Esztergom és Vidéke, 1919

1919-12-10 / 128.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Álljunk talpra. Nem sikerült a destruktiv elemek gancsvetése, nem tolták messzire a választások határidejét. Az ántánt is követeli hogy mielőbb nyilatkozzék a nemzet és a Huszár kabinetnek is legfőbb törekvése az, hogy végre a nemzet igazi vezérei üljenek össze és biztosítsák a törvényes jog­rendet ebben a háború és forradal­mak által megtépázott országban. Néhány hét múlva választási kortes­kedéstől lesz hangos a mi országunk. Lágy fuvolahangu ígérgetéstől, a vá­sári nagydobra emlékeztető lármáig minden hangnemet fölhasználnak majd ellenfeleink s mindenre kész sajtójuk pár hétre nemzeti színekben fog díszelegni, csakhogy megtévessze a hiszékeny magyart és ismét jár­mába" foghassa vontatónak. A miniszterelnök azt mondta : „A választási mozgalomnak egész ten­denciájával a defenzív irányt kell szolgálnia és ebben az esetben egé­szen biztos a győzelmünk." Megfo­gadjuk a tanácsát, de nyitott szem­mel figyeljük- és talpon állunk de­fenzív állásunkban, mert a mi hatal­mas keresztényi öntudatra ébredt tá­borunkban nem engedünk rendet vágni a nemzet ellenségeitől. Azt mondja a miniszterelnök, hogy hig­gadtsággal jobban biztosithatjuk a keresztény nemzeti és szociális irányt mint bármi más módon. Nekünk keresztényeknek azonban talpra kell állnunk, mert ha ölbe tett kézzel nézzük az eseményeket, akkor az élet nélkülünk és irányitásunk nélkül rohan a maga utján s eltemet szoci­ális reformot, haladást, mindent. Ne felejtsük el, hogy ebben a feudális országunkban harc nélkül nem érhe­tünk el szociális reformokat. Közeledik a választás. Sokan van­nak, akik szeretnének fölkerülni a nemzet fényes házába. A mi köte­lességünk az, hogy jól a szeme közzé nézzünk annak, kit bizalmunkkal megtisztelünk. Talán rövid dicsőség de nehéz feladat várakozik a magyar nép képviselőire, mert azok mutat­nak irányt, amelyen haladnunk kell. Ha rossz útra vezetnének, talán soha nem heverné ki többé ez a sokat szenvedett szegény nemzet. Kemény koponyájú, erős gerincű, széles lá­tókörű ember állhatja meg csupán a helyét, most midőn a nemzet szá­mára a lét vagy a nem lét kérdése forog kockán. A legkisebb falu, a legutolsó ember szavazata is fontos ebben a sordöntő időben mert elő­bújnak rejtekhelyeiből azok akik előkészítették a katasztrófát és for­radalmakba döntötték az országot s most gyönyörű liberális jelszavakkal elakarnak majd bennünket kábítani! II Telefon. - Távirat. Helgoland leszerelése. Egy angol újságíró látogatást tett Helgoland szigetén, ahol az őt ki sérő német tisztek a legnagyobb mél­tatlanságnak és igazságtalanságnak tartják a sziget erődítményeinek le­szerelését. Jelenleg Helgoland telje­sen sértetlen s a modern védőbe­rendezkedések bármely pillanatban képesek a harcot felvenni. Az angol újságíró szerint a német tisztek a szokásos germán önérzettel és biza­lommal beszéltek főleg arról, hogy mennyire félt az angol flotta a kis szigettől. A német tisztek határozot­tan állítják, hogy Németország nincs megverve és hogy öt év múlva ujabb háború lesz. 900.000 német munkás Franciaországban „Münchener Nachsichten" irja: Clemencean egy nyilatkozatában ki­jelentette, hogy az ántánt csak ak­kor lesz hajlandó a német hadifog­lyokat visszabocsájtani, ha a 900.000 német munkás megérkezett azon helyre, ahol az újraépítési munkála­tokat megkezdik. Hány megyét vesznek el tőlünk. A „Münchener Nachrichtea" irja, hogy Magyarországon a területi vál­tozások olyformán alakulnak, hogy Csehszlovákia 16 vármegyét kap, Románia pedig 21-et. Magyarország azonkívül tartozik 25 éven belül 18 milliárdot fizetni. A volt monarchia államadósságainak egy ötöde terheli a megmaradt Magyarországot. Az uj hadsereg 6 gyalogsági .hadosztályból továbbá 2 lovas és 1 tűzérhadosz tályból. Hock János Bécsben Mint Bécsből jelentik, Hock János oda érkezett s a Müller-szállóban ugyanott, ahol Künfi Zsigmond is lakik, szállott meg. Hir) szerint Hock és Kunfi Prágába készülnek Káro­lyihoz, hogy üzelmeiket tovább foly­tassák. Rubinek miniszter a zsidókérdésről Rubinek földmivelésügyi miniszter Kecskeméten tartott programmbe­szédjében többek között azt mon­dotta, hogy a zsidókérdést rendezni kell és a kormáuy határozott szán­déka, hogy „numerus clausus"-t al­kalmazzon, nehogy a zsidóság a keresztény ifjúság elől az összes pályákat elvegye. Elsősorban saj­tónkat kell visszaszereznünk, ame­lyet kereszténnyé és nemzetivé kell tenni. Megoldották a fiumei kérdést. Parisból jelentik, hogy a fiumei kérdést megoldották, a megoldás bele fog kerülni a magyarbékeszer­ződésbe. A megoldás szerint Magyar­ország a főbb szövetséges és társult hatalmak javára lemond Fiume vá­rosra vonatkozó minden olyan jogá­gáról és igényeiről, mely mint az Osztrák magyar monarchia egy álla­mát megillette. Fiume mely Magyar­ország uj határaibői kiesik, egyelőre egyik államhoz sem csatlakozik, ho­vatartozását csak később fogják megállapítani. Hivatalos rész. Esztergom város polgármesterétől. A két lovon keveset használt ezüst veretű, címerrel ellátott fekete szerszám volt, s egy piros kerekű vesszőfonatos oldalú, ruganyos sodronyülésü, könnyű sajátkészítésű „bricska" kocsiba (a paraszt kocsi és homokfutóhoz hasonló) voltak fogva. Feltalálásuk esetén hollétükről értesítendő báró Solymosy Jenő képviselője, Dr. Fittler Dezső ügyvéd Buda­pesten IV. Kecskeméti ucca 14. Esztergom, 1919. november 17. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától. 6124/1919. tan. szám. A hadirokkantak és özvegyek f. é. december havi illetményei tárgyában. Felhívás. A Magyar Népegészségügyi minisztérium 29152/X. 18/1919. sz. rendelete alapján fel­hívom a város területén lakó hadirokkantakat és özvegyeket (árvákat), hogy a f. év decem­ber havi illetményeik végett, jegyzékbe vétel céljából, f. é. december 9-től 15-ig a katonai ügyosztályban (városház) annál bizonyosab­ban jelentkezzenek, mert a határidőn túl való jelentkezés az illetmények késedelmes kiuta­lását vonja maga után, ami miatt nem lehet a hatóságot okozni. Az érdekeltek hozzák magúkkal az illet­ményekre vonatkozó okmányokat — (fizetési meghagyás, postai csekkszelvény, érempótdij igazolvány stb.) is. Esztergom, 1919. dec. 6. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergomi járás főszolgabirájától. 1761/1919. szám. Tárgy: A vörös katonaság által elvitt lovak körözése. Körözvény. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának és csendőrőrsének. Báró Solymosy Jenő kisternyei uradalmából 1919. évi augusztus hó 4.-én a Salgótarján­ból Vác felé visszavonuló vörös katonaság önhatalmúlag elvitt egy fogatot 2 lóval, melyek leírása a következő: „Emlék" nevű 5 éves, sötét sárga telivér amerikai ügető kanca, homlokán csillag, orrán fehér folt, két hátsó lába kesely, a bal nye­reg helyén „52" sütött jegy. „Estfény" nevű 5 éves, telivér amerikai ügető kanca, hóka, mind a négy lába kesely,} bal nyereg helyén „54" sütött jegy. 1908/1919. szám. Másolat: Kerületi kormánybiztos Győr. 596/1919. szám. Köztudomású dolog, hogy a közönség épen úgy, mint a kereskedők vonakodnak elfogadni a magyar postatakarék­pénztár által kiadott bankjegyeket. Ezen el­járásnak következménye az áruforgalom meg­akadályozása és végeredményben az ország hitelének aláásása. Miután az ország hitelének emelését a rendelkezésre álló összes eszkö­zökkel előmozdítani kell, ez oknál fogva felhívom főszolgabiró urat, haladéktalanul intézkedjék, hogy mindazok, akik a törvé­nyes pénznemeket elfogadni vonakodnak, fel­jelentessenek és a vétkesek ellen a vonatkozó belügyminiszteri rendelet alapján a megtorló eljárás soronkivül és a legerélyesebben le­folytattassék. Győr, 1919. november hó 6.-án. Bartoss János s. k. ker. kormánybiztos. Hendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi Elöljáróságának. A fenti rendeletet tudomásulvétel és köz­hirrététel végitt közlöm. Esztergom, 1919. november 27. Reviczky s. k. főszolgabíró. ^| M. Q. V. E. | ^ Nagy hangverseny a MOVE javára. Lapunk legutóbbi számá­ban említett MOVE matiné, mely f. hó 11 -re volt jelezve, tévedés folytán került rovatunkba. A MOVE javára /. hó 21.-én (vasárnaphoz egy hétre) d. u. 5 órakor lesz fényes műsorú nagy hangverseny a Kaszinóban, melynek szereplői közül felemlítjük Veszprémhegyi orsz. zeneakadémiai tanárt és Egerpataki Márk Margit énekesnőt. Kilátásba helyezte eljöve­telét Endrődy Béla iró is. Részletes műsort annakidején közöljük. MOVE II. (hölgy) csoportja hét­főn délután tartotta megalakulását. Megválasztva lettek csoportvezető­nek: Andrássy Mariska, tanácsta­goknak : Marosi Ferencné, Kornháber Samuné, Fűzik Ernőné, jóléti bizott­sági tagok: Bellovits Gyuláné, tudo­mány fejlesztő bizottsági tagnak : de Pott Gusztávné, vigalmi bizottsági tagnak : Reusz Ferencné, sport biz. tagnak: Kapisztóry Mici.

Next

/
Thumbnails
Contents