termelnek, a természetbeni illetményt megválthatják. A 10 kg. gabona megváltási ara 40 kor., a 3 kg. kenyér megváltási ára 20 kor., a 4 kg. kenyér megváltási ára 28 korona. A természetbeni járandóság fele része március 15-től legkésőbb június 30-ig, a másik felerész július 1-től november 15-ig az érte jelentkező nyájőrző pásztornak kiszolgáltatandó. Nyájőrző pásztorok a következők : tehenes : Kovács János, lakik Felsőszérüsor. Gulyások: ifj. Pákóczy János és idb. Pákóczy János laknak a szükség barakban. Ökrész : Filibusz János, lakik ugyanott. Kanász : Iván Lajos, lakik Alsószérüsor. A nyájőrzéskörüli panaszok a gazdasági tálnak jelentendők be. A legelőbérek a városi pénztárnál a kihajtáselótt befizetendő. A nyájőrző a befizetési bárca nélkül a nyájba, vagy a csordába állatot befogadni nem köteles. Esztergom, 1920. április hó 7.-én Városi gazdasági hivatal : Dr. Brenner s. k. h. tanácsos. Hivatalos rész.