Esztergom és Vidéke, 1919

1919-03-02 / 18. szám

Esztergom, 1919. XLI. évfolyam 18. szám. Vasárnap, március 2. POUV.m és TMSFlDRLMÍtfiP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KŐZLÉMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FÉLELŐS SZERKESZTŐ : FŐMUNKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. VITÁL ISTVÁN. KIADÓTULAJDONOS: LAISZKY KÁZMÉR. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Ä helyi Eárolyi-párt s a Kisgazda és földműves- párt szövetkezése. Ami a napokban a főváros­ban országos vezetőségeink ré­széről már megtörtént, az kö­vetkezik ma be Esztergomban is: szorosabb szövetségre lép­nek egymással a függetlenségi Károlyi- s a Kisgazda és íöld- müves-pártok. Tisztelettel és igaz örömmel köszöntjük a két pártnak kéz­fogását, melynek kétségbevon­hatatlan eredménye lesz, hogy Esztergom polgárságának nagy többsége a közelgő annyira fontos országos és községi vá­lasztásokra egy táborba csopor­tosul. A Kisgazda és löldmüves- pártot a három forradalmi párt országos vezetősége elismerte forradalminak, s ezzel megnyílt számára az út oda, hogy ne csak vezére és egypár vezető embere révén legyen része a mai kormányzatban, hanem egyik forradalmi párthoz szoro­sabban csatlakozva, mint az ország lakosságának igen nagy hányadát® képviselő külön párt is támasztékot nyújtson a mos­tani forradalmi kormánynak. Kétségtelen tehát, hogy a megtörtént elismerés és szövet­kezés nem csupán az országos Károlyi-pártnak jelent tetemes erőbeli gyarapodást, hanem számottevő erősödés magára a mai kormányra nézve is. Mert mit vállalt magára a Kisgazda és földműves-párt azzal, hogy a forradalmi karak­tert fölvette ? Azt, hogy a dolgozó mun­kásságai egyetemben mindenkor kész lesz megakadályozni a bukott politikai és gazdasági rendszer esetleges feltámasztá­sát. Azt, hogy — miként a Károlyi-párt — ő is egy lesz a forradalmi pártokkal a köz­társaság megvédésében, az új társadalmi rend fenntartásában, a vagyontalan munkásosztály fölemelésében és az ellenforra­dalmárokkal való erélyes szem­beszállásban. Jól mondotta Szabó István népgazdasági miniszter, a párt nagynevű vezére a Károlyi- pártkörbe való ünnepi bevo­nulásakor, hogy — „akik a forradalom vívmányait állandó­sítani akarják, azoknak itt van a helyük, mert most minden­kinek kötelessége a forradalom mellé állni.“ És tovább találóan emelte ki, hogy mig maga és pártja részéről készséggel elis­meri, hogy a földreform meg­alkotásában főrésze volt a szo­ciáldemokrata partnak, addig másrészt annak is el kell is­mernie, hogy Károlyi és pártja nélkül a forradalmat nem tudta volna megcsinálni. „A prole- társágnak és a falu népének — úgymond — meg kell érte­nie egymást; s a Károlyi-párt lesz az összekötő kapocs, ame­lyen keresztül összekötik a falut a szociáldemokrata párt­tal.“ Értsék meg és véssék emlé­kezetükbe ezt az esztergomi földműves gazdak és munká­sok is, s akkor többé semmi­féle burkolt vagy nyílt gyanú­sítás nem illetheti őket a szo­ciáldemokraták részéről, mintha maradiak, vagy plane ellenfor­radalmárok akarnának lenni külön szervezkedésükkel. A helyi függetlenségi Károlyi­párt megtisztelve érzi magát, hogy munkatol kérges kezüket bajtársi melegséggel megfog­hatja ; s ígéri, hogy minden bajukat és jogos vágyukat ma­gáévá téve hiven fog küzdeni velük jövendő jobblétükért. Morc. Gazdátlan kincstári hol­miról tégy jelentést a leg­közelebbi katonai hatóság­nak, vagy rendőrségnek! Ne vásárolj kincstári hol­mit, mert ingyen adod vissza! áz esztergomi független­ségi Károlyi-párt memo­randuma az új megyei kormánybiztoshoz. Kormánybiztos Ur ! Az esztergomi függetlenségi Karolyi párt intézőbizottsága f. hó 17.-én tartott ülésén foglalkozott a Kor­mánybiztos Urnák azon felhívásával, hogy a helyi ügyekre vonatkozó prog- rammpontjainkat sürgősen terjesszük elő, soroljuk fel kívánalmainkat, óha­jainkat, hogy Kormánybiztos Úr megismerkedhessék szép városunk és megyénk legégetőbb kérdéseivel és legsürgősebben orvoslandó bajaival. Az intézőbizottság, amidőn kész­séggel tesz eleget ezen felhívásnak, igaz örömmel és lelkesedéssel üdvözli a Kormánybiztos Urat, mert ezen bemutatkozó tényében vármegyénk és városunk közéletében egy jobb jövő elkövetkezésének zálogát látja. Pártunk minden egyes tagja nevében hazafias kötelességérzetünk egész hevével Ígérjük meg, hogy Kormány­biztos Úrat vármegyénk és városunk javára irányuló minden törekvésében támogatni fogjuk. Csak arra kérjük, hogy mindenkor teljes bizalommal méltóztassék pártunk intézőbizottsá­gához fordulni, amit mi a legnagyobb őszinteséggel fogunk viszonozni. Vármegyénk legnagyobb baja, hogy Magyarország legkissebb vármegyéje. Főtörevésünk az, hogy úgy a Duna túlsó oldalán, mint az innenső olda­lon legalább egy egy járással na­gyobbodjék. Azon biztos tudatban, hogy a cseh zsebrák-horda csak­hamar kitakarodik az ország terüle­téről ; aktuálissá válik a vármegyék kibővítésének kérdése. Barsmegye lévai járása és Hontmegye szobi já­rása azok a területek, amelyek fek­vésüknél, közlekedési viszonyaiknál és tiszta magyarságuknál fogva vár­megyénk kikerekítése alkalmával elsősorban jöhetnek tekintetbe. Ép oly kívánatos azonban, Pestmegye úgynevezett pilisi hegyvidékének vármegyénkhez való csatolása. A vármegyei közéletben óhajtandó volna, hogy a vidék Esztergom váro­sával szorosabb kapcsolatba és ben­sőbb érintkezésbe hozassék. Igaz, hogy ez már rég meg nem tör­tént, — legnagyobbrészt mi ma­gunk voltunk az okai, de hisszük és reméljük, hogy a Kormánybiztos Úr támogatásával a jövőben máskép lesz. Oly közlekedés politikát óhaj­tunk amely városunk felé tereli a forgalmat; a vonatjárás akként sza­bály oztassék, amint az úgy városunk, ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 16 K FÉL ÉVRE 8 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA mint a vidék közönségének legjob­ban megfelel. A Duna-hajózás inten­zivebbé tétessék, jobb menetrend alkotása mellett. Amint a viszonyok megengedik, feltétlenül szükséges, minden községnek távbeszélővel való ellátása. Vármegyénk utai rettenetes álla­potban vannak. Nagyon kevés az állami közutunk, mig a vármegye és különösen községeink rengeteg utakat tartanak fenn. Szükséges tehát, hogy minél több utat vegyen át az állam a vármegyétől; viszont ezek helyett a vármegye vegye le a községek válláról a közlekedési köz­utak terhét. Mindez a kormány ál­tal kilátásba helyezett nagy beruhá­zási kölcsönből könnyen létesíthető lenne. Gyárakat kérünk a vármegyébe, de különösen városunkba. Ezekre nézve, hogy részletesebben előad­hassuk terveinket, ankett összehívá­sát kérjük. Már most rámutatunk azon körülményre, hogy a Duna hatalmas vizereje pompásan és igen gazdaságosan könnyen felhasználható lesz. Vármegyénkben már néhány he­lyen igen szép iskolaépületek épül­tek. Sajnos azonban a legtöbb he­lyen nagyon elhanyagolt állapotban vannak az iskolaépületek. Felhívandó volna a tanfelügyelő ur, hogy egy hónapon belül Kormánybiztos Úrhoz kimerítő jelentést tegyen az iskola- épületek állapotáról. Ennek megtör­ténte után a kormányhoz sürgős felterjesztés volna teendő, hogy az állam vegye kezébe az iskolaépületek felépítésének ügyét. Óvodák sajnos s legtöbb községben hiányoznak : e tekintetben is az állam segítségétől függ az állapot szanálása. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az esztergomi járás legnagyobb részében jó minőségű barnaszén területek vannak. Van is egypár kitűnő bányatelepünk. Ezek száma azonban megtízszerezhető lenne. Ezen kérdés megoldása, vagy legalább is megbeszélése a gyárak ügyében összehívandó ankett egyik feladata lesz 1 Vármegyénk közegészségügyi vi­szonyai nem kielégítők. Kevés az orvos, kórház a vidéken egyáltalán nincs. Vármegyénk főorvosa sürgős javaslattételre volna ez ügyben fel­hívandó. A földművelés és állattenyésztés meglehetősen el van hanyagolva, különösen a központi járásban. Esz­tergomban földmives és vincellér iskola, minden községben minta-tele­pek és mintagazdaságok volnának felállítandók, ahol a földmíves foglal­kozásúak a modern belterjes és in­tenzív gazdálkodást megtanulhatnák.

Next

/
Thumbnails
Contents