Esztergom és Vidéke, 1919

1919-12-02 / 122.szám

Esztergom Tármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos réaz szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K„ félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Timeo Danaos si dona ferentes! A magyar nemzet csak tapogatód­zik a jövő kialakulásának homályá­ban és még államformáját sem tudta megállapítani, annyira igénybe veszi minden erejét a jelen rendezése, de a külföld politikai körei már erősen foglalkoznak jövőjével, mely nem annyira politikai, mint inkább gazda­sági tényekben csúcsosodik ki. Egy fővárosi jól értesült lap nyo­mán, a „Journal de Geneve" útján értesülünk róla, hogy Angolország­nak mily tervei vannak Magyaror­szággal. Ámbár tudjuk nagyon jól, hogy nemcsak a vesztett háború, de a forradalmak miatt is az ország ily helyzetbe került, mely kényszeríti a szalmaszál utáni kapkodásra is ; még sem mulaszthatjuk el, hogy nagy óvatosságra ne intsük az országot az angol jóakarattal szemben. A leg­messzebbmenő elővigyázatosságra van szükségünk épen az ország jövőt tekintve. A Journal de Geneve a többi kö­zött ezt irja: „Kelet Európára vonat­kozó terv, melynek Anglia a szószó­lója, egy gazdasági konfederációt akarna létrehozni, amelynek valódi központja London, fióktelepe pedig Budapest volna". Ha már most kö­zelebbről vizsgáljuk e tervet, kétféle nézőpontból keli azt elbírálnunk és pedig nemzeti és közgazdasági szem­pontból. Nemzeti szempontból véve a dol­got, tekintve Budapestnek már most is ikozmopolita mivoltját, mely ha némileg nacionalizmusra helyezkedett is a véres és dicstelen „dicsőséges forradalom" után, de mi lesz a Bu­dapestből akkor, ha Kelet Európa kereskedelmének gócpontja lesz? A kereskedelem bizonyos mérvig min­dég nemzetközi és Angolország az ő világkereskedelmének lebonyolítá­sában valóságos népkonglomerátumot fog Budapesten elhelyezni. Mi sem természetesebb tehát, hogy a jelen­legi Budapest kifog teljesen vetkö­ződni abból a kevés nacionalizmu­sából is, mellyel jelenleg bir és ebből ismét az következik, hogy Magyar­országnak lesz egy fővárosa, mely minden lesz a világon, csak magyar nem. És ha fővárosunk nem ma­gyar, ha az érzésében nincs teljesen átitatva sovén magyarsággal, akíror ahogy azt a legutóbbi szomorú idők bizonyitják, könnyen magával ránt­hatja az egész országot nemzeti és faji romlásba. Még egy olyan nem­zetietlen áramlat, mint amilyen ha­talmába kerítette az országot néhány hónap előtt és elfogunk veszni első­sorban az internacionalista Moloch* gyomrában, ahonnan feltámadásunk, tekintve faji izoláltságunkat Európá­ban, — többé sohasem lesz. Közgazdasági szempontból bírálva a tervezetet, nem kisebb -agályaink vannak. Mi iparilag gyenge állam vagyunk. Pénzügyileg koldussze­gényen álunk Európa piacán. Nyers termékeinket messze túlszárnyalja Angolország gyarmatainak óriási ter­melőképessége. Ha már most ezek mellé felsorakoztatjuk Angolország gazdasági szerepét India, Egyiptom és a Búrok földjén, akkor csak a vak nem látja gazdasági helyzetünk jövőjét. A tőke, ipar és nyersanyag gazdag Angliának egyszerű gyarmata leszünk. Time oDanaos sí dona ferentes 1 1 n. j fl Telefon. • Távirat. | Magyarok és szászok kiutasí­tása Erdélyből. A román kormány legutóbb Er­délyből 8 ezer magyart és szászt utasított ki, azonkívül utasította az eddigi magyar és szász hivatalnoko­kat, hogy 14 napon belül hagyják el Erdélyt. Ez a parancs 15 ezer családot tesz hazátlanná és foszt meg kenyerétől. A szász miniszter Korodi­Lutz e rendelkezés ellen tiltakozott s kérte a magyar kormányt, hogy hasson oda az ántánt budapesti és bukaresti meghatalmazottjainál, hogy ezt a rendeletet visszavonják. Vatikán elismerte az osztrák köztársaságot. A Vatikánból átirat érkezett, mely­ben a Szentszék hivatalosan elismeri az osztrák köztársaságot. Leszerelnek a csehek. A cseh hadsereg megkezdi a le­szerelést, egyelőre hét korosztályt demobilizálnak. Ezek leszerelésével december elsejére készen akarnak lenni. Az osztrák államkancellár expozéja. Az osztrák államkancellár elsőizbtn adott expozét külpolitikájáról. Külö­nös barátsággal beszélt Olaszország­ról, és Csehszlovákiáról, minthogy csak ezek voltak eddig hajlandók a békét ratifikálni. Ausztria a jövőben csakis gazdasági és népszövetségi politikát folytathat. Nyugatmagjteror­szágról szólva beismeri, hogy bár­mily csekély az arra való jog, mégis reméli, hogy a békeszerződés értel­mében hozzá csatolják. Osztrák kö­vetség eddig csak Parisban és Var­sóban vannak. Laza diplomáciai ös­szeköttetése van Stockholm és Kop­penhágával. A hadsereg a kormány mögött. A fővezérség sajtóosztálya közli: Az uj kormány a politikai magyar közélet majdnem minden számottevő tényezőjének közös egyetértésével állíttatott össze és az ántánt elismerte a béketárgyalásokra alkalmas kor­mányul. Minden magyar hazafinak szent kötelessége a mai nehéz hely­zetben a kormányt teljes erejével támogatni. A nemzeti hadsereg, mint a törvények őre és oltalmazója, egy­öntetűen a kormány mögött áll. Zsidó mészárlás Ukrajnában. Kiewi újságok szerint Fastromban Kiew mellett Denikin csapatai körül­belül 20,000 zsidót öltek meg. A sú­lyosan sebesült zsidók ezrei feküd­tek az uccákon segítség nélkül. A zsinagógában rémes jelenetek ját­szódtak le. A katonák egy helyütt az összegyülekezett zsidókra gyúj­tották a házat és 200 zsidó bent égett. A kiewi zsidó hitközség a nemzetközi vöröskereszttel együtt segélyakciót indított. Bécsben szervezik a fehérgárdát. Bécsi jelentések szerint az ottani monarchista körök a szocialista-kom­munisták vörösgárdáival szemben el­határozták, hogy megszervezik a fe­hérgárdát, amelynek vezérrévé Kövess Herman tábornokot szeretnék meg­nyerni. Hivatalos rész. Esztergom város polgármesterétől. 368/919. kü. sz. Hirdetmény. A román csapatok által eladott lovak tulajdonjoga ügyében. A hadügyminisztériumnak f. é. 372.535. sz. rendelete alapján tudatom a város közön­ségével, hogy a román csapatoktól magánosok által vásárolt lovak tulajdoni jogát az állam­kincstár magának tartotta fenn és az ilyen lovakkal kizárólag a katonai hatóságok ren­delkeznek. Esztergom, 1919. nov. 25. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergom vm. közigazgatási bizottságától. 474/919. kb. sz. Tárgy: A vallás és közoktatásügyi minisz­ternek 1919. évi 5142/eln. szárad rendelete az egyházi járulékok kiszolgáltatásáról. Valamennyi község elöljáróságának. Az egyházi alkalmazottak javadalmazásául szolgáló párbér és egyébb szolgáltatások, valamint a kegyúri jogviszonyból folyó vagy egyéb jogalapon teljesítendő egyházi járulékok kiszolgáltatásán kivül a tanácskormány ideje óta sok helyütt bizonytalanság észlelhető. Annak a hangsúlyozása mellett, hogy a tanácskormány ideje után a jogrend általá­ban helyreállván, a kegyúri jogviszonyból folyó jogok és kötelességek is fennállóknak tekintendők, ugy az egyházak, mint azok alkalmazottai érdekében szükségesnek tartom kimondani, hogy miként a felekezeti iskai járulékokra nézve a 4508/919. ein. sz. ren­deletben már kijelentett, az emiitett egyházi természetű, akár készpénzbeli, akár termé­szetbeni járulékok fizetésének kötelezettsége változatlanul fennáll. Budapest, 1919. évi szeptember 23. Határozat. A közig. biz. fenti számú rendeletét tudo­más és miheztartás végett közli a Járási főszolgabíróval és az összes községek elöl­járóságaival. Esztergom, 1919. nov. 8. Palkovics s. k. alispán, h. elnök. Esztergomi katonai állomásparancsnokság. 654/egt. szám. Hirdetmény. Az úgynevezett tanácskormány alatti gaz­dálkodás, valamint a rákövetkező idegen megszállás következtében az állam birtokát képező fegyverzet, lőszer és felszerelés jó­részt idegen kézbe jutott és elhurcoltatott. Tekintettel a már felszabadult és a közel jövőben felszabaduló területekre, az oda be­vonuló, vagy az ott felállítandó nemzeti haderőknek minden egyes fegyverre, pisztolyra, lőszerre és egyéb felszerelésre szüksége van. Meg nem engedhető tehát, hogy midőn a fegyverzet beszerzése vagy gyártása leküzd­hetetlen akadályokba ütközik, oly területeken, hol a jog és törvény uralmat a nemzeti hadsereg már helyreállította, egyesek minden szükség nélkül fegyvereket bitorolnak és a nemzeti hadseregtől elvonnak. Ezek joggal felforgatási törekvésekkel is gyanúsíthatok. Felhívom tehát Esztergom város vm. kö­zönségét, hogy a még birtokában levő bár­milyen mintájú (tehát idegen mintájúak is) katonai lőfegyvert, pisztolyt, szuronyt és lőszert, valamint egyéb felszerelési tárgyakat december hó 15-ig Esztergomban, a nagy­laktanyában működő kutatóbizottságnak, köz­ségekben pedig a csendőrségnek, illetve községi elöljáróságnak szolgáltassa be. — Mindazok ellen, akiknél a megjelölt időpon­ton túl fegyverek és felszerelési tárgyak találtatnak, mint az államra nézve veszélyes elemek, internáltatni fognak és 2000 K.-ig terjedő pénzbüntetéssel fognak sújtatni. Mindazokat, kik a fegyvertrejtegetőket a hatóságok tudomására hozzák, a büntetés­pénzekből megfelelő pénzjutalomban fogom részesíteni. Esztergom, 1919. dec. 1. Vm. kat. parancsnokság.

Next

/
Thumbnails
Contents