Esztergom és Vidéke, 1920

1920-01-01 / 1.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., iova a lap szellemi részét illető (Őzlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Lapíulajdonos^és^i szerkesztésért felelős : LAl§ZKY KÁZMÉR. Megjelenik tjétfö és ünnep utá<ii nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. A vándor, — minél fáradtabb, ahlál többet tekint vissza a megtett átra, hogy összevesse azt a még hátralevő szakasszal... — Mi is 'áradtaic, kimerültek vagyunk, hiszen alyan szakaszát jártuk be életünk jtjának az elmúlt esztendőben, hogy isten óvjon, Isten mentsen meg benlünjíet a megismétlésétől I... Szoúan emlékezetes, gyászos esztendeje marad nemzetünknek ez az 191 j. esztendő!... Nézzünk hát vissza erre a sötét, szakadékos útra ; bérre jártunk, hol bolyongtunk és Fogyan menekedtünk meg a végromlásból 1... • ' nélkül és remény nélkül, amelyet a hadtápja vert meg. Elhányja fegyverét és ököllel meg gyűlölettel támad a front mögött bűnöző hadtápjára ... Az őrült kavarodásban velőtrázó hangon sivítanak áz összeomláson kéjelgő martalócok: „ Hazugságért véreztetek több mint ötven hónapon keresztül, mert nincs • Haza, nincs Király, és nincs Isten!. .. Feláldoztátok az egyetlen javatokat, amitek volt, a testi erőtöket! . .. Vonjátok össze ennek a maradványait, éleszszétek fel a gyűlölet tüzén és emészszétek el vele a hazugság szellemét, ott, ahol találjátok. Fel az utolsó harcra f Világ proletárjai egyesüljetek" !.. . A martalócok hada nőttön nő, fölszedi az eldobott fegyvereket és — győz; győzelme terjed, mint a rohanó ár a — menekülők nyomában ... Hetek alatt övék az egész ország Haza, Király és Isten nélkül, az egész ország — a népe nélkül I.. Hová lett Magyarország népe? Egy része menekül tovább, most már az sldobott fegyverei elől is, menekül a saját lelkiismerete elől is, de nem •lalál menedéket sehol. .. Nincsen Darálja a saját honában sem, mert íem bizik senkiben; vissza nem forlul, szembe nem áll az üldöző, minient felperzselő martalócok hadával, nert amig a szomszéd háza ég és negkinzou teste lóg az akasztófán, i többi csak arra gondol, hová rejtse :incseit és hol talál elég nagy vörös splet, hogy elfedje önmagát... A másik rész, a harmadik, a ne;yedik rész koncnak kerül a vér zaga után kóválygó keselyűk, a lögre szálló hollók elé .. . Hatalmas zinjáték ez a világproletárjai szálára, ami nálunk történt 1919.-ben. lik rendezték ezt a hatalmas, a kessztény műveltséget meggyalázó zinjátékot ?... Azok, akik ész és íhetiég nélkül, hit nélkül, remény és szeretet nélkül hatalomba akartak jutni!. .. Tanuljuk meg tzt 1919. év törté

1 netéből és ne higyjük, hogy a törtenelem lesz, hojgy a történelem ese menyei^ lfikerüihetetlenek ! A történelemJögy kíszüI, im/it akármely má| ó&otasa az, embereknek és ha a iuegszenvedett embere!: nem is tudják, kit vonjanak felelősségre veszte, • v- *'ért, szenvedéseikért, ez a felelősség azért nem múlik el róluk! ... Vig.ázzunk rá, hogy ajto Jeiős egyének keresésében ne veszítsük el még azt is, ami megmenthető! Nemzeti eszményeink s a poklok kapujánál föléledt hitünk ragadtak ki bennünket a végpusztulástól, mert ha letudtunk volna mondani a haz

áról és ha meg tud

tuk v

olna tagadni •aí, taicat, ázoKa Keselyírit/ &m&r$ hollók nem mentettek volna meg bennünket! A haza általunk menekült meg és mi a haza által a végromlástól, mert a haza csak addig él, amig mí bennünk él és ha úgy akarjuk, nincs az az erőszak, amely kitéphetné lelkünkből az oszthatatlan hazát !. .. De ehhez szükséges, hogy ebben az akaratban mi magunk is oszthatatlanok legyünk. Az én Magyarságomnak csak akkor lesz vége, ha énmagam dobom ki a lelkemből és ugyanez áll minderi ivadékomra, aki magyarnak hiszi és tt^dja magát. Érezzük, látjuk, tudjuk most már, hogy a rabszolga vásárok korszaka nem mult még el és nem is múlik ei mindaddig, amig lesznek rabszolga-ielkek. A vásár, az üzérkedés tart még, most van a legnagyabb erejében, — csak az a kérdés, horda vagy darab számra kell-e alkudniok ránk a kufároknak! ?... — Ezzel a kérdéssel megyünk bele az ujesztendőbe, de legyünk készen a felelettel is! A bitang martalócoktól a haza eszméje mentett meg bennünket, a Regnum Marianum eszméje ; ezt a Regnnm Marianum-oi most mi mentjük meg a rabló üzérektől úgy, hogy visszaállítjuk porbataposott ősi alkotmányát, visszahelyezzük jogaiba Szent István Koronáját s eggyé forradunk benne mindnyájan mint annak tagjai í... Ezt jelenti a Keresztény nemzeti kurzus! Amig ezt végre nem hajtottuk, üresen zakatoló malom a nevünk és vásári portéka egész Összetételünk ! . . . Padányi Andor. Krisztusi szeretettel adjatok hadifoglyaink hazaszállítására. 2238/1919. szám. Másolat: A magyar kormány* 6409/1919; M. E. számú rendelete a tényleges katona' szolgalatra behívott gazdasági cselédek és a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkások szolgálati szerződéseinek érvénybftn tartása tárgyában. A magyar kormány háború esetére szóló kivételes intézkedésokről alko tott törvényes rendelkezések alapján a követ kezőket rendeli Az 1907. évi XLV. t. c. 49. §-ának utolsó bekezdése a nemzeti hadsereg részére elrendelt nyolc heti katonai behívások folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult szegődményes gazdasági cselédekre és mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkásokra nem terjed ki, illetve az ilyen gaz' dasági cselédek és mezőgazdasági iparosok szolgálati szerződése a katonai behívások "köteles a bevonultak összes illetményeit és járandóságait a bevonulás idejére, a bovonultaknak, illetve családjuknak hiánytalanul kiszolgáltatni. — Budapest, 1919. évi december hó 5.-én. Huszár Károly s. k. magyar miniszterelnök. A másolat hiteléül Szüts Lajos t. k. iroda vezető. Rendelet. Ai esztergomi járás valamennyi községi Elöljáróságának, A fenti rendeletet tudomásulvétel és köshirrététel végett közlöm. Esztergom, 1919. dec. 22. Prikkel s. k. szolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától. 2233/1919. szám. Másolat; Dunántúli központi kormánybiztos. Székesfehérvár. Szám : 857/1919. kh. Kormánybiztos Urnák. Az utóbbi időben Budapestről igen sok utas özönlik be a Dunántúlra, kik között államellenes agitátorok, lánckereskedők, árucsempészek vannak. Magas állami érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezen ártalmas elemek szigorú megfigyelés, ellenőrzés alatt tartassanak és szükség esetén letartóztatva őrizetbe vétessenek, illetve illetékes hatóságnak átadassanak. A hatóságok ezen feladatának lehetővé tétele és megkönynyitése céljából előterjesztést tettem a nagyméltóságú magyar belügyminiszter úrhoz, hogy az 1912. LXIII. t. c. 6. §-a alapján a ministerium az 1903. V. t. c. 2., \, 10.. 