Esztergom és Vidéke, 1919

1919-02-16 / 14. szám

1919. február 16. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 doskedd körül vannak, amikor dél­után 4 órakor megérkezett Párkány- nána azon értesítése, hogy a cse­hek páncélvonata Köbölkutról bejá­rási engedélyt kér, a párkánynánai állomásra. A páncélvonat beérkezte után a párkányi nemzeti tanács elnöke, a nemzetőrség parancsnoka, s a köz­ségi elöljáróság képviselője, a vasút­állomásra kimenve, — miután meg­győződtek róla, hogy rendes sor- hadbeli katonasággal állnak szemben, Párkány községet jóindulatú oltamuk- ba ajánlották, mert fegyveresen az ágyukkal és gépfegyverekkel felsze­relt rendes katonaságnak úgy sem állhatták volna ellent. Csehek azonban még nem jöttek be Párkányba, csak másnap délelőtt jött egy gépfegyveres járőr s délután vonultak be a cseh-szlovák 39. gy. e. három zászlóalja. Azóta megszállva tartja a községet, az összes vasúti állomásokat, azonkívül megszálló ka­tonaság van az összes dunamenfi községekben. Zár alá vették Pár­kányt, Ebedet, Muzslát, Bátorkeszit, Búcsot, Dunamocsot, Karva közsé­get, átvették a községi pénztárakat, amelyekből kiadásokat csak az ő engedélyükkel teljesíthet az elöljá­róság. Azóta több ízben tárgyaltam a cseh parancsnoksággal, különösen Eszter­gom s az esztergomi járás élelme­zése ügyében. Létesítettünk meg­egyezést és Írásba is foglaltuk, saj­nos mindez azonban nagyon csekély eredménnyel járt. Egyetlen kezzel fogható eredmény a tejnek az átbocsátasa, de egyéb élelmi cikkek dolgában nem sikerült lényegesebb eredményt elérnem, mi­után nekik maguknak sem áll az a piac rendelkezésükre, a melyre szá­mítottak, s igy valósággal csereüzlet alapján, — ha van mivel cserélnünk — jutunk hozzá némi élelemhez, abból a járásból, amely a várme­gyének valósaggal éléskamrája volt. így a járásunknak megszállása nemcsak országos szempontból, de rank nézve annal inkább fájó, mert a mindennapi létszükséglet elvonását jelenti, mit máshonnan pótolni a mai viszonyok mellett aiig remélhetünk. így nem csoda, ha rendkívül ko­mor színben látom a jövőt amelyen magunkat sikeresen keresztül küz­deni, a közönségnek rendkívüli ön­fegyelemre, önmegtagadásra lesz szükség. Visszatérve a cseh megszállásra, az első napok zavarai közepette di- csérőleg kell megemlékeznem Vécsey Kálmán szolgabiróról, ki a főszol­gabírónak akadályoztatása folytán rendkívüli körültekintéssel oldotta meg nem kis feladatát. Egyebekben a vármegye területén a községi élet körében alig merült föl jelentékenyebb mozzanat. A jegy­zők mindenütt részben felcserelve működnek, — s a közigazgatás las­san vissza tér a megszokott mederbe, mig a kilátásba helyezett reformok nem lógnak uj szint, uj életet és remelhetőleg kellő erőt is lehelni bele. A közrendészet lényegesen javult. Az ipari munka meg mindig pang. Hasonlókép a kereskedelem is. A gyárak nagyrésze szénhiány miatt szünetel. Katonapuska a hazát vé­diadd azonnal vissza a legközelebbi katonai ható­ságnak, vagy csendőrség­nek. Bántódásod igy nem lesz! SZÍNHÁZ. (V. I.) A jól összeállított, kitűnő erőkkel rendelkező színtársulat pom­pás várakozást nyújt a közönségnek. Hogy nem háromszor annyi közön­ség előtt játszhatnak színészeink, an­nak csak a helyiség szűk volta az oka. Gül Baba énekes színjáték szer­dán került színre. A szerény díszle­tek között is pompásan érvényesült Gyulai Gizi mint Leila és a közön­ség kedvence F. Peéry Ilus Gábor diák szerepében. (Ugy-e kedvenc, jól jósoltam ?) Egyik jobb volt, mint a másik. Amilyen jól adta Gyulai Gizi a török leány szerelmét, olyan ele­ven volt Peéry Ilus a dalos diák szerepében. — Csolnakossy valósá­gosan élénk varázsolta a régmúltat és Füredi a basa szerepét nem kis energiával játszotta. Mit szóljunk Bö­szörményiről ? Maga volt a numor, elevenség, csupa cigány. Bognár, a budai biró kissé modern öltözetben jelent meg a századok előtti múlt­ban. Déri Béla megtestesítője volt a keleti lustaságnak. — A bekövetke­zett sötétség sem rontotta el a ha­tást. A Mozgó fényképek című bohózat valóban megmozgatta a közönség kacagó idegeit. Kallós József mint Kapor Kálmán igazi mártírja volt a hazasélet örömeinek, mig Margó Bo- riska mint feleség oly tökéletesen játszotta a kardos menyecskét, hogy ha meg nem változik istenments, .hogy férjhez menjen, pedig amilyen pompás jelenseg, mégis kívánunk neki jó parthiet. Bognár János a leg- tökeletesecb após és Fürediné a sem­mibe nem avatkozó, de mindent el­rontó anyósok típusa. László Irén ismét a kedves szende volt. Füredi Jenő szerepében több szlávságot vi­hetett volna be. Kállai Olga ismét pompás volt cseléd szerepében. Csol­nakossy szerepéhez híven elég dara­bos volt. Böszörményi és Peéry Húsnak elég volt pénteken megjelenniük Mágnás Miska operettben a színpadon, hogy frenetikus taps törjön ki. Böszörmé­nyi, mint istálló fiú ép oly kiváló volt, mint a grófi szerepben. Igazán nem kaphatott volna méltóbb párt mint Marcsát Peéry Húsban, aki any- nyi elevenséget, pajkosságot és nai­vitást vitt játékába, amennyi bájt énekébe. Kapott is tapsot mind a kettő bőven. Gyulai Gjzi (Rolla) is­mét maga volt az előkelő szépség, a szerelmi vergődés netovábbja. Éne­kében szinte felülmúlta önmagát. Bo­kor Viktor (Boross István) fess meg­jelenésénél csak hangja volt szebb. Fürediné ismét pompás alakításban mutatta be a grófnőt, még Kallós József kitünően adta a grófot. A színtársulat heti műsora a kö­vetkező : Ma vasárnap délután 3 órakor „Pillangó főhadnagy“ operette. Este fél 7 órakor a „Pacsirta“ operette harmadszor. Hétfőn és kedden a „Kis szele- burdi“ operette. Szerdán a „Becstelenek“ dráma. Csütörtökön „Majd a Vica“ víg­játék. Pénteken „Vandergold kisasszony“ operette. Szombaton a „Kaméliás hölgy“ dráma. Vasárnap d. u. 3 órakor „Pacsirta“ és este fel 7 órakor „Felhő Klári“ népszínmű. Az esztergomi tanítók nesztora zajtalan életéhez híven, megnyugodva az élet és halál örökös urának meg nem változtatható igazságos akara­tában — csendesen távozott az örök béke honába. A tanítóság szerető kartársat, a város egy volt szorgal­mas, képzett, munkáját leikéből sze­rető, de minden feltűnést kerülő ta­nítóját vesztette a haragudni nem tudó, örökké mosolygó Halmai János­ban. 41 évi tanítóskodása után, mely hosszú időből 40 évet töltött a vá­ros szolgálatában, csak akkor ment nyugdíjba, ámikor ha nem is volt erejének fogytán, de érezte, hogy a tanítás lelket ölő munkáját már nem bírja úgy, ahogy azt ő szerette vol­na végezni. Tanítványait szeretetével fegyelmezte, kartársait ugyanezen lánccal bilincselte magához Szeretett mindent ami szép, nemes és hasz­nos, de családját mindenek felett, hisz lelke gyengéd volt, vallásos meg­győződése annál erősebb. Lelke a munkában élt, pihenést a természet madárdalos ölén szerzett, vagy virá­gok ápolásában talált enyhülést. Hogy mennyire szerette iskoláját, mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy nyu­galomba vonulása után Budapestre költözött, mert nem akart a város­ban sétálni, amig társai az ő nemes mesterségét űzték tovább. Olyan volt mint fecske, amint megnyílt a ta­vasz, visszatért régi fészkébe Esz­tergomba és kartársai mint tanítvá­nyok a mester köré csoportosultak. Utóbbi időben érezte a kor súlyát és végleg visszajött városunkba, hogy itt végezze be életét, ahol annyi száz es száz gyermeket tanított az életre. Idé jött, hogy abban a földben pi­henjen, amelyben életének legked­vesebbje — felesége alussza örök álmát. A fagyos rögök betakarták koporsóját, de barátai és tanítványai lelkében el tovább emléke, az örök Úr pedig bizonnyára fényesen jutal­mazza meg hosszú, becsületes mun­káját. Megjött az új kormánybiztos. Dr. íViajiáth Ferenc kinevezett kor­mánybiztos pénteken délután érke­zett meg és tegnap látogatta meg az összes megyei hivatalokat. Halálozás. Molnár János prelátus kanonok volt országgyűlési képviselő eletének 69. évében Budapesten csü­törtökön meghalt. A megboldogultat Komáromban helyezik örök nyuga­lomra. Adomány. Boronkay Jenő és neje Budapestről Rudolf Mihály elhalálo­zása alkalmából koszorú megváltá­sul 50 koronát küldött szerkesztősé­günkhöz a vak katonák javara. Ren­deltetési helyére juttattuk. Megvádolták a polgárőrséget. Varosunk közrend, vagyon és élet­biztonsága felett őrködő polgárőrsé­gét megvádolták a hadügyminiszter előtt, hogy az reakcionarius és ellen- forradalmár. A hadügyminiszter két tisztet küldött ki az ügy megvizs­gálására. Az úgynevezett karhatalmi szazad úgy volt beállítva, hogy ez csupa tisztből áll, holott a legke- vésbbé sem igaz, mert abban néhány tisztet kivéve a zömét volt altiszt, hadapródjelölt és közemberek képe­zik. A polgárőrség pedig minden rendű és rangú polgárokból és mind a kettő együtt különböző politikai meggyőződésű egyénekből áll. A polgárőrség mint ilyen semmiféle po­litikai propagandát már összeállítá­sánál fogva sem űzhet, tehát semi­j Halmai János. lyen politikai párt letörésére sem szerveztetett. A ellenforradalmársá- got csak rosszakarat foghat rá, mely vád alaptalanságánál fogva sértés a polgárőrséggel szemben és elvárjuk a polgárőrségtől, hogy ezt mint tes­tület fogja visszautasítani. Az önzet­len, sokszor terhes szolgálatokat nem igy szokás meghálálni, még akkor sem, ha valaki, vagy valakik rém­látásban szenvednek. A város lakos­ságának megnyugvására szolgál a polgárőrség azon esetben is, ha ezen intézmény egyeseknek nem tetszik, különösen most, mikor a legcseké­lyebb rendzavarás az esetleges cseh megszállást vonná maga után, mely esetben a vádaskodó bizonnyára az elsők között volna, vagy volnának, akik meglépnének a városból. Ne kiáltsanak tehát tüzet ott ahol nem ég és ne izgassák a kedélyeket ok­talanul. Közgyűlés. Az Esztergom-Szent­tamás es Vízivárosi Kath. Polgári Kör ma vasárnap délután 5 órakor az egyesületi nagyteremben tartja XVI. évi közgyűlését, melyre a tago­kat minden külön értesítés helyett ezúton hívja meg az elnökség. Tárgy­sorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Tit­kári jelentés. 3. Számvizsgáló bizott­ság jegyzőkönyvének felolvasása. 4. Könyvtárosi jelentés. 5. A tisztvise­lői kar s a választmány lemondása és az új tisztikar s a választmány megválasztása. 7. A számvizsgáló bi­zottság választása. 8. Esetleges in­dítványok, amennyiben azok az el­nökségnél az alapszabályok vonat­kozó pontjának betartása mellett be­adattak. Az utca biztonsága. Szerdán délelőtt egy főpap Kossuth Lajos utcába ment fogorvoshoz, miközben két katonaruhás ember gúnyos sza­vak és káromkodás közben fellökte a senkit nem bántó főpapot. Ezen épületes eseményhez az utcán ácsor­gók röheje és gúnykiáltása szolgál­tatta a méltó keretet. Ez már a har­madik eset városunkban és talán helyes azon kívánságunk, hogy az utcán legyen szabad mindenkinek járnia. A Hadirokkantak, Hadisérültek, Hadiözvegyek és Hadiárvák Orszá­gos Szövetségének Esztergommegyei Fiókja hálás köszönetét mond ezúton is Schrank Béla és Ödön cégnek és Sipos Aba százados úrnak, kik 10Q0 koronával mint alapító tagok léptek a fiókszövetségbe. Utóbbit annyival is inkább kell meleg hálánkban ré­szesítenünk, mert őt erre fel sem szólították. Igazán követésre méltó példa azoknak, akik Írásbeli felkéré­sükre eddig még nem tartották ér­demesnek felelni. A HEF állásokat közvetít. A helybeli levelezéseket kéri a helyi szövetség, hogy lehetőleg nem postán, hanem közvetlenül a rokkant irodába juttassák. Ingyen ágfa. A képviselőtestület legutóbbi határozata értelmében érte­sítjük a közönséget, hogy a szegény­sorsú lakosság díjmentesen kaphat ágfát. Az erdőn ugyanis össze nem rakott ágfa van és ezt utalta ki a képviselőtestület a szegény sorsú la­kosságnak. Egy-egy család csak egy szekérre kaphat utalványt. Az utal­ványokat a gazdasági hivatal adja ki naponkint d. e. 11 —12 óráig. Felriasztották a rendőrséget. Csütörtökön este azzal riasztották fel a rendőrséget, hogy Szentgyörgy- mezőn gyilkosság történt. Rendőrsé­günk kötelességéhez híven teljes készültséggel vonult ki, de szeren­csére a hir nem bizonyult valónak, mert csak pofozkodásról esett szó az illetők között, akik igy [csinálták ki véleményüket.

Next

/
Thumbnails
Contents