Esztergom és Vidéke, 1919

1919-12-21 / 138.szám

— Esztergom vármegye bivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21-, hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 IC, félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra .• 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Lesz még feltámadás. Meg fogják csonkítani a magyar haza szent földjét. Hitvány martaló­coknak osztanak belőle zsákmányt. Uj térképet készítenek Szent István birodalmáról és mi szorongó szívvel látjuk, hogy megrabolnak bennünket északon, délen, keleten és nyugaton. Jam vidi et alios ventos, mondja a római. Mi is láttunk ezer év alatt ennél nagyobb veszedelmet is. De ez nem azt jelenti, hogy ölberakott kézzel, a keleti hivő fatalizmusával várjuk most a jövendőt. Nem, ezt a jövendőt magunknak kell kivereked­nünk. A magyar mindig a megpróbálta­tás napjaiban volt nagy. Most porig sújtott bennünket a haragos végzet. Tálén- magunkra eszmélünk. Az uj Magyarországnak erős szívű, tiszta látású, acélizmu férfiakra van szük­sége. Legyen vége a széthúzásnak, a pártoskodásnak. Csak egy pártra van szükségünk, a mely magyar és a keresztény erkölcs alapján áll. Csak egy zászlóra, a melyen Magyar­ország területi épsége van fölírva. Csak egy jelszóra: mindent a hazáért! AE uj nemzedéket jobban keli ne­velni, mint minket neveltek. Olyan iskolákat akarunk, hol a történeti mult tisztelete, a régi dicsőség fénye, a nemzeti egyéniség varázslatos ereje uralkodik mindenek fölött. Eddig az­zal vádoltak bennünket, hogy sové­nek vagyunk. Pedig éppen az a baj, hogy hűtelenekké váltunk nemzeti eszményeinkhez, hogy idegen bálvá­nyok rabjaivá váltunk, hogy hamis prófétákra hallgattunk, hogy a nyu­gati áramlatok radikalizmusában ke­restük fajunk szebb jövőjét. Most látjuk csak, hogy imbolygó lidércfény után haladva elhagytuk a hazai ösvényt. Nagy árt fizettünk érte. Hazánk letiporva, tűzhelyünk feldúlva, oltá­runk lerombolva. Újra kell kez­denünk a honalapító munkát, mint a tatárjárás, a mohácsi vész, a szatmári béke, vagy Világos után. Nemcsak a munka szerszámaival, de ha kell, karddal kezünkben. Bánkbánban mondja Petur: • . . mig ez a szokás, "* E század, Árpád vére, a magyar Érzés, magyar javak virágzanak, Mindaddig azt fogom kiáltani : üsd az Orrát, magyar, ki bántja a tied ! Nem lesz addig nyugovásunk, mig Erdély, a felvidék s az ország többi része föl nem szabadulnak. Apáink öröksége legyen lelkünk ra­gyogó álma, küzdelmünk bére, éle­tünk célja. Ez legyen a magyarság igéretföldje, egy szebb jövő reményei; ez legyen bölcsődalunk, nászindulónk és hidegülő ajkunk utolsó, elröppenő sóhaja. Az idők teljessége csak ugy érkezik el számunkra, ha visszasze­rezzük, a mit tőlünk ármány és erő­szak elraboltak. Mi nem a lemondást prédikáljuk, hanem a feltámadást és örök életet; mi fanatikus hittel bízunk fajunk szebb jövőjében. És ugy érezzük, hogy ezért a jövőért érdemes élni, küzdni, vérezni, lemondani, a poklok kínját elszenvedni és ha kell — meghlani is ! —ó. | j Telefon.-Távirat. I Oláh garázdálkodás a Tiszántúl. Budapest. Ismeretes, hogy az ötös tanács határozata értelmében e jeles trombitaművész oláhoknak a Tiszán­túl fekvő területeket is ki kell üri­teniök a demarkációs vonalig. Az oláhok a kivonulással a mai napig adósak, de annál nagyobb erőfeszí­téssel folytatják a kiürítés rabló mun­káját. Baromfi, sertés, szarvasmarha, gabona és takarmány kerülnek el­szállításra a tiszaföldvári pályaudvar­ról. A községek népe maga végzi a robotot. Minden képzeletet felülmúl az a hajmeresztő korrupció, amely az oláh hadsereget tisztikarától a le­génységig megmételyezte. A veszte­getés arany korát éli. A csempészek és a lánckereskedők hatalmasan dol­goznak. A Tiszán át vígan folyik a kereskedés. A magyarság elkesere­dése határtalan. Az oláh betyárizmus áttörte saját korlátait is, most már önmagát veszélyezteti. Elfogtak egy volt népbiztost. Rotterdam. Kramer volt magyar­országi népbiztost Kopenhágában a bíróság elé állították, mert útlevele gyanús volt. Azzal is vádolják, hogy része volt 15 személy, köztük gróf Batthyányi Ivánnak, feleségének és leányának halálraitélésében és az íté­letet is segítette végrehajtani. Kramer azt vallotta, hogy a Kunkormány alatt a sajtóiroda főnöke volt, tagadja, hogy a halálos ítéletek végrehajtá­sánál közreműködött. A vizsgálat so­rán megtalálták nála Batthyányi egy fehér mellényét, melyről nem tudja megmondani, hogyan jutott hozzá. A románok nem engedik a magyarokat Erdélybe. Szolnok. A napokban Budapest­ről 50 vasúti kocsi érkezett olyan magyar tisztviselőkkel és bútoraikkal, akik a Felvidékről, vagy a Bácská­ból történt kiutasítás következtében születési helyükre: Erdélybe kíván­tak menni. Bár útlevelük minden tekintetben rendben volt, a Szajolban lévő román katonai különítmény pa­rancsnoka a hídon való átbocsájtá­sukat megtagadta. A 1 .vaggon okat Budapestre fogják visszaküldeni. Szegedet kiürítik. Szeged. A francia megszálló ka­tonaság január 1-én kiüríti Szeged városát és környékét és átadja, a hatalmat a magyar hatóságoknak és a nemzeti hadseregnek. Szerbia nem teljesítheti az entente követeléseit. Basel. Sándor, szerb régensherceg kijelentette az „Agence Havas" kép­viselőjének, hogy Szerbia nem tud eleget tenni azoknak a követelések­nek, melyeket az utolsó pillanatban támasztottak. Az uj követelések kö­zött szerepel a jóvátétel is. Csehország deficitje. Bécs. 1919-ben, a kormány által most előterjesztett pótköltségvetés szerint, 4.9 milliárd cseh korona. A bevételek 3.7 milliárd, a kiadások 8.6 milliárd cseh K-val vannak elői­rányozva. Mennyi hadianyagot adtak át a németek az entente-nak. London. Churchill hadügyminisz­ter bejelentette az alsóházban, hogy Németország tényleg átadott ötezer ágyút, 25.000géppuskát, 3000 lövész­árokmozsarat és 170C repülőgépet. Vasúti anyagban még 42 mozdonyt és 460 vasúti kocsit kell átadnia. A dorpati tárgyalásokról Churchill azt mondta, hogy Szovjet-Oroszország és a balti államok közt még nem jött létre megegyezés. A szövetségesek e tárgyalásokban teljes szabadságot biz­tosítottak a balti államoknak. Két íőíörvényszék lesz Szlovenszkóban. Bécs. A Slovensky Denník szerint most folynak a szlovenszkói igazság­szolgáltatás újjászervezésének elő­munkálatai. A tervezet szerint Szlo­venszkóban két főtörvényszéket fog­nak felállítani; az egyiknek székhelye Pozsony lesz, a másiké Kassa. Ügy­védi kamara lesz Pozsonyban, Kas­sán, és Besztercebányán. Á csehek önkényeskedése. Miskolcz. Az egész Felvidék láz­ban van a csehek fosztogatásai miatt. A katonák a demarkációs vonal menti községekben garázdálkodnak, rekvi­rálnak. A községek tehetősebb pol­gárait összefogdossák és durva bán­talmazásokkal pénzt csikarnak ki tőlük. A demorizált cseh hadsereg fosztogatásai és rekvirálásai ellen a miskolci kormánybiztoshoz fordultak segítségért. Állami törvényszék itél Caillaux felett. Washington. A Newyork Times jelenti Parisból, hogy az uj francia szenátus legfelsőbb állami törvény­széket fog kinevezni, hogy ítéljen Caillaux bünpörében. A tárgyalás január 14-én kezdődik. Az elpusztított Franciaország újjáépítése. Paris. Loucheur miniszter hiva­talosan közölte, hogy Franciaország elpusztított vidékeinek újjáépítése 130 milliárd frankba fog kerülni. Expedíciós sereg Nikita király visszahelyezéséért Laibach. Doktor* Schusterschütz, Krajua volt tartományi főnöke, Olasz­országban tartózkodik, hogy ott a szlovén nemzetiségű hadifoglyok kö­zött expedíciós sereget szervezzen, amely Nikita királynak visszahelye­zéséért és Montenegró helyreállításá­ért fog küzdeni. Hányan iratkoztak be a kolozsvári egyetemen. Kolozsvár. A kolozsvári Ferencz József egyetemen az első félévi bei­ratkozások most fejeződtek be. A beiratkozottak nemzetiségét tekintve a következő pontos számadatokat közölhetjük. Beiratkozott összesen 1699 hallgató. Ezek közül oláh 1175. zsidó 260, szász, 215, magyar 36, héber 8, orosz 4, szerb 1, francia 1. Az oláhok feltűnően nagy száma azonnal érthető, ha tudjuk, hogy a román kormányzótanács oly értelmű rendeletet adott ki, mely szerint a tudományegyetemre való beiratko­záshoz középiskolai végzettség nem kell. Ki kell üríteni Nyugat-Magyar­országot. Clemenceau az ötös tanács nevé­ben jegyzéket intézett a magyar kormányhoz utalva az antanttal kö­tött békeszerződés értelmében köve­teli, hogy a magyar kormány intéz­kedjék Nyugat-Magyarország kiüríté­séről. A jegyzék felszólítja a ma­gyar kormányt, hogy minden kése­delem nélkül a legrövidebb időn belül

Next

/
Thumbnails
Contents