Esztergom és Vidéke, 1920

1920-03-25 / 70.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetést dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSÓ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 98 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Egy kis reménysugár! (V. I.) Az egész világ kaotikus állapotba jutott. A központi hatalmakkal szemben szövetségre lépett egy érdektársaság. Angol és Franciaország bevonta érdekszférájába a hatalmas haderővel rendelkező Oroszországot és melléje jegecesedtek a törpe szerbek és románok, hogy a felfújódott bika szerepét játszák. Az adriai uralomra vágyó Olaszország megszegte szerződését és Velence középkori szerepére vállalkozott és Amerika hatalmas Uniója kitűnő üzletet kötött, mikor beállott hadseregszállítóul ellenünk. Nos, most úgylátszik kiábrándultak az álmok világából és nem hajlandók tovább a francia revans eszme miatt a hosszú hadseregháború után még évekig gazdasági háborút folytatni és belefúlni saját zsírjukba. Túltermelést produkáltak, nincs fogyasztás és szépen beállott a bőség okozta pangás. Igy járt Amerika és Anglia. Amíg Anglia titokban támogatja igazságos ügyünket, addig Amerika már nyíltan állást foglalt Németország mellett, sőt a hatalmas Unió sok csillagja közül mintha nekünk is jutott volna egy, hogy halvány fényével bevilágítson sötét, vigasztalan jövőnkbe a remény sugarával. Olaszország közvetlen kezet szoríthatott volna velünk, de ez nem volt neki akkor jó és felült D'Annunzió költő paripájává s iszonyú vérveszteség uián gázoltatta idegen hadakkal Északolaszországot, hogy nyomort hozzon népére. Ami nem volt akkor jó a közvetlen szomszédság révén, most a Jugoszlávián keresztül nyújtja baráti jobbját és mi Kossuth és Garibaldi testvériségével örömmel nyúlunk utánna. A bocskoros oláhok és az áruló csehek az összetákolt jugoszlávokkal pedig ordítanak, mert kezd tisztulni a láthatár és vége lesz a zavarosban való halászatnak. Nyugati kultur világosság kezd bevilágítani a balkáni sötétségbe és a cseh trombita mintha nem harsogná már olyan nagyon a tót felszabadítás (?) áriáját, mert a Newyork Herald jelenti, hogy magyar béke kérdésében még elvi megállapodás sem volt elérhető. Bármily kedvesen és reményt nyújtóan hangzanak is e szavak, ne bizakodjunk el. Ne bizakodjunk el, csak lelkünkben mondjunk köszönetet lengyel és finn testvéreinknek, de annál keményebben kiáltsuk oda a világnak: Nem ! Nem! Soha. Tömörüljünk.' Az anyatejjel, az iskolával, zenével, költészettel, tudománnyal, a kalapács minden ütésével, a sajtó minden betűjével, a ropka berregésével, az eke zizegésével vigyük népünk vérébe a magyar irredentát. Legyünk eggyek, szívvellélekkel hazánkért halni kész magyarok. Szégyenfolt. Az a hagy betegség, amely a forradalmak idején belevette magát a magyarság testébe és amely a bomlasztás munkáját őrületes iramban hajtotta végre, a jelek szerint még most sem szűnt meg teljesen. Napok óta jönnek jelentések a megszállott földekről, hogy a magyar munkásság nagy tömege beszegődött az idegen hódítók szekértolóinak sorába és rútul cserbenhagyta tulajdon fajtáját. Losonc, Pécs, Kassa fejvesztett söpredéke kmálkozott fel alig pár nap alatt a hóhérok felé. A rendületlenül hazafias polgárság és a munkásság jobbik része természetesen távol áll a szemét proletariátus aljas hazaárulásától és kétségbeesve nézi az orgyilkos munkát. Különösen égeti a losonci, pécsi, kassai szégyenfolt a szabad magyarok lelkét. A félistenek dacos hitével és rettenetes erejével foly itt a küzdelem azokért, akiket a megpróbáltatások idején is testvéreinknek gondoltunk, de most az értük fogadott munka jutalmát orgyilokkal adják meg. Jól tudjuk, hogy merről fuj a szél. Évtizedek óta maszlagolták itt magyar földön a munkásságot a mindenféle liberális, radikális, szabadkőműves, zsidó apostolok. Tulajdon hitük, tulajdon fajuk ellen hajszolták nérói kéjelgéssel a vakult magyarok seregét. A vetés most borul kalászba, de az aratás sem késlekedik sokáig. Erre a nagy munkára készítse fel minden magyar szivét és eszét. Feledjük el a régi, nagy magyar bünt, a feledést. Tartsuíc számon, hogy kik üvöltöttek a népek önrendelkezési jogáért, ha csehről, oláhról, rácról, zsidóról volt szó és utálatosan kellették magúkat minden felé ami nem magyar, de reakciónak rikoltottak minden egészséges megmozdulást. „Az olaszon kivül ma kétségtelenül a román Európának legokosabb nemzete", — irta 1914-ben a magyarországi zsidóság egyik vezére és igy tömjénezett az a furcsa fajta minden idegen felé. A lelkiismeretlen zsidó kapitalisták által lezüllesztett magyar munkásságot visszafogták magukhoz üres, de nagyhangú jelszavakkal. „A plebeiusoknak kell ebben az országban jönniük", szavalta á jeles Vilmos, most nemzetgyűlési képviselő, azelőtt néptribunkodó igazságügyminiszter, a csaló hadimilliomosok szerény pártfogója. Plebeiusnak természetesen nem a szegény magyar munkást, hanem zsidó faj testvérét tartotta. Ezzel a félrevezetett tömeggel akartak és akarnak a magyar földön uj Palesztinát gründolni. Látjuk a szálakat, amelyek a losonci, pécsi, kassai nyomorult marionetteket táncoltatják és tudjuk, hogy a bábjáték rendezői most is a régiek. Károlyi Mihály, a XX. század Magyarországának nyomorult Coriolanusa a napokban értekezett a cseh köztársaság elnökével, a Bécsi Magyar Újság a magyar külügyi minisztérium könnyelműsége révén most jutott bolsevik kezekre és a beszélgetés, mondhatni Károlyi-Massaryk megegyezés eredménye az is, hogy az Ausztriába menekült göndörfürtü, faji-kaftános népmegváltók most a megszállott területekre mehetnek agitálni. Losonc, Pécs, Kassa után talán más magyar városok is következnek majd, de nem szabad csüggednünk, ha a félrevezetés munkája pokoli tökéletességűre sikerül is, mert az igazságot nem lehet örökre vétca alá rejteni. Legyünk azonban tisztában vele, hogy ez az ádáz aknamunka elsősorban a keresztény magyar értelmiség ellen irányul. Ezt a társadalmi osztályt halálos aléltságából most életre szólította fajának szeretete, természetes, hogy ha ő pusztul, vele halálra jut az egész magyarság. Ezért igyekeztek ezt a középosztályt már régen befeketíteni. „Ők csak a jelent képviselik, semmi egyebet nem képviselnek, mint a maguk gyávaságát, mint a maguk étvágyát,.. . mint a maguk rosszaságát, gonoszságát és a maguk képmutatását", mondotta "Vázsonyi Weiszfeld Vilmos. Hát mi üzenünk ennek a megcsúfolt középosztálynak a nevében. Üzenünk a mi félrevezetett testvéreinknek, hogy a magunk példája után megbocsátunk nekik, de üzenünk a félrevezetőknek is, hogy hibásak voltunk a közömbösségben, de kegyetlen és irgalmatlan küzdelemben, fajtánk fölemelésében jóvá teszünk mindent. Féljenek tőle ! Jel. Hivatalos rész. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 782. ai. 12. kgy. 1920. szám. Tárgy : Esztergom vármegye alispánjának folyó évi 782. számú előterjesztése a 4169/554/1912. kgy. sz. vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet némely szakaszának módosítása iránt. Véghatározat. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye alispánjának az állandó választmány által támogatott ezen előterjesztéséi elfogadja és elhatározza, hogy a 4169/554/1912. kgy. szám alatt hozott és érvényben levő vármegyei tűzrendészeti szabályrendeletet az előállott szükséghez képest a következőkben módositja: IV. Fejezet. 38. §. Minden községben kötelezett tűzoltóság szerveztetik és az igy megalakított tűzoltóság — mint községi intézmény — s község közigazgatási szervezetének egyik része. A községben már megalakult önkéntes tűzoltóságok működését ez a rendelkezés annyiban érinti, hogy a kötelezett tűzoltók azok keretébe osztandók be és kiképzésükről az önkéntes tűzoltóságnak kell gondoskodnia. Ha valamely községben az önkéntes tűzoltó egyesület megszűnt, vagy ilyen eddig nem alakult, az önkéntes tűzoltó egyesület bármikor megalakulhat ugyan, de addig is, amig az nem létesül, a község tűzvédelmét a kötelezett tűzoltóságnak kell ellátnia, illetőleg az utóbbi akkor is fennmarad, amikor az önkéntes tűzoltóság megalakult. Minden gyártelep tartozik munkásaiból rendszeres és kiképzett gyári tűzoltóságot fenntartatni. A gyári tűzoltóság létszámát a járás főszolgabirája (városban a polgármester) a tűzrendészeti felügyelő véleményének meghallgatásával határozza meg. Amennyiben a gyár munkásai kötelezett tűzoltók, ha gyári tűzoltóság alakul, a községi tűzoltóságtól függetlenül szervezendők és a gyári tűzoltóság csak az esetben van a községi tűzoltóság parancsnokának alárendelve, hogy ha a községben (városban) támadt tűzve.' szélyhez kivonul. 40. 8. A községi tűzoltóság annyi tagból áll, ahány egyén a községben kötelezett tűzoltónak összeiratott. A kötelezett tűzoltóság szolgálattételre együttesen vagy csoportonként osztandó be a szerint, amint a viszonyok megkívánják, vagy a felsőbb rendelkezések megkövetelik. Ne mulassza el megnézni a Corsó-Mozgóban szerdán és csütörtökön bemutatásra kerülő Vérző Aréna cimü hatalmas filmkolosszust. Az előadások szerdán d. u. 5,7 és este 9, csütörtökön d. u. 3, 5, 7 és este 9 órakor kezdődnek. Siessen mindenki jegyet biztosítani.