Esztergom és Vidéke, 1920

1920-03-14 / 61.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. A .ó által teljesített munkákon még mostjj^^^Hwő hiányok pótlására levonásba ^Pb K — fül. további késedelmi E

sn visszatartott 5.700 K — fül. ;ozó végjárandóságát a törvényha0 K 50 fillérben megállapítja s alványozásával a vármegye alisbizza, figyelemmel az azt terhelő fA késedelmi kötbér cimén visszatartott 5.700 K-t azaz (ötezerhétszáz) koronát a törvényhatóság elengedi s a vállalkozó cégnek visszaadja, mert a késedelem okát a munkások munkabeszüntetésének és kedvezőtlen időjárásnak következményéül tudja be és elfogadja. Mely határozat a vármegyei hivatalos lapban közhírré teendő azzal, hogy az a közzététel 8-ik napjától számított 15 nap alatt a belügyminiszter úrhoz felebbezhető. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1920. évi február hó 26. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta. Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergom vármegye alispánjától. 1064/1920. szám. Tárgy: A békeszerződés végrehajtására felállított magyar felszámoló hivatal elnökének rendelete a hadügyi kincstár tulajdonát képező zsákok és ponyvák bejelentése tárgyában. ' Rendelet. Ai l-iő fokú rendőrhatóságoknak éi valamennyi helyhatóságnak. A „Magyar felszámoló hivatal a békeszerződés végrehajtására" elnökének fenti tárgyban kiadott rendeletét tudomásulvétel, széleskörű közhirrététel és a végrehajtás szigorú ellenőrzése végett az alábbiakban közlöm. Esztergom, 1920. évi február 25. Palkovics s. k. alispán. Másolat: Magyar felszámoló hivatal a békeszerződés végrehajtására. 434/1920. sz. Rendelet, a hadügyi kincstár tulajdonát képező zsákok, ponyvák bejelen rése tárgyában. Mindazok, akik hadügyi kincstári tulajdont képező zsákoknak és ponyváknak (főleg k. u- k. M. V. M. jelű) birtokában vannak, akár közvetlenül kapták azokat, valamely katonai hatóságtól, intézménytől, akár egy központ, vagy cég révén, vagy bármely más uton jutottak azoknak birtokába, a birtokokban lévő zsákok és ponyvák mennyiségét az anyag (pamut, juta, lenn, kender, textilit papír) és minőség megjelölése mellett 1920. évi február hó 1-iki határnapi állapotnak megfelelőleg 1920. március hó 25-ig bezárólag a magyar felszámoló hivatalnak (Budapest Vár, I. Tárnok-ucca 2. IV. emelet írásban bejelenteni kötelesek. Amennyiben katonai kincstári eredetű zsákok és ponyvák a készlet bejelentő saját tulajdonát képezik, ugy azok jogos eredete hiteles okmány másolattal (számlával) bizonyítandó. Ugyanezen időpontig jelentést tenni tartoznak mindazok (hatóságok, intézmények, cégek, magánosok) akik katonai kincstári zsákokat, vagy ponyvákat bármi célra másoknak kölesemképpen kiszolgáltattak. E bejelentésnek tartalmaznia kell annak nevét és pontos cimét, aki részére kincstári zsák, vagy ponyva kölcsön adatott, továbbá a kiutalt zsákok és ponyvák mennyiségét anyagát a kiutalás időpontját, a kiszolgáltató nevét és pontos cimét. Ugyancsak 1920. "március 25-ig írásban jelentést tartoznak tenni mindazok, akik hadügyi kincstári tulajdont Polgártársak! Félre a gyásszal, félre a könnyel, félre a kishitüséggel. Ünnepet ülünk, ünnepét a nagy idők, nagy emberek emlékének, ünnepét a nemzeti újjászületés fenséges napjának: 1848. március idusának. A magyar vér, könny, élet és vagyonáldozat után, a magyar hűség és becsület örök emlékű napjai után, a hivalkodó nyugati kultúra szülőföldünket, sirhantjainkat, az ezeréves magyar göröngyöt készül elrabolni tőlünk. A népek Önrendelkezési joga ezeréves isteni hitünket, édes anyanyelvünket, nemzeti műveltségünket r* bolja, gyilkolja, népünk, nemzetünp? temetőjét ássa. S mégis élünk és ünnepelünk*, igazsággal, szeretettel, becsülettel, hittel, reménységgel lelkünkben egy szebb és boldogabb jövő iránt, melynek nem hiába voltak félistenei 1848-ban és tömegsírjai névtelen millió fakereszttel 1914—18-ban. Hiába ólálkodik szomszédunkban a hitvány áruló, hiába botoz a huk larabló és hiába alkuszik a kiráhv } gyilkos. ^k Árulással, hazugsággal, gyilkossággal, testvérbolonditással nemzetek, országok nem születhetnek^ Március idusán ezt kiálltjuk a nagyvilágba s hogy szavunk erősebb és bátrabb legyen, Magyarország területi épségének védelmi ligája küldöttei utján idejön közibénk ünnepelni és fogadalmat tétetni velünk, hogy területi épségünket „nem, netnj soha" fel nem adjuk. ^k A város tanácsa nevében felkJ^H Esztergom szab. kir. város h^^^fl közönagét, hatáságait, eg^^^^B és minden egyes polgárát, J^^^HH március hó 14.-én vasáj^B hazafias ünnepségeken^^^^^Mfteretén belül Magyal Bruleti épségének vedelm^^^M^Mfergom szab, kir. ván^^^^^^Kgalakul, sZru^^^^^Hr <' VAZ ünnepj^^^^^Hfe a követKező ^k 9 óra^^^^^^^ istentisztelet a város J^^^^^Hrplomában. l^^^^^^Vvármegyeháza diszterj^^^^^Jpus 15,-i ünnepély s keretében a terület védelmi liga megalakulása. SORREND: 1. Himnusz. Énekli a közönség. 2. Ünnepi megnyitó. Mondja senkviczi Palkovics László alispán. 3. Márciusi ünnepi beszéd. Mondja: Dr. Walter Gyula püspök. 4. Területvédelmi liga ünnepi beszéde. Mondja • Dr. Hindy Zoltán v. orsz. gyűl. képviselő. 5. Területvédelmi liga heM ünnepi szónoka: Sas Gyula postafelügyelő. 6. Területvédelmi liga megalakulása. A Délután 5 órakor irodalmi est a főgimn. disztermében. Jm SORRENBÉJ! W 1. Nemzeti szinek. Kárrász K. R.-től. Énekli: Nemesszeghy István vezetése mellett az érseki tanítóképző intézet énekkar^H 2. Alkalmi ünnepi beszéd. Mondj] ja: Kálmán Károly főgimn. VIII. o^fl 3. Az örökség. Arany Jáno^H Szavalja: Gálba József főreáj^^H VIII. o^M A Az irodalmi estélyen a J^^^Kk delmi liga küldöttsbuáapesti Svészek, jA Lányi Lulu, Rosthy ^^^^^^Kr Irén, Gábler Vilmos n^^^^^^Kak egy-egy ünnepi szá^^^^^H^működni. ^k Este fél 9 óJHH^KMagyar Kiráfy" vendégj^^^HH^ári Egyesület" ünned^^^^HKt, ahol az Pmnepi bes^^H^^HF Viktor pápai kamat ás, ^^^HjHPinos, nemzetgyűlési ^^^^^HJondja a Kossuth serlegg^^K FeUfl ^^Háztulajdonos urakat, hogj^^^HHnep napján házaikat ^Kkkal ékesítsék. ^^^^•T 1920. márc. W Dr. Antóny s, k. polgármester. nárdus 15. Tavaszi szellők szárnyán kelt, ősi magyar szabadságból fakadó Táltosok élesztett tüzétől megvilágitott, a Magyar Szent Korona fényétől megdicsőült Szent Szabadság napja, rövid emberöltőn át mennyi viszontagságon mentél keresztül! Születtél: 1848-ban, tetszhalottá tettek 1849. augusztus 13.-án a világosi fegyverletételekor és elakartak temetni ugyan az év október 6.-án. Sirgödrödet ásta a bécsi kamarilla 1867-ig, de Te feltámadtál s virultál Kárpétoktól az Adriáig. Szabad lett a nemzet, úrrá lett a munka, de ádáz ellenség tjá ellened. Lappangva, suttyomban^H ásták sírodat, lasan készitették^HJ fedődet, ezer és ezer kéz hin^^^H tenfiaidból. Nem és ezer«r nem! Nem tenfiaid, nem a ma^Br nemzet fiái voltak azok, haneoÉ iflln Ma egy éve m^^^^HBfU férc yeJKgy látszólag magJHosabb, a Világszabadság*; épek rabsága vetetteJ^^^^^Klrnyékát és fcsak a Maj^^^^^Hfének gondviselése mjj^l^^^^ltedet. A három sz^H^^HFiobogó kénytelen volt jájHa^^neghűzódni a vörös zászló előtt^Hlyet fennen lobogtatq^MM^Mességebő] kivetkőztetett, ^H^HVagadó erkölcsöt nem jj^^^H^ombolu hazátlan bitang jj^^Briungária meggyalázva, a testHK, a szabadság megcsúfolva ^K>tt porba és a világcsalás sáros Hízmák sarkával tiporta Szent Szabadság, dicső, fenkölt homlokodat! A világtéboly úrrá lett és a magyar nyögte a rablók, a szabadság megcsúfol óinak hadát. De im, a gyümölcsérlelő augusztus újra életre keltett, dicső Szabadság! Újra feltámadtál és ünnep van széles az országban. Széles országban ? Könny szökik szemünkbe, ökölbe szorul markunk/ mert amig mi itt ünnepelünk, sok millió testvérünk nyög idegen rabságban. Je mi reméljük, jő ismét a márciusi szellő, jő a kikelet és „Lesz még egyszer ünnep e világon", a mi világunkban Kárpátoktól az Adriáig. V. I. í Hivatalos rész. » Esztergom vm. törvényhatós

ági bizottságától. 1059/1920. 67. kgy. szám. Tárgy: Pfalcz József székházépítési vállalkozó végjárandóságanak megállapítása és a visszatartott 5700 kor. késedelmi kötbér elengedése. Véghatározat. A székház átalakítása alkalmával elfogadotl felülvizsgálat eredménye szerint a vállalkozó végjárandósága volt a kereskedelemügyi miniszter ur 30047/1913. számú leirata szerinl 45.949 K 94 lill. Levonva ebből a kiutall részletfizetések összegét 38.079 K 44 fill. marad még járandóság 7.870 K 50 fill. W Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fit. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza.