Esztergom és Vidéke, 1920

1920-03-17 / 63.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., bova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztőié: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. A hazaszeretet. Március hónapban vagyunk; a márciusi napok a magyarnak nem csak azért kedvesek, mert most nyí­lik meg a mi földünk méhe és meg­fogamzik benne az új élet, minden amivel táplálkozunk és ruházkodunk, — kedvesek nekünk ezek a tavaszt­hozó napok azért is, mert velük együtt ébred bennünk a sok küzde­lemben, a sok csalódásban ellankadó, a sok álpróféta megtévesztő beszéd­jétől elhomályosodó, de soha ki nem alvó hazaszeretet. Ilyenkor érezzük, hogy mégis szeretjük mi ezt a föl­det, amikor nincs még rajta más egyebünk a reménynél! . . . Könnyű megszeretni a nyár, az ősz gyümöl­cseivel megterhelt földet, a tél rak­táraival, magtáraival megtelt földet; de amikor mindenünnen csak a ve­rejtékes munkát váró remény tekint felénk, amikor csak velünk együtt van értéke, csak a mi erőnk beol­vadásával lesz ereje ennek a föld­nek, ha akkor szeretjük, — ez a szeretet! ... A magyar hazaszeretet márciusban szokott kibontakozni a maga követelő, legyőzhetetlen erejé­vel, a maga félelmetes féltékenysé­gével, a maga kizárólagos birni aka­rásával ! . . . Ne rejtegessük ezt az érzelmet, ne szemérmeteskedjünk vele, mert meg nem tagadhatjuk, ha mindjárt egy egész világ gúnyját, zúditanók is magunkra ! . . . Amig lesz gyermek e világon, addig ki nem vész a szülő fogalma sem és lesz gyermeki, lesz szülői szeretet! . . . Amig lesz nem­zet e világon, addig ki nem vész a haza fogalma sem s amig a fogalom az agyban székel, mindaddig utat talál a szívhez is, pezsgésbe hozza az ember vérét, erre az egy szóra: hazám l... m ltt születtem én ezen a tájon. .* Eszméljetek ti mindnyájan, akiket a kegyetlen háború végig kergetett Európa megtépett földjén, nem érez­tétek-e ezt a benső hangot, amidőn kizsarolva minden erőtökből vissza­tértetek oda, ahonnan lelketek elsza­kadni soha nem tudott 1 ?. . . Akik ezer, meg százezer arcot láttatok ott abban a pusztító és pusztuló ember­lavinában, éreztetek-e egynek is a látásán olyant, amit a szülőtök, a gyermektek képe idézett elő benne­tek 1 ?.. . Volt-e olyan dús, olyan kívánatos tája a .megtaposott nagy világnak, ahol a halálveszélyek, a kínszenvedések elmúlása árán is ké­pesek lettetek volna gyökeret verve megmaradni! ? . . . Más szülők — más gyermekek, — más haza — más emberek 1 . . Ezen nincs mit vitatkozni, nincs mit bizo­nyítani, — éz az élet, s aki ezzel szeiribeszáll, az élettel viaskodik! A hazaszeretet nem szerzett, nem belénk nevelt érzés, hanem velünk nőtt, mint a fával az alakja. Elne­velni, vagy megnevelni lehst, de tőle megfosztani soha ! Azért a mi haza­szeretetünk márciusi ébred' ise soha­sem új érzelem keletkezése bennünk, hanem új elhatározás új cselekvé­sekre. És valóban, a hazaszeretetet csak a cselekvések tartjf.k ébren, tettek nélkül csak vétkezni lehet a haza ellen, de szeretni a h izát nem 1 Annyit hallottunk az utói >bi időben a tulajdonjog szentségéről, hát min­den tulajdonjognak a fo'rása, az egyedüli védelme a hazs a maga sérthetetlen határaival, — etikai, po­litikai, gazdasági törvényeivel, jog­szokásaival, hagyománya val. Ha büntetlenül, gyáva megnyugvással engedünk ezeken rést ütni. ha nem forr fel a vérünk a cseh ellen törő, rabló, gyilkos szándékokra és kísér­letekre, akkor mondjunk le arról is, hogy a bennünk szorult fiiikai erőn kivül más egyébre lenne jogunk és igényünk. Minden tulajdonjog csak addig jog, amig vannak biztosítékai élő törvényekben, jogszokásokban, hagyományokban és mindezeket élőkké -a cselekvő Jhazaszei etet teszi. Megnyillott a földünk míhe ... A tavaszi napsugár csak úgy fakasztja belőle az életet, mint tavaly, tavaly előtt s a hosszantartó gyász előtt. . . Mi megváltózhattunk, a mi homlo­kunkon szántott barázdák, nem om­lanak szét, nem simulnak el egy­könnyen, de az ellenség ásta futó­árkok bedőlnek, az omladíkot ellepi a repkény ... A haza földje felejt és feledtet, megvigasztal és reményt kelt, — csak hajoljunk szeretettel, megértéssel föléje . .. Csa c dolgoz­zunk, ássunk, szántsunk fúrjunk, faragjunk, tanítsuk egymást és tanul­junk, tartsunk rendet, osss.unk igaz­ságot — és mindenek fölött álljunk őrt, ne engedjük még egyszer fel­dúlni azt, amit annyi kínnal és fá­radsággal elrendeztünk és legyünk éberek: ami egy test volt, forrjon újra eggyé, amint összehozza a szét­szakított tagokat benső, természetes és kipusztíthatatlan vonzóerejük ! . . . A magyar hazaszeretet márciusban ébred elhatározásokra és hat, cse­lekszik, mint a tavaszi napsugár . .. Crux. | Telefon.- Távirat. || Balog Elemér — miniszter. Budapest. A kisgazdapárt a ke­reskedelemügyi tárcát ideiglenesen báró Korányi Frigyessel töltötte be, addig, amig erre az állásra alkalmas szakembert nem találnak. Értesülé­seink szerint ezt a szakembert már meg is találták Balog Elemér, a Hangya igazgatójának személyében, aki valószínűleg még a jövő hét fo­lyamán át fogja venni báró Korányi Frigyestől a kereskedelemügyi mi­nisztérium vezetését. Örömmel vesz­szük mi esztergomiak a hírt, mert Balog Elemér veje Magurányi József főkáptalani alapítványi ügyésznek s igy városunk egyik igaz barátja ju­tott a miniszteri székbe.. Elutasították a magyar kíván­ságokat. Paris. A nagykövetek konferen­ciája megvizsgálta a magyar békede­legációnak a békeszerződés katonai, repülésügyi, valamint haditengerészeti intézkedések módosítására vonatkozó kívánságaik A kívánságokat eluta­sították. Tíznapos határidő a béke aláírására. Paris. A legfelsőbb tanács elha­tározta, hogy nem változtatja meg a magyar békeszerződést. A magyar javaslatok nem jelentenek egyebet, mint a régi monarchikus rendszer újból való bevezetését. A legfelsőbb tanács döntését néhány nap múlva fogják közölni a Parisban levő ma­gyar delegációval, azután fölszólítják Magyarországot, hogy tiz napon be­lül írja alá a szerződést. Schlezwig második területe Németország mellett. Kopenhága. A második schles­wigi népszavazási területen történt mai szavazás eddigi eredménye sze­rint százkilenc kerületben 5979 sza­vazatot adtak le Dánia és 20.233 szavazatot Németország mellett. A magyar kommunistákat nem engedik Olaszországba. Bécs. Pogány volt népbiztos már négy, vagy öt izben kísérelte meg az olasz kormánynál, hogy az oszt­rák hatóságoknál kieszközöljék neki azt, hogy Ausztria helyett olasz te­rületen internáltassék, próbálkozása azonban mindenkor eredménytelen maradt. Ugyancsak kudarcot vallott sok más politikailag teljesen jelen­téktelen egyén bevándorlási kísérlete is, akik nagyobbrészt ipari munká­sok lévén, csupán a nyomor elől menekülve akartak Olaszországba utazni, hogy ott munkát vállaljanak. Egyesek ugyan, igy többek között P'ogarasi Béla bölcsészkari egyetemi tanár, kijutottak Olaszországba, azon­ban Nitti miniszterelnök utasítására a hatóságok párnapi ott tartózkodás után kiutasították őket és valamen­nyit visszaszállították Német-Auszt­riába. Hivatalos rész. Esztergomi járás főszolgabirájától. 478/920. szám. Pályázati hirdetmény. Tárgy : Esztergom vármegye j esztergomi járásához tartozó Dorog községberr lerriondás folytán megüresedett körjegyzői állásra pályá­zatot hirdetek: Az állás javadalma a következő : Dorog községtől: Készpénzfizetés 880 K, fuvarátalány 160 K, irodaátalány 1000 K, napidijátalány 90 K, 2 kat. hold, 1298 négy­szögöl szántó, természetbeni lakás. Leányvár községtől: Készpénzfizetés 432 K, fuvarátalány 160 K, irodaátalány 100 K, napiátalány 70 K, 2 kat. hold, 691. négy­szögöl szántó. Felhívom mindazokat, kik ezt az állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. c. 6. §-a, illetve az 1900. XX. t. c. 3. §-ában előirt minősitést és az eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felszerelt pályá­zati kérvényeket hozzám személyesen 1920. márciis 19-ik napjának déli 12 órájáig any­nyival is inkább nyújtsák be, mert a később érkező kérvényeket figyelembe venni nem fogom. A választás határidejéül f. évi március hó 20-ik napjának d. u. 4 óráját tűzöm ki. Esztergom. 1920. március hó 12. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergom vármegye alispánjától. 1290/1920. szám. Tárgy: Tartásra kiadott kincstári kancák befedeztetésének tilalma. Rendelet, Az I. fokú- és helyhatóságoknak. A székesfehérvári katonai körlet lónyilván­tartási felügyelőségének fenti tárgyban folyó évi 76. sz. alatt kelt átiratát tudomásulvétel, széleskörű közhirrététel és ellenőrzés végett az alábbiakban közlöm. Esztergom, 1920. március 9-én, alispán h. Reviczky s, k. vm. II. főjegyző. Másolat: Székesfehérvári katonai körlet lónyilvántartási felügyelősége. 76/1920. szám. Vármegyei alispáni hivatalnak. Esztergom. Hivatalos tisztelettel értesítem, hogy a Ma­gyar hadügyminisztérium 20579/2.—1920. számú rendeletével a vállalkozóknak tartásra kiadott kincstári kancák befedeztetését betil­totta. Kérem ezen rendeletet vármegyéje te. rületén széles körben közhirré .tenni. Olvas­hatlan aláírás s. k. lónyilvántartási felügyelő.

Next

/
Thumbnails
Contents