11., 12., 14. és 15. §-ainak rendelkezéseit a dunántúli városok és községekben a magyar állampolgárokra vonatkozólag is terjessze ki. Addig is azonban mig a minisztérium ez irányban intézkednék, kérem Méltóságodat, utasítani kegyeskedjék az összes elsőfokú rendőrhatóságokat s ezek utján a csendőrséget is, hogy a községekben városokban megjelenő idegeneket s azoknak viselkedését a legnagyobb figyelemmel kisérjék. Amennyiben azoknál államellenes magatartást észlelnének, viselkedésükkel rend, személy és vagyonbiztonságot veszélyeztetnénk, újságokat és egyéb sajtótermékeket, melyeknek terjesztése betiltatott, a Dunántúlra becsempásszék, azokat terjesztik, vagy terjeszteni megkíséreli tettesek azoonal letartóztatandó hatóságnak átadandók december hó 8 kormanybi 1954/1919. szám. Másolat: Szám. 90786/1919. VII. Magyar Belügyminiszter. Tárgy: Sajtótermékek uccai terjesztésének megtiltása tárgyában kiadott 83263/1919. B. M. sz. számú rendelet módosítása. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének és Budapest főváros polgármesterének. Az 1919. évi november 14.-én 83263/1919. B. M. szám alatt kiadott rendeletemmel valamennyi időszaki és egyéb tajt«temietoií uc^a; terjesztését'további rendelkezésig megtiltom. Tekintettel arra, hogy a magyar kormánynak 5499/1919. M. E. számú rendelete az előzetes sajtó cenzúráról szóló rendeleteket újból hatályba léptette, tekintettel továbbá arra, hogy a nemzeti hadsereg fővezérlete a sajtóval szemben gyakorolt eddigi rendkívüli korlátozó intézkedéseket megszüntette, a sajtótermékek uccai terjesztésének betiltásáról szóló fcntemlitett rendé, letemet ezennel felfüggesztem és megengedem, hogy mindazok az időszaki és egyéb sajtótermékek melyeknek az uccán való terjesztésére magyar hatóságok által kiállított és érvényben levő engedélyük van, az 1914. évi XVV. t. c. 11-13. §8-aiban megállapított feltételek mellett szabadon terjeszthetők. Mindazon sajtótermékeknek, kiadói akiknek a sajtótermék uccai terjesztéséhez szükséges hatósági engedély nincsen, kötelesek est az engedélyt az 1914. évi XVL t. c. 11. §-ában előirt rendelkezések szerint megszerezni, ellenkező esetben az illető sajtótermék elkobzandó. Felhívom a Cimet, hogy az 1914. évi XIV. t. c-nek a sajtótermékek terjesztéséről szóló rendelkezéseit a törvényhatósága területén terjesztett sajtótermékekkel szemben a legszigorúbban alkalmazza a sajtótermékek terjesztését a rendőri hatóságok és közegek utján állandóan ellenőriztesse és az uccai terjesztés körül észlelt szabálytalanságok és visszaélések eseteiben a megtorló lépéseket haladéktalanul tegye meg. Budapest, 1919. évi december hó 2.-án Beniczky s. k. Rendelet. As esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának és csendőrőrségének. Tudomásulvétel és alkalmazkodás végett a fenti rendeletet közlöm. Esztergom, 1919. dec. 18. Prikkel s. k. szolgabíró. [

fl Telefon. • Távirat. | Az ország kormányzatának intézményes megváltoztatása. Budapest. A keresztény-pártok Hivatalos rész* Esztergomi járás főszolgabirájától. Rendelet. At esztergomi járás valamennyi közi ég Elöljáróságának. A dunántúli központi kormánybiztosságnak fenti tárgyban kiadott rendeletét tudomásulvétel, pontos alkalmazkodás és végrehajtás céljából teljes szövegében közlöm. Esztergom, 1919. dec. 22. Prikkel s k. szolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától.