Esztergom és Vidéke, 1919

1919-03-09 / 20. szám

1919. március 9. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 SZÍNHÁZ. (V. I.) A farsang vig zaja elült, a Kaszinó termébe ismét bevonult Thália s vele a színház látogató közönség, hogy gyönyörködjék Gyulai Gizi és Böszörményi jutalomjátéka, a Stambul rózsájában. Ha jutalma- zottak Gyulai és Böszörményi, bi- zonnyára a közönség is az volt, mert Cs. Gyulai Gizit ha dicsérnők csak sokszoros ismétlésbe esnénk és Böszörményi a Flórián szerepében ismét a közönség kedvence volt. Gyulai és Peéry Ilus szép énekét rengeteg taps, mig Böszörményi mókás szerepét sok cigaretta jutal­mazta ugyancsak tapsok kíséretében. Valamennyi szereplő játéka csak emelte az előadás nívóját, de a kis Csolnakossy baba egyenesen meg­enni való volt. A bájos kis lány pompásan adta szerepét s talán nem kell hozzá nagy jóstehetség, ha nem mindennapi tehetségű kis prima­donnát látjuk benne szunnyadni. Csütörtökön „Hejehuja báródban ismét Böszörményi, Peéry Ilus, Gyulai Gizi aratták a tapsokat. Kitűnő volt Csolnakossy és Kallay Olga. Pom­pásan alakította Bognár a szakácsot és Déri Béla annyira néger volt, hogy Gyulait is féiíg azzá tette. — Kár hogy jeles színtársulatunk nem rendelkezik több díszlettel. Eddig mindég a színészek játékát kritizáltam. Most akár megengedik, akár nem, a közönség részére is van egy kis kritikám s megsúgom sokaknak, hogyha bármennyi be­szélni valójuk is van — végezzék ezt el otthon, de ne az előadás alatt. A köztársaság (V. I.) Az öntudatos emberhez leg­méltóbb államforma kétségkívül a köztársaság, mert benne nem a szü­letés, hanem az egyéni érték teszi elsővé azt, aki az állam élén áll, de csak addig, amig képességeinek és a nép igaz akaratának birtokában van. Nálunk alkotmányos királyság volt és mindig azt hangoztatták, hogy a király csak azt tesz, amit a nép akar. Nos kérem, ez hazugságnak bizonyult századokon át. Az ország képviselőinek többsége megvásárolt emberekből állott, akik viszont meg­vásárolták a népet és igy a nép csak azt akarhatta, amit ők és ők azt amit a király. Angliában is al­kotmányos királyság van, de ki hal­lott ott királyi akaratról? Irtózatos véráldozat, rettenetes nyomor és szenvedésnek kellett re­ánk szakadnia, hogy öntudatra éb­redjünk. A pusztító tűz kiolvasztotta lelkünk legnemesebb ércét — a köz- társasági államformát. Drágán sze­reztük meg, de megvan, hanem ez még nem elég. Az alkotás munká­jában megállanunk nem szabad, ha­nem fokozatosan kell kiépítenünk az új Magyarországot, melyben min­denkinek meg kell találnia boldogu­lását oly mértékben, amennyit egyé­nisége ér, amennyit munkájával a köznek használ. Nem elég csak születni, hanem dolgozni kell, nem elég csak tudni, a tudásból másnak, mindenkinek kell adni. Ha igy gon­dolkozik mindenki, akkor lesz erős a magyar köztársaság. Tanitógyűlés. Dr. Kúnfi Zsigmond közoktatásügyi és Búza Barna föld­mi velési miniszter több előkelőség kíséretében résztvett a tegnapi taní­tói gyűlésen. Az idő rövidsége miatt lapunk legközelebbi számában szá­molunk be a nagyarányú és hord­erejű gyűlés lefolyásáról. Március 15. Az ünnep előkészítő bizottsága pénteken délután 5 órakor tartott értekezletén elhatározta már­cius 15-ki nemzeti ünnep mikénti megtartását. A nemzeti ünnepen d. e. 9 órakor a belvárosi templomban istentisztelet lesz, mely után a Szé- chenyi-téren nagy népgyűlést rendez, ahol a forradalmi pártok vezérembe­rei mondanak beszédeket. Délután a honvédtemetőben dr. Katona Sándor mond ünnepi beszédet. — Csütör­töki lapunkban közöljük a részletes programmot. Ipartestületi közgyűlés. Az esz­tergomi ipartestület ma d. u. 3 óra­kor a város székházának tanácster­mében tarta évi rendes közgyűlését, melyre kéri az elnökség a tagok szi­ves megjelenését. Ha esetleg a gyűlésen a tagok összességének leg­alább fele meg nem jelennék, úgy a közgyűlés minden ujabbi meghívás nélkül 1919, március 16.