Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-30 / 121.szám

közkórház Csernoch János hercegprímás ő Eminenciájának engedélye alapján az érseki Vöröskereszt kórházzal kötött, és amely szerződés azt célozta, hogy a két kórház egymást kiegészítve, egymással szervi összeköttetésbe kerüljön; ezt azonban akkor a háború kitörése lehetetlenné tette. A kommunizmus alatt másodszor történt ugyanily irányban intézkedés, a mikor maga a népjóléti népbiztosság a saját közegészségügyi osztályának kezdeményezéséből egyesitette a két kórházat, kimondva azt, hogy a Vöröskereszt kórház a Kolos közkórház kiegészítő részét képezi. Akkor ezt Dr. Seyler volt egészségügyi megbízott önhatalmúlag meghiusitottas a maga igazgatása alatt külön közkórházként rendezte be, holott az egyesítésére az adminisztráció olcsóbbá tételén kivül az egységes korházi szolgálat szempontjából ép azért lett volna szükség, hogy a túlzsúfolt Kolos közkórháznak régóta szükségessé vált kibővítését meg lehessen valósítani. A kommunizmus megszűntekor, de a mikor a kórházak szocializálása még nem lett hatálytalanítva, az alispán a két kórház igazgatójává Dr. Gönczyt, a Kolos közkórház igazgatóját nevezte ki, s ezzel az egyesítést megvalósította. De ez a kinevevezés a szocializálás megszűntével elvesztette a hatályát- s igy a két kórház ismét szétvált. Most, hogy a Vöröskereszt kórház ismét a hercegprímás tulajdonába ment át, az egyesítés az eredeti terv szerint szerződés alapján valósul meg, mert nemcsak a kórházbizottság fogadta köszönettel a hercegprímás ő Eminenciájának azon magas elhatározását, hogy a kórházigazgató által * készített szerződés feltételei mellett a Vörökereszí kórházat összes fellos csapást: a teljes megsemmisülését: a tisztességnek, az erkölcsös hitnek, és a nemzeti létünknek. Kulturális szemlélődés volt célja a tantestületnek, de megszédültünk ezen a buslátományon. Körülöttünk hulla nemzet teng, Simonét képe jut eszünkbe, amint az öreg szakálos orvostanár izgatottan tartja kezében a kitépett szivét annak a gyönyörű fiatal testnek, melyből az élet utolsó szikrája hamuba sülyedt. S gondolkozik a kapcsolaton: szív nélkül, hulla az élet. Önkéntelenül meg kellett éreznünk, hogy nekünk is a profeszor szerepe jutott. Úgy állították fel a nemzetet, mint megdermedt Cadavert, de szivét, lelkét, hitét és jövőjét magába záró gyermek az intelligencia s főkép a tanítóság kezébe van letéve. Keserves multunk után kérdezhetjük: meggyilkoljuk-e az élet utolsó jelét tartogató szivet a pedagógiai retortákban kifőtt abszurdumok által? Avagy szokásos módon felületesen a politika magaslatait járjuk s elmulasszuk, elhanyagoljuk leereszkedni a nemzeti jövőnk egyetlen alapjához, a gyermekhez? Avagy te deumos éneket zengve adjunk hálát a jó Istennek, hogy a történelmi fejlődésen okulva, megtaláltuk a nemzet utolsó mentsvárát, — a kis emberben pihegő gyermek lelket, — melyet térdenállva kell lélekkentnegcsókolnunk, mert egyedül ezen a kis területen kezdhetjük meg még egyszer s utoljára a nemzet életének modern ívbe való felépítését. (Folyt, köv.) szereléseivel és berendezésével a Kolos közkórház használatára átengedi de egy most érkezett leiratban a népjóléti winisztérium is megengedi, hogy az egyesítés ily alapon megvalósittassék. E szerződés értelmében az orvosi és adminisztratív ellátásról a Kolos közkórház fog gondoskodni, az ápolást és élelmezést pedig a Vöröskereszt kórházat eddig is kezelő Szent Vince szerzet apácái látják el illetve szolgáltatják továbbra is, természetesen a Kolos közkórház kölségvetésének terhére. A Vöröskereszt kórház gazdasága azonban ezután is a nevezett szerzet tulajdonát képezi, és annak kezelése alatt marad. A „Vörökereszt kórház" elnevezése azonban O Eminenciájának fenti elhatározásával kapcsolatban már meg is szűnt, mert kívánságára a kórház az egyesítésre való tekintettel, és hogy nagynevű alapitójának) neve megörökittesék, az „Esztergomi Simor kórház" nevett vette fel. Minthogy itt egyszerűen bérbevételről van szó, a Simor kórház jellege egyáltalában nem változik meg, valamint nem változtata ez a Simor kórház azon kötelezettségén sem, hogy háború esetén katonákat