Esztergom és Vidéke, 1919

1919-12-14 / 132.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Nemzeti Hitelintézet alapítása. E lap folyó hó év december hó 11 -én megjelent számában fenti cím­mel egy, általam ismeretlen kézből származó cikk jelent meg, mely azon­ban elvitázhatlan jóhiszeműsége mel­lett is egy pontjában elfogult, egy másik pontjában egyoldalú, minél­fogva szükségesnek tartom ezeket rectificálni, egyben felhasználván az alkalmat arra, hogy azokat a gon­dolatokat, melyek a Nemzeti Hitel­intézet alapításának psyehicai kiin­duló pontját képezték, illetve annak szervezési módját és célját illetik, ezt megelőzőleg általánosságban a magam részéről is ismertessem. Az a destructiv irányú faj, mely a giganticus harcot vivó, de az áru­lás folytán vesztett háború után ela­lélt keresztény magyarságra alávaló, orgyilkos módon az immár csak át­kos emlékű diktatúráját hozta, annak minden borzalmas pusztítása dacára akaratlanul is használt nekünk egy tekintetben. Megtörtént ami elérhetetlennek tet­szet mindig: az idealista keresztény magyarság materiálisán is kezd gon­dolkozni. Látja hogy az idegen szel­lem a közgazdaság terén szőtte meg aknamunkájával azt a hálót, mely a lassú elsorvadás dicstelen elmúlását szánta nekünk. Látja, hogy a nem­zeti renaisencenak leghatékonyabban a közgazdaság terén kell bekövet­keznie. Tisztán áll előtte, hogy jövő Magyarországunk csak akkor lesz független, hatalmas és virágzó és benne martyryumot szenvedett keresz­tény népe megelégedett, ha közgaz­dasági életünkbe a nemzeti szellemet és keresztény erkölcsöt viszi be. S e célból szervezkedik és felveszi a gazdasági harcot az erkölcsi érté­keket figyelemre sem méltó pénzü­zérek tőkéivel. E gazdasági harcból intenziven ki óhajtja kérni a maga részét a fő­városban alakulóban levő Nemzeti Hitelintézet is, mely nyiltan szembe áll velők azon sziklaszilárd akaratá­val, hogy öntudatos és kitartó mun­kájával kiszorítja közgazdaságunkból azt a kereskedelmet, mely a Kárpá­tok dermesztő hidegében őrt álló vé­reink részére a — papirtalpu bak­kancsot oly szerényen szállította. Szenvedett harcot kezd, ehhez azon­ban az erők egyesítését elengedhet­lennek tartja. E célból hatalmas ér­dekeltség gazdasági erőit kívánja concentrálni; egy, gazdaságilag erős várat épít, melyből a harcot a biztos győzelem minden reményével veheti fel. A szervezkedést illetőleg a Nem­zeti Hitelintézet darabonként 200 korona névértékű részvényeket bo­csájt ki, 10 korona alapítási költ­séggel. Lejegyzéskor a jegyzet ösz­szeg 30 %-a fizetendő le, a fenma­radó 70 % pedig 1920. május hó l-ig. Az egész jegyzés egy összeg­ben történő lefizetése esetén a 70 % után 5-%-os kamatlevonásnak van helye. Jegyzésre hadikötvények és más óvadékképes értékpappirok is elfogadtatnak, melyek jegyzéskor 50 % értékben lesznek átvéve, 1920. május hó 1-én pedig, — vagy á le­jegyző rendelkezése szerint bármikor — napi árfolyamon leszámítolva. Az eredetileg 40.000.000. korona alaptőkével tervezeti intézet, az ed digi tömeges jegyzésekből következ­tetve előre láthatólag ennek kétsze­ressét is jóval felülmúló alaptőkével fog megindulni. Nagy tőkével ren­delkező keresztény alakulatok be­kapcsolódása, kilátásba helyezett nagyarányú tőkeelhelyezések oly ha­talmas tőkeerőhöz juttatják, hogy a magyar közgazdasági élet terén irá­nyító, sőt döntő tényező lesz. Az érdemleges tárgyalások alatt levő és annak idején előnyösen realisálandó külkereskedelmi szerződései képessé teszik arra, hogy a létesítendő tervbe vett szövetkezeti hálózata révén im­port árukat első kézből bocsásson a közönség rendelkezésére. Árszabá­lyozó kivan lenni azzal, hogy ki­rendeltségei területén az ottani lakos­ságnak szükségleteit az ottani nyers­termékek megvétele után, az áruk felesleges utaztatása s ez által meg­drágítása nélkül, esetleg — az érde­keltség concrét óhajához képest és mérten — saját üzemeiben feldol­goztatva közvetlenül elégíti ki s ez által az eddig úgyszólván egyedáru­ságot élvező más vállalatokat áraink mérséklésére kényszeríti; a lánc — és uzsora „kereskedelmet" pedig gyökerében irtja ki. A régi céhbeli kereskedelmi szellemet kívánja visz­szaállitani egyetlen üzleti jogával: Tisztesség. Ha még hivatkozom arra, hogy a Nemzeti Hitelintézet a földbirtokre­formmal kapcsolatban létesülendő új kisgazdatársadalom anyagi megizmo­sodását hosszú lejáratú termelési, beruházási hitel nyújtásával, a csődbe jutott kisiparunkat nyersanyag, gépek beszerzésével s velük együtt a ver­gődő középosztályt gyors és méltá­nyos hitelnyújtással, munkaalkalmak­kal, a kultúra és közegészségügy fejlesztését közművek létesítésével kívánja hatékonyan támogatni — a rendelkezésre álló helyhez mérten és nagy vonásokban vázoltam kitűzött célunkat is. A cikkírónak válaszolva ki kell jelentenem, hogy nagy elfogultságot látva abban, hogy a falusi társada lom tömörítésének garantiáját csak a községi és körjegyzők irányító sze­repében látja. Abban igaza van, hogy a község kipróbált vezetője a jegyző, — de nem egyedül. Nem kevésbbé vezetője annak a pap és a lelkész, valamint a többi honora­tiorok. Máskor sem, de különösen ak­kor, amidőn szigorúan keresztény alakulásról van szó, a papot és lel­készt az őket megillető helyen em­lítés nélkül hagyni nem lehet. Egyoldalúra vállik cikkíró akkor, amikor a kis- és közép birtokosok­kal a kisiparosok rovására túl sokat foglalkozik, a sokat szenvedett ta­nult középosztályt pedig éppen csak körülírva emliti, mint a kis- és kö­zépbirtokos osztály és kisipar mun­kásainak hivatott vezetőit. Az alakulóban levő Nemzeti Hitel­intézet, mely szertezüllött közgazda­sági életünket akarja consolidálni, nem feledkezhet meg és nem is fog megfeledkezni a kis, és középbirto­kosság igényeinek kielégítése mellett e gazdasági leromlásunk következté­ben annyit nélkülöző kisiparosságról és tanult középosztályról. A megjelent cikk e két pontja al­kalmasnak látszott esetleges félreér­tésekre, hiszem azonban, hogy e rövid néhány szóval is sikerült azo­kat teljes egészében is eloszlatnom, illetve megelőznöm. Kérjük és várjuk minden nemzeti szellemben és keresztény erkölcsű világnézetben gondolkozó és érző egyén, nemzeti és keresztény kéz­ben tartott és vezetett vállalkozás teljes erkölcsi és anyagi támogatását romokban heverő közgazdasági vi­szonyainkat reconstruálni akaró, nagy munkánkhoz. Ne akadjon sehol egy hazafiasán gondolkozó, keresztény ember, ki a meglévő és még elkövetkezendő súlyos megpróbáltatás idején egysé­ges frontunkat árulóként megboly­gatni törekedjék és magasztos célunk elérését csak egy pillanatig is hát­ráltassa. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a mi széthúzásból eredő gyön­geségünk miatt a közelmúltban hi­tünk frivol gúny tárgya lett, nem­zeti ideáljaink sárba tiportatták s mi hontalanul voltunk saját hazánkban. Ne feledkezzünk meg a múltról és — álljunk egy test — egy lé­lekké összeforrva ez esetben bizo­dalmas jövőnk elé. Esztergom, 1919. dec. hó 12-én. Dr. Szegedy Ernő, az alakulóban levő Nemzeti Hi­telintézet Esztergom- ét Komá­rommegyei kerületének igazgatéja. I Telefon.-Távirat. | | Bécsi álrendőrök Romanow rubeljei. Bécsből jelentik: É hó 4-én a Wi­edenen egy kereskedő lakásában ál­rendőrök 1,200.000 korona értékű ide­gen valutát, különösen Romanow-ru­belt foglaltak le. A lefolytatott nyo­mozás alapján letartóztaták Fondet de Montassaine István orosz diplo­máciai kurirt, az orosz államtanács tagját Fondel de Montassain ukrán állampolgár. A gyanúsított tagadja, hogy az ügyhöz bármi köze lenne. Kínai diákok Parisban. Parisból jelentik: Parisba teg.iap este kétszáz kínai diák érkezett; nyolc­száz másik diák a napokban jön meg. A legközelebbi két évben hatezer fő­iskolai hallgatót szándékozik Kína Pa­risba küldeni. Könnyítik a közlekedést Ma­gyarország és Ausztria között ? Királyhidáról jelentik : Ma ugy ma­gyar mint osztrák részről egy bizott­ság érkezett ide, melynek hivatása a határközlekedés eddigi nehézségeit megszüntetni. Magyar részről a tár­gyalásokat a belügyminisztérium ki­küldöttjei, osztrák részről pedig a határrendőrség vezetőfunkcionáriusai végzik. A tárgyalások i a jelenleg majdnem áthidalhatatlan nehézségek megszüntetésére valamint a több órát igénybe vevő vámvizsgálat egy­szerűsítésére vonatkoznak. Samnelly gyilkosságainak tárgyalása. Tegnap délelőtt 9 órakor kezdték meg a büntető tanácsnál Samuelly és társainak azon bűntetteit, me­lyeket leginkább a Duna-Tisza között Czukrászda megnyitás! Van szerencsénk a n. é. közönség tudomására hozni, hogy cukrászdánkat f. hó 14-én vasárnap megnyitjuk. Kérjük a n. é. kö­zönség szives pártfogását. S zatzlauer lános és Fia.

Next

/
Thumbnails
Contents