-án d. u. 3 órakor fog megtartani a város ta­nácstermében azonos tárgysorozattal. A szabad iskola. A tudás és mű­veltség szükségességének, jelentőségé­nek és hatásának élénk átérzése keltette azt az eszmét, érlelte az elhatáro- rozást, hogy a kér. munkásnők egye­sületének tagjai számára úgynevezett szabad oktatás, szabad lyceum szer- veztessék. A terv keresztülvitele meg­valósítása alig ütközött nehézségekbe. Megértő viszhangra talált azon lel­kes férfiak körében, kik szellemi tárházaikban gazdagon őrzik azon nagy értékeket, erkölcsi kincseket, amelyeket tagjaink osztályrészére tenni, birtokába juttatni óhajtunk. Készségesen vállalkoztak a tanügy melegkeblű képviselői és támaszai arra az áldozatos munkára, amely szórakoztatni van hivatva azokat, kik ismeretekkel vértezve és hazafias érzületektől áthatva kívánják teljesí­teni a kötelmeket, amelyek pályájuk mezején vállaikra nehezednek. Heten­ként háromszor, hétfőn szerdán és pénteken esti félhét órakor veszik az előadások az egyesület helyiségében (Német ucca 22. a.) kezdetüket. Vál­takozva fognak ezek keretében As- bóth Ferenc, dr. ■ Balogh Albin, dr. Kiss Károly, Krompaszky Sándor, dr. Madarász István, dr.' Marcell Mihály, Milakovszky László, Nemes- szeghy István, Obermüller Ferenc, dr. Schleiffer Mátyás és Szkalka Lajos urak a művelődés, történet, földrajz, természettan, kereskedelem, természetrajz, társadalomtudomány, szépirodalom stb. körébe vágó kér­désekkel foglalkozni. Az első előadást f. hó 16.-án d. u. 6 órakor, dr. Walter Gyula praelátus úr fogja a főgimnázium dísztermében tartani. Midőn ezeket szives tudomásul adjuk, örömmel tápláljuk a reményt, hogy ügyekezetünket melegen fogja a m. t. közönség felkarolni és az előadásokat sűrű látogatásával meg­tisztelni. A zsirhiány. Nagy az elkesere­dés városszerte -'a Szegényebb nép­osztályban a zsir hiány miatt, de különösen a tisztviselők vannak na­gyon elkeseredve. Szerény fizetésük nem engedi meg nekik, hogy méreg drága áron vehessenek zsírt, ha kapható is néha. Ámbár már meg­szokhatták az Ígéretekből való élést, de végre is ezzel rántást csinálni nem lehet és igy könnyen megtör­ténhetik, hogy majd ők is az ígé­retnél maradnak a munka helyett. Az elkeseredést csak fokozza azon körülmény, hogy mig a vagyonos és nagy vásárlási képességű embe­reknek jutott hizott sertés, nekik a megszabott minimum sem szolgál­tatott ki. A kenetlen szekér nyiko­rog, de ne felejtsék el az illetékesek hogy az ilyen tengely be is szokott forrni, akkor pedig megáll a szekér. Figyelem ! Felhívjuk olvasóközön­ségünk figyelmét a kormánybiztos által kibocsájtott nemzetiszinű hir­detményre. Esztergom vármegye kórmány- biztosa a következő felhívást intézi Esztergom város közönségéhez. Ha­dirokkantaink ügyében fordulok az esztergomi közönséghez. A ruhase­gélyre legjobban rászorulók a januári gyűjtésből nem kaptak. A nemzet örök hálájából pedig sem ruhát vár­ni, sem cipőt csinálni nem lehet. A legtöbbet szenvedettek részére circa 100 ruhára (cipőre) s megfelelő meny- nyiségű fehérneműre van még szük­ség. Felkérem a közönséget, első­sorban azokat, kik az elmúlt ruha­gyűjtési akció alkalmával nem adtak be ruhát, hogy még nélkülözhető ruhái­kat fenti célból f. hó 20-ig a polgár- mesternek szolgáltassák be, annál is inkább, nehogy e felhívásom siker­telensége esetén kénytelen legyek a ruharekvirálási rendeleteí a maga teljes szigorában végrehajtani. Nagy lopásra jött rá a rend­őrség. Bizalmas feljelentés útján értesült rendőrségünk, hogy Gregor Mihály Dorogi-úti lakásán, aki a fogolytábor ruhatárában van alkal­mazva, nagymennyiségű kincstári holmi van elrejtve. Házkutatás alkal­mával ezreket érő kincstári dolgokat talált. — Gregor Mihálynak mit volt mit tennie beismerte a lopást, de azzal védekezett, hogy mert mások is loptak, hát ő is segített. Mikor igy könnyített lelkiismeretén, nagyon terhelő adatokkal szolgált egyes ka­tonai személyekre vonatkozólag. A rendőrség most a legszélesebb nyo­mozást indította meg a kincstár ká­rára elkövetett lopás ügyében. Állatbiztosítás. A magyar föld­művelési miniszter 70,368 sz. rende­letével felhívja a törvényhatóságok vezetőségét, hogy a legszélesebb tá­mogatás biztosításával hívja fel az állattartó közönség figyelmét az állat­biztosítás ügyére. Nem tudjuk elég melegen ajánlani ezen üdvös intéz­ményt a gazdaközönség figyelmébe. Mennyiért tisztítják a kémé­nyeket? A kereskedelmi miniszter következőképen szabályozta a ké­mények tisztítási diját: földszintes kémény egyszeri seprési dija 60 fillér s minden emelet után járó díjkülön­bözet 20 fillér. Egy közönséges taka­réktűzhely, vaskályha, fürdőkályha vagy mosókatlan egyszeri kitisztítása 1 korona. Egy közepes több kürtös vagy sütős takaréktűzhely egyszeri kitisztítása legfeljebb két sor csővel 2 korona. Vendéglői vagy nagyobb tűzhely egyszeri tisztítása 5 korona. Egy ereszkémény egyszeri égetésé­nek dija 2 korona. Egy uj kémény első tisztításának (lehúzás, golyózás) dija 2 korona. A szőlősgazdák rézgálic szük­séglete. A rézgálic kiosztásra szóló rendelet már a legközelebbi napok­ban megjelenik. A földmivelésügyi minisztérium előrelátó gondossággal biztosított annyi rézgálicmennyiséget, hogy március hó elején már meg is kezdheti az elsőrészlet kiosztását. Égy-egy katasztrális hold szőlőterü­letre 15 kilogrammot állapítottak meg. A tíz holdon aluli szőlősgazdák hét koronáért, a tiz holdon felüliek pe­dig kilenc koronáért kapják a réz- gálicot. Postai tájékoztató a közönség­nek. A cseh köztársasággal, a német­lakta Morvaország és Szilézia kivé­telével, a csehek által megszállt ma­gyar területekkel, valamint Horvát- Szlavonországgal, Dalmáciával és Bosznia-Hercegovinával további in­tézkedésekig minden postai, távirda és távbeszélő forgalom szünetel. A német-osztrák köztársaságba csak közönséges nyitott levelek és áru­minták, valamint közönséges és aján­lott levelező-lapok, azonkívül hírla­pok küldhetők. Egy postautalvá­nyai legfeljebb 100 korona utalvány- nyozható. — A jugoszláv csapatok áltál megszállt magyar területekre csupán közönséges levélpostai kül­demények adhatók fel. Ezen terüle­tekkel a távirda és távbeszélő for­galom is fennáll. Szarvasmarha-vásárlás. A föld­mivelésügyi miniszter 63000/1018. szám alatt elrendelte, hogy szarvas- marhát csak vásárlási igazolvánnyal lehet vásárolni. Ezen rendelet ma is érvényes. Községek lakosai a köz­ségi birónál jelentkezzenek, aki a jelentkezőket összeírja és a főszol­gabírói hivatalhoz bejelenti. A vásár­lási igazolványok postán a községi bíróknak adatnak ki kiosztás végett. Minden falusi gazdának jó lesz ideje­korán a bírójánál jelentkezni. A tényleges állományú tisztek beiratkozása a főiskolákra. M. közokt. minister 25037/919. IV. sz. F. évi január hó 10.-én 236254. sz. a. kelt itteni rendelettel megengedte­tett, hogy azok a tényleges állomá­nyú tisztek, tisztjelöltek, akik válto­zott viszonyok következtében polgári pályán kénytelenek megélhetésüket biz­tosítani a főiskolákra való beiratkoz- hatás szempontjából a rokkant tisz­tekre vonatkozólag megállapított ked­vezményekben részesüljenek. A ren­delet megfelelően módosíttatott. Azon korlátozás mely szerint a kedvezmény csak a nyolcadik rangosztályig be- bezárólag adatik hatályon kívül he­lyeztetett és természetesen kimaradt a testi fogyatkozásra való intézkedés is, mivel testi fogyatkozás igazolása nem kívánható meg. A részegeskedés ellen, A sze­szes italok mértéktelen fogyasztásá­nak eltiltásáról és a részegeskedés meggátlásáról a hivatalos lapban már megjelent néptörvény felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a keres­kedelmi miniszterrel egyetértőleg a szeszes italok kiszolgáltatása tekin­tetében korlátozó, vagy tiltó rendel­kezéseket tehetnek, amelyek ellen vétők 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbírság­gal büntethetők. — Három hónaptól egy évig terjedhető elzárást és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetést kell alkalmazni, ha a tettes ilyen kihágásért már volt büntetve s az ilyen elitéltet — amennyiben szeszes ital kimérésével foglalkozik, üzlete folytatásától 6 hónaptól 2 évig terjed­hető időre kell eltiltani. Aki nyilvá­nos helyen ittas állapotban jelenik meg, vagy ott leittasodik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető el­zárással és 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Aki má­sok életét, testi épségét, vagyonát ittas állapotban veszélyezteti, 2 hó­napig terjedhető elzárással és 2000 K pénzbírsággal büntetendő. — Ki­hágást követ el az is, aki mást szán­dékosan lerészegít, aki pedig nőt, vagy kiskorú egyént részegít le, 6 hónapi elzárást érdemel. — A nép­törvényben meghatározott kihágások ügyében a rendőri büntető bíróság ítélkezik A törvény február 11-ével életbe is lépett.

Next

/
Thumbnails
Contents