kell ápolnia, mert ezt a kötelezettséget a Kolos közkórház veszi átt. A Hercegprímás nagy hálára kötelezi ezért a várost és megyét, mert ezen egyesítés folytán most válik lehetővé egy szülészeti osztály létesítése is, a mire — Dr. Antony polgármester sürgetése folytán — a törvényhatóság azon határozata is impulzust adott, hogy az az anya és csecsemő védelem érdekében a köz kórház létesítsen a saját keretében egy ezen célt szolgáló intézményt. áj Hivatalos rész. Ä Esztergom vármegye alispánjától. lyeztetve volt, és ä befolyó jövedelmeket évről-évre oly kiadások fedezésére kellett fordítani, amelyek már előbbi időkben más betegek ápolásával kapcsolatban merültek fel. A magyar népegészségügyi miniszter úr 25187/919. sz. körrendeletével a következőket rendeli; 1. A közkórházakba kórházi ápolás szempontjából orvosilag megállapított sürgős szükség esetén és a fertőző betegeket kivéve, a a betegeit az-ápolási dij előzetes lefizetése nélkül csak akkor vehetők fel, ha a) munkásbiztosító pénztári utalványa van, vagy b) fizetésképtelenségüket az illetékes elöljáróság bizonyítványával igazolják. Minden más esetben az ápolási dijat legalább 14 napra előre meg kell fizetni, illetőleg ennek az időnek leteltével ugyancsak hasonló időszakra folytatólag kell fizetni, viszont abban az esetben, ha a beteg ápolás 14 napnál rövidebb ideig tartott, az előre lefizetett összegnél mutatkozó többletet vissza kell adni. Sürgős szükség esetében és fertőző betegségeknél mint már fentebb emiitettem a felvételt az a) és b) pontokban megjelölt feltételektől függővé tenni nem szabad; de l ezekben az esetekben is fel kell hivni a hozzátartozókat, hogy vagy az ápolási dijat az előirt idő tartamra fizessék le, vagy a munkásbiztositó pénztári utalványt, illetőleg a fizetésképtelenséget igazoló bizonyiványt szerezzék be. A községi elöljáróságok a fizetésképtelenséget igazoló szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítványok kiállítása körül lelkiismeretes gondot tanúsítsanak, és semmiesetre se essenek abba a hibába, ami a múltban már-már általánossá vált, hogy az államkincstárral szemben a fél előnyét tartották szem előtt akkor is, amikor a konkrét esetben sem az igazság, sem a méltányosság nem szól amellett, hogy az illető terheket az ország dolgozó népének anyagi erejét igénybe vevő államkincstár viselje. Ezen miniszteri rendelkezésben foglaltak a jövőben a legszigorúbban betartandók. Esztergom, 1919. nov. 14. Palkovics s. k. alispán. Esztergom vármegye árvaszékétől. 3707/1919. szám. Másolat: Magyar köztársaság, Kereskedelemügyi miniszter, 76999/919—27. Valamennyi magyar törvényhatóság első tisztviselőjének. Tudomásomra jutott, hogy a demarkációs vonalon nagymérvű gyapjúcsempészés folyik. Miután a csempészés következtében tekintélyes mennyiségű nyersanyagok vonatnak el a havi közszükséglettől. Felhívom a t. Címet intézkedjék az iránt hogy a csempészés minden lehető eszközzel meggátoltassék. Tájékozásul közlöm, hogy a demarkációs vonalon túl eső helyekre bárminemű nyersanyagok csak is a pénzügyminisztérium által kiállított áruszállítási engedéllyel vihető ki. Mindazok akik ily áruszállítási engedély nélkül bármily mennyiségű gyapjukészleteket kísérelnek meg a demarKácios vonalon átvinni kihágást követnek el és a fennálló jövedéki büntető szabályok szerint büntetendők. Az a gyapjú melynek engedély nélküli kiszállítása kiséreltetett meg, az eljáró hatóság által a Gyapjúközponthoz (Budapest, IV., Városház u. 14.) küldendő be- Budapest, 1919. október 24.-én. Olvashatatlan aláírás s. k. Rendelet. I. fokú és helyi hatóságoknak. A kereskedelemügyi miniszter úrnak a gyapjúcsempészet tárgyában kiadott és fentolvasható rendeletét másolatban tudomásvétel és szigorú ellenőrzés végett kiadom. Esztergom, 1919. nov. 13. Palkovics s. k. alispán. Esztergom vármegye alispánja. 