Esztergom és Vidéke, 1920

1920-03-25 / 70.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetést dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSÓ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 98 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Egy kis reménysugár! (V. I.) Az egész világ kaotikus állapotba jutott. A központi hatal­makkal szemben szövetségre lépett egy érdektársaság. Angol és Francia­ország bevonta érdekszférájába a hatalmas haderővel rendelkező Orosz­országot és melléje jegecesedtek a törpe szerbek és románok, hogy a felfújódott bika szerepét játszák. Az adriai uralomra vágyó Olaszország megszegte szerződését és Velence középkori szerepére vállalkozott és Amerika hatalmas Uniója kitűnő üz­letet kötött, mikor beállott hadsereg­szállítóul ellenünk. Nos, most úgy­látszik kiábrándultak az álmok vilá­gából és nem hajlandók tovább a francia revans eszme miatt a hosszú hadseregháború után még évekig gazdasági háborút folytatni és bele­fúlni saját zsírjukba. Túltermelést produkáltak, nincs fogyasztás és szépen beállott a bőség okozta pan­gás. Igy járt Amerika és Anglia. Amíg Anglia titokban támogatja igazságos ügyünket, addig Amerika már nyíltan állást foglalt Német­ország mellett, sőt a hatalmas Unió sok csillagja közül mintha nekünk is jutott volna egy, hogy halvány fé­nyével bevilágítson sötét, vigasztalan jövőnkbe a remény sugarával. Olaszország közvetlen kezet szo­ríthatott volna velünk, de ez nem volt neki akkor jó és felült D'An­nunzió költő paripájává s iszonyú vérveszteség uián gázoltatta idegen hadakkal Északolaszországot, hogy nyomort hozzon népére. Ami nem volt akkor jó a közvetlen szomszéd­ság révén, most a Jugoszlávián ke­resztül nyújtja baráti jobbját és mi Kossuth és Garibaldi testvériségével örömmel nyúlunk utánna. A bocskoros oláhok és az áruló csehek az összetákolt jugoszlávokkal pedig ordítanak, mert kezd tisztulni a láthatár és vége lesz a zavarosban való halászatnak. Nyugati kultur világosság kezd bevilágítani a bal­káni sötétségbe és a cseh trombita mintha nem harsogná már olyan nagyon a tót felszabadítás (?) ári­áját, mert a Newyork Herald jelenti, hogy magyar béke kérdésében még elvi megállapodás sem volt elérhető. Bármily kedvesen és reményt nyúj­tóan hangzanak is e szavak, ne bi­zakodjunk el. Ne bizakodjunk el, csak lelkünkben mondjunk köszö­netet lengyel és finn testvéreinknek, de annál keményebben kiáltsuk oda a világnak: Nem ! Nem! Soha. Tömörüljünk.' Az anyatejjel, az iskolával, zenével, költészettel, tudo­mánnyal, a kalapács minden ütésé­vel, a sajtó minden betűjével, a ropka berregésével, az eke zizegésé­vel vigyük népünk vérébe a magyar irredentát. Legyünk eggyek, szívvel­lélekkel hazánkért halni kész ma­gyarok. Szégyenfolt. Az a hagy betegség, amely a for­radalmak idején belevette magát a magyarság testébe és amely a bom­lasztás munkáját őrületes iramban hajtotta végre, a jelek szerint még most sem szűnt meg teljesen. Na­pok óta jönnek jelentések a meg­szállott földekről, hogy a magyar munkásság nagy tömege beszegő­dött az idegen hódítók szekértolói­nak sorába és rútul cserbenhagyta tulajdon fajtáját. Losonc, Pécs, Kassa fejvesztett söpredéke kmálkozott fel alig pár nap alatt a hóhérok felé. A rendületlenül hazafias polgárság és a munkásság jobbik része természete­sen távol áll a szemét proletariátus aljas hazaárulásától és kétségbeesve nézi az orgyilkos munkát. Különösen égeti a losonci, pécsi, kassai szé­gyenfolt a szabad magyarok lelkét. A félistenek dacos hitével és rette­netes erejével foly itt a küzdelem azokért, akiket a megpróbáltatások idején is testvéreinknek gondoltunk, de most az értük fogadott munka jutalmát orgyilokkal adják meg. Jól tudjuk, hogy merről fuj a szél. Évtizedek óta maszlagolták itt ma­gyar földön a munkásságot a min­denféle liberális, radikális, szabadkő­műves, zsidó apostolok. Tulajdon hitük, tulajdon fajuk ellen hajszolták nérói kéjelgéssel a vakult magyarok seregét. A vetés most borul kalászba, de az aratás sem késlekedik sokáig. Erre a nagy munkára készítse fel minden magyar szivét és eszét. Fe­ledjük el a régi, nagy magyar bünt, a feledést. Tartsuíc számon, hogy kik üvöltöttek a népek önrendelkezési jogáért, ha csehről, oláhról, rácról, zsidóról volt szó és utálatosan kellet­ték magúkat minden felé ami nem magyar, de reakciónak rikoltottak minden egészséges megmozdulást. „Az olaszon kivül ma kétségtelenül a román Európának legokosabb nemzete", — irta 1914-ben a ma­gyarországi zsidóság egyik vezére és igy tömjénezett az a furcsa fajta minden idegen felé. A lelkiismeretlen zsidó kapitalisták által lezüllesztett magyar munkásságot visszafogták magukhoz üres, de nagyhangú jel­szavakkal. „A plebeiusoknak kell ebben az országban jönniük", sza­valta á jeles Vilmos, most nemzet­gyűlési képviselő, azelőtt néptribun­kodó igazságügyminiszter, a csaló hadimilliomosok szerény pártfogója. Plebeiusnak természetesen nem a szegény magyar munkást, hanem zsidó faj testvérét tartotta. Ezzel a félrevezetett tömeggel akartak és akarnak a magyar földön uj Paleszti­nát gründolni. Látjuk a szálakat, amelyek a lo­sonci, pécsi, kassai nyomorult mario­netteket táncoltatják és tudjuk, hogy a bábjáték rendezői most is a régiek. Károlyi Mihály, a XX. század Ma­gyarországának nyomorult Coriola­nusa a napokban értekezett a cseh köztársaság elnökével, a Bécsi Ma­gyar Újság a magyar külügyi mi­nisztérium könnyelműsége révén most jutott bolsevik kezekre és a beszélgetés, mondhatni Károlyi-Mas­saryk megegyezés eredménye az is, hogy az Ausztriába menekült gön­dörfürtü, faji-kaftános népmegváltók most a megszállott területekre me­hetnek agitálni. Losonc, Pécs, Kassa után talán más magyar városok is következnek majd, de nem szabad csüggednünk, ha a félrevezetés mun­kája pokoli tökéletességűre sikerül is, mert az igazságot nem lehet örökre vétca alá rejteni. Legyünk azonban tisztában vele, hogy ez az ádáz aknamunka első­sorban a keresztény magyar értel­miség ellen irányul. Ezt a társadal­mi osztályt halálos aléltságából most életre szólította fajának szeretete, természetes, hogy ha ő pusztul, vele halálra jut az egész magyarság. Ezért igyekeztek ezt a középosztályt már régen befeketíteni. „Ők csak a jelent képviselik, semmi egyebet nem képviselnek, mint a maguk gyáva­ságát, mint a maguk étvágyát,.. . mint a maguk rosszaságát, gonosz­ságát és a maguk képmutatását", mondotta "Vázsonyi Weiszfeld Vilmos. Hát mi üzenünk ennek a meg­csúfolt középosztálynak a nevében. Üzenünk a mi félrevezetett testvé­reinknek, hogy a magunk példája után megbocsátunk nekik, de üze­nünk a félrevezetőknek is, hogy hi­básak voltunk a közömbösségben, de kegyetlen és irgalmatlan küzde­lemben, fajtánk fölemelésében jóvá teszünk mindent. Féljenek tőle ! Jel. Hivatalos rész. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 782. ai. 12. kgy. 1920. szám. Tárgy : Esztergom vármegye alispánjának folyó évi 782. számú előterjesztése a 4169/554/1912. kgy. sz. vármegyei tűzren­dészeti szabályrendelet némely szakaszának módosítása iránt. Véghatározat. Esztergom vármegye törvényhatósági bi­zottsága a vármegye alispánjának az állandó választmány által támogatott ezen előterjesz­téséi elfogadja és elhatározza, hogy a 4169/554/1912. kgy. szám alatt hozott és érvényben levő vármegyei tűzrendészeti sza­bályrendeletet az előállott szükséghez képest a következőkben módositja: IV. Fejezet. 38. §. Minden községben kötelezett tűzoltóság szerveztetik és az igy megalakított tűzoltó­ság — mint községi intézmény — s község közigazgatási szervezetének egyik része. A községben már megalakult önkéntes tűzoltóságok működését ez a rendelkezés annyiban érinti, hogy a kötelezett tűzoltók azok keretébe osztandók be és kiképzésük­ről az önkéntes tűzoltóságnak kell gondos­kodnia. Ha valamely községben az önkéntes tűz­oltó egyesület megszűnt, vagy ilyen eddig nem alakult, az önkéntes tűzoltó egyesület bármikor megalakulhat ugyan, de addig is, amig az nem létesül, a község tűzvédelmét a kötelezett tűzoltóságnak kell ellátnia, ille­tőleg az utóbbi akkor is fennmarad, amikor az önkéntes tűzoltóság megalakult. Minden gyártelep tartozik munkásaiból rendszeres és kiképzett gyári tűzoltóságot fenntartatni. A gyári tűzoltóság létszámát a járás főszolgabirája (városban a polgármes­ter) a tűzrendészeti felügyelő véleményének meghallgatásával határozza meg. Amennyiben a gyár munkásai kötelezett tűzoltók, ha gyári tűzoltóság alakul, a községi tűzoltó­ságtól függetlenül szervezendők és a gyári tűzoltóság csak az esetben van a községi tűzoltóság parancsnokának alárendelve, hogy ha a községben (városban) támadt tűzve.' szélyhez kivonul. 40. 8. A községi tűzoltóság annyi tagból áll, ahány egyén a községben kötelezett tűzoltó­nak összeiratott. A kötelezett tűzoltóság szol­gálattételre együttesen vagy csoportonként osztandó be a szerint, amint a viszonyok megkívánják, vagy a felsőbb rendelkezések megkövetelik. Ne mulassza el megnézni a Corsó-Mozgó­ban szerdán és csütörtö­kön bemutatásra kerülő Vérző Aréna cimü hatalmas filmkolosszust. Az előadá­sok szerdán d. u. 5,7 és este 9, csütörtökön d. u. 3, 5, 7 és este 9 órakor kezdődnek. Siessen mindenki jegyet biztosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents