Esztergom és Vidéke, 1920

1920-03-20 / 66.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K„ félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Országgyilkolás. Lélekharang kongása hallatszik végig az országon. A megszállott területeken foszlik a felszabadulás reménye és nálunk a kétségbeesés vesz erőt a gondolkozó, hazáját sze­rető minden egyes magyar ember lelkén, mikor megtudtuk azt. hogy ellenségeink az eredeti békefeltéte­leknek változatlan aláírását követelik tőlünk rövid 10 nap alatt. Ha mindez nincs is még teljesen megerősítve, mégis azt kell mondanunk, hogy nem mozog a haraszt ha nem fúj a szél. Tehát halálra vagyunk ítélve ! Ha aláírjuk a békeszerződést és meg­tartjuk annak feltételeit, akkor Ma­gyarország lesz a világ legnagyobb kivándorló telepe, mert itt megélni teljesen lehetetlen. A kis területre ránehezedő roppant teher agyon fog nyomni minden gazdasági életet. Ha nem irjuk alá, akkor fojtogató gyű­rűvel vesznek körül bennünket és lassan pusztulunk el. És mindez miért? Mert állítólag a régi monar­chikus rendszert akarjuk behozni. Ennek a felfogásnak innét tőlünk kellett a külföldre jutnia és támo­gatták azt testünkön lakmározó ellen­ségeink. Hát miben is nyilvánul a mi régi monarchisztikusságunk ? Ta­lán csak nem íogja nekünk Angol és franciaország bűnül felróni, hogy leráztuk a bolsevizmust magunkról ? Nekünk is van jogunk élni, nem vagyunk hitvány férgek, akik elhagy­juk magunkat tiporni. Belső megin­gathatlan rend, nagy önfegyelmezett­séggel kell készülnünk önfelszaba­dulásunkra, mert inkább pusztuljunk el mindnyájan a legvéresebb harcok­ban, mint lassan múljunk ki gyáván elsorvadva. Ha Európának talpig fegyverben álló béke kell, ha szom­szédainknak minden pillanatban ug­rásra kész nép kell, ám legyen! Inkább boruljon még egyszer lángba a világ, de olcsón nem adjuk ha­zánkat és magunkat! Némó. Hivatalos rész. Pestvidéki államügyészségnek Esztergomba kiküldött ügyészétől. 1019. Aü. 4464. sz. Felhívás. Alulírott, mint a pestvidéki államügyészség kiküldöttje, felhívom mindazokat, akik tudnak arról, hogy: I. Monus Ferenc (30 éves r. kath. vallású, gyári munkás, esztergomi lakos,) aki a Tanács­köztársaság alatt a Schrank Bela-íóle likör­gyárban bizalmi férfi volt. II. Róthmayer Ferenc (29 éves r. kath. vallású földműves, esztergomi lakos) aki a Tanácsköztársaság alatt a Szabó István-féle nyomozó csoportnak volt a tagja, a Tanácsköztársaság idejében Esztergomban, vagy ennek környékén valamely, büntetendő cselekményt követett el, az esztergomi járás­bíróságnál levő (I. emelet 27. sz. ajtó) hiva­talos helyiségemben jelentkezzenek. Esztergom, 1920. március 18. Fodor Zoltán államügyész. Esztergom szab. kir, város polgármesterétől. ad. 166/1920 kü. sz. Hirdetmény. Felhívom azon lótulajdonosokat, akik lo­vaikat a legutóbbi szemlére nem vezették elő, hogy folyó évi március hó 23-án délelőtt 9 óakor az országos vásártéren elmaradt lo­vaikkal, öszvéreikkel és szamaraikkal ok­N-etlen jelenjelek meg és állatajkról a marha­levelet is hozzák magukkal. Aki lovát, • összvérét, vagy szamarát elő nem vezeti, ezen, törvényben előirt, köteles­ségének elmulasztása miatt szigorú megbirn­tetés végett az államrendőrségnek fog kimu­tattni. Esztergom, 1920. évi március hó 18-án. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától 4247/1919. 32. kgy/1920. szám. Tátgy : Az Országos Orvos-Szövetség Esz­tergom megyei Fiókszövetségének kérelme az ad. 4601/1915. 520. kgy. illetve 958/1918. 140-kgy. sz. vármegyei szabályrendeletben megállapított és az 5962/1917. 274. kgy. sz. határozattal már felemelt orvosi rendelési és beteglátogatási dijaknak ujabb felemelése iránt. Véghatározat. Tekintve, hogy a körorvosok mellékjáran­dóságairól szóló és fent hivatkozott várme­gyei szabályrendeletben megállapított, s az 3962/1917. 274. kgy. sz. határozattal egy izben már felemelt orvosi járandóságok, a világháború sebesültjeinek és betegeinek utó­kezelésével, az anya- és csecsemővédelmi aktió bevezetésével, főként azonban a háború révén fellépett különféle veszedelmes és na­gyobbrészt járványos jelleget öltött fertőző kórok elleni védekezéssel és pusztító hatásai­nak ellensúlyozásával felette megnagyobbo­dott orvosi munka teljesítménnyel nemcsak hogy arányban nem állnak, de sőt a megél­hetés minden képzeletét felülmúló megdrágu­lása miatt az orvos részére a megélhetés fel­tételeit egyátalán nem biztosítják, ennélfogva a vármegye törvényhatósági bizottsága a nagyon is aggasztó közegészségügyi állapo­tainak megjavítása szempontjából egyrészről, mely feladat különösen most, a háború és a nyomában kelt rémséges országcsapások után, amikor minden egyes emberélet megmentése és megtartása elsőrendű hazafias nemzet fen­tartó kötelesség, de másrészről az önzetlen és önfeláldozó terhes munkát kifejtő koror­vosok anyagi jogos érdekeinek kellő méltány­lása szempontjából, az esztergomi orvosi fiókszövetség által benyújtott kérelemnek helytadólag, az orvosi rendelési és beteglá­togatási dijak felemelése tárgyában, az ál­landó választmány javaslatának elfogadásá­val 4 következőképpen határoz : A körorvosok mellékjárandóságairól szóló ad. 4601/1915. 520. kgy. illetve 958/1918. 140. kgy. sz. a. hozott vármegyei szabály­rendelet ezidőszerint módosításának mellőzé­sével, az ezen szabályrendelet 4. ós 6. §-ai­ban megállapított, s az 5962/1917. 274. kgy. sz. határozattal egyizben már 100 %-kal fel­emelt orvosi járandóságok ideiglenesen, a háborús viszonyok tartamára az 1920. évi január hó 1-től kezdődő és a békekötést követő naptári év végéig terjedő hatállyal a munkaügyi és népjóléti miniszter ur jóváha­gyásától feltételezetten a következőképpen emeltetnek fel: A szabályrendelet 4. §-ában megállapított rendelés dija nappal 10 korona, éjjel 20 ko­rona, a kör községeiben 10 korona. A szabályrendelett 6. §-ában megállapított beteglátogatás dija helyben, valamint a kör­orvos hivatalos utja alkalmával, nappal 20 korona, éjjel 40 korona. A rendelés és beteglátogatási dijaknak ezen ujabb, de méltányos és mellőzhetetlen fele­melése a járásbeli községek lakosságát anya­gilag nem fogja érzékenyen érinteni, mert hisz a lakosság túlnyomó részben őstermelő földmives, kik köztudomás szerint, a mai viszonyok között, aránylag kedvező anyagi helyzetben vannak, a munkások pedig úgyis <affif#»' «atmkát.btttos)tó^ pcnatAfflalc; "S rgy ezeknek, valamint az igazolt szegényeknek orvosi ellátása ingyenes, mig a zselléreknél és a többi más kevésbbé tehetős társadalmi osztályú aknái, a belátásos orvos mindenkor megfogja találni a méltányos közép utat. Miről értesíttetnek : 1) A vármegye alispánja, 2) az Országos Orvos-Szövetség Esztergom megyei Fiókszövetségének elnöksége, 3) az állami számvevőségi kirendeltség, végül 4) A V. Hiv. Lap utján az I. fokú egészségügyi hatóságok, a községek elöljárói, valamennyi körorvos és a vármegye közönsége oly hozzá­adással, hogy jelen véghatározat ellen, s megjelenést követő 8 nap után számított 15 napon belül bárkinek jogában áll, a vármegye alispánjánál benyújtandó és a munkaügyi és népjóléti miniszter úrhoz intézendő, de bir­tokon kivüli fellebbezéssel élni. Kelt Esztergomban, a 'vármegye törvény­hatósága bizottságának 1920. évi február 26. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Fekete s. k. vm. tb. főjegyző. Esztergom város közélelmezési hivataltól. 205/920. K. é. sz. Hirdetmény. Felhívjuk az Összes kereskedőket, h«gy március hó 20.-án, szombaton reggel 8 óra­kor a közélelmezési hivatalban a lisztutalvá­nyok átvétele végett megjelenni szíveskedje­nek. Értesítjük egyben a közönséget, hogy a 29-es számú lisztjegyre személyenkint 1 klgr. kenyérliszt kapható március hó 20.-án szom­baton délután. A kereskedők kötelesek a lisz­tet még a szombati nap folyamán kimérni. Esztergom, 1920. 1 évi március hé 19. Közélelmezési hivatal. Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank igazgatósága kéri a közönséget, hogy a bankje­gyek benyújtására mindjárt az első napokat és különösen a délutáni órákat is használja fel, mert előreláthatólag az utolsó napokban a vidéki közönség olyan nagy számban fog jelent­kezni, hogy a forgalmat nem lehet lebonyolítani. Hivatalos idő délelőtt 8 órától délig és délután 3 órától 6-ig. Adomány. A beteg és hét gyer­mekkel biró apa részére „Szent Jó­zsef tiszteletére" jelzés alatt 20 ko­rona érkezett kiadóhivatalunkhoz. Ismételten kérjük a jószivű ember­barátokat segélyért! Az ipartestület közgyűlése f. hó 21.-én azaz vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében, tekintet nélkül a megjelent, tagok számára meg fog tartatni. A Kath. Legényegyesület nép­akadémiájának II. előadása márc. ^jt-Cii .'itutun 5 urakor lesz a fő­gimnázium dísztermében. Ez alka­lommal áz előadást Báthy László, nagyszombati érseki hely nők, prelá­tus kanonok tartja. A részletes prog­rammot vasárnapi számunkban kö­zöljük. Nem működnek a lebélyegző gépek. Esztergomra mintha valami átok nehezednék. Halott, fejlődéste­len város és mindenből kimarad. Most, hogy elrendelték a pénz lebé­lyegzését, hoztak ide két gépet, de egyik sem működik szabályosan és igy hasznavehetetlen. Hiába hivták a szakembereket hozzájuk, a gépek rosszak maradtak és azért már is másfél napot veszítettünk a megsza­bott rövid időből. A polgármester azonnal intézkedett, hogy cseréljék ki a rossz gépeket. Futball mérkőzés. A MOVE f. hó 21-iki futball mérkőzése és mezei versenye a pálya lágysága és felázott volta miatt elmarad, helyette reákö­vetkező vasárnapon, azaz 28.-án, virágvasárnapon tartja meg a mér­kőzést a főosztály sportszakosztálya. A legfontosabb kötelesség. Nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, hogy keresztény embernek ma legfontosabb kötelessége a keresztény sajtó támo­gatása. Aki ma nem kimondottan ke­resztény újságot olvas, vagy járat, azt ellenségnek kell tekintenünk; az újból beál hazája sírásói közé. Ha nem akar­juk a közelmultak megismétlődését, ha azt akarjuk, hogy ebben az ország­ban fenmaradhasson a keresztény és nemzeti irányzat, akkor minden erőnk­kel támogatni kell a keresztény sajtót. Ennek érdekében semmi fáradságot, semmi áldozatot nem szabad kímél­nünk. Aki még ma sem kereszény új­ságot járat, térjen észre és rendelje meg azonnal a keresztény újságokat. A kimondottan keresztény újságok, amelyek a Központi Sajtó vállalat ki­adásában jelennek meg a következők :

Next

/
Thumbnails
Contents