3721/1919. szám. Rendelet. Az I. fokú hatóságoknak és az összes községi elöljáróságoknak. Miután a betegápolási költségeknek beszedése szükség esetén behajtása eddig oly késedelmesen történt, hógy a közkórházak háztartásának egyensúlya állandóan veszé5898/1919. szám. Tárgy : A magyar népegészségügyi minisztérium Hadigondozó hivatalának (Budapest, VI., Vilmos császár-út 37.) f. évi 46274. sz. intézvénye, a hadiárvaknak és a hadirokkantak gyermekeinek az 1917. évi 2Ö00. M. E. számú rendelettel rendszeresített nevelési segítsége ügyében. Rendelet. A főszolgabiró urnák és valamennyi községi elöljáróságnak (kör- és községi jegyzőknek.) A magyar minisztériumnak az 1917 évi 2000. M. E. sz. rendelettel rendszeresített nevelési segítsége módot nyújt az arra igényjogosult hadiárváknak és a hadirokkantak gyermekeinek középfokú és felsőbb iskolai tanulmányok folytatására, ha különben megfelelnek azoknak a követelményeknek, melyek a látogatni kiAánt intézetbe való felvételhez kötve vannak. Az országos nevelési segítségnek elnyerése nyilvános pályázat utján történik. A magyar Népegészségügyi minisztérium Hadigondozó Hivatala által mar kibocsájtott ezen árvaszéknek megküldött, és itt bárki által a hivatalos órak alatt (d. e. 8—2-ig) betekinthető pályázati hirdetményben meg vannak jelölve azok azok az intézetek, amelyekre nézve a segítség adományozása egyben az intézetbe való felvételt is jelenti. Midőn tehát miheztartás végett közli az árvaszék a Címzettekkel, "hogy a 2000/1917. M. M. sz. rendelet 22. §-ában jelzett — és a nevelési segítség elnyerése iránt való kérelem előterjesztésére felhasználandó A. és B. mintájú űrlapok az esztergomi járási főszolgabírónál állanak mindenkinek rendelkezésére, egyben felhívja az árvaszék a Cimzettteket, hogy az érdeklődőkkel ezt közöljék valamint azt is, hogy a pályázati hirdetményben foglalt közelebbi teendők tekintetében útbaigazításért az árvaszékhez forduljanak szobán, vagy írásban ahonnan a szükséges felvilágosítást megkapják, egyben azt is közöljék az érdeklődőkkel, hogy a kérelem csak az előirt űrlapon lesz elfogadva; mely űrlap p valóságnak megfelelően kitöltve, és a kérelem adatait, illetve jogcímét igazoló okmányokkal helyesen felszerelve ezen vármegyei árvaszéknél legkésőbb 1919. évi december hó 31.-éig nyújtandó be. Végül közölje a kérelmezésre jogosulttal azt is, hogy az űrlap és mellékleteinek az árvaszékhez való benyújtása előtt az űrlap IV. pontjában foglaltakat (egészségi állapot és tanulmányi előmenetelt igazoló adatok) annak az iskolának az igazgatójával igazoltassa, amelyet a tanuló utoljára látogatott, mig az 1., II., III., V. és VI. pontjaiban foglalt többi adatokat a lakóhely szerinti illetékes községi elöljárósággal igazoltassa. Kelt Esztergomban a vármegye árvaszékének 1919. évi november hó 26. napján tartott ülésében. Major s. k. árvaszéki elnök. Esztergom város polgármesterétől. 371/919. h. ü. sz. Felhívás. Az esztergomi m. kiegészítő parancsnokságnak f. é. 115. ikt. szám megkeresése alapján felhívom a város területén tartózkodó és katonai tényleges szolgálatot ez idő szerint nem teljesítő tartalékos, népfölkelő, szolgálat kívüli viszonyban avagy nyugállományban lévő összes tiszteket, katonai tisztviselőket, illetve katonai lelkészeket, hogy az emiitett parancsnokságnál d. e. 8 órától d. u. 1 óráig tartó hivatalos órak alatt személyesen jelentkezzenek, illetőleg ha ebben akadályozva volnának, ez esetben ugyanoda levelező lapon a következő adatokat haladéktalanul jelentsék be és pedig, név, rendfokozat, állományilletékes csapat, állandó tartózkodási hely (utca, házszám.) Esztergom, 1919. nov. 28. Dr. Antóny s. k. polgármester. ad. 89/919. gazd. szám. Hirdetmény. Akik a szénkénegre előjegyeztek, s 200 korona hordóóvadékot kék pénzben le nem fizették, legkésőbb holnap délig azaz f. hó 30-án déli 12 óráig a városi gazdasági hivatalban annál is fnább fizessék be, mert ellenkező esetben szénkénegre nem tarthatnak igényt. Esztergom, 1919. nov. 29. Dr. Brenner s. k. h. tanácsos. Nemtsák János dr. emléke. Hosszú félszázadokon keresztül egyedül nemes hivatásának élt és a praktikus életre készülő ifjak nevelésére szentelte agg koráig minden tevékenységét dr. Nemisák János főreálikolai tanár, kinek sírhelyét hozzátartozók hiányában ma, egy teljesen elhanyagolt, emlékkő nélküii halom jelzi a belvárosi temetőben. A szélrózsa minden irányában elszórt számos tanítványából és tisztelőjéből most néhányan, kegyeletük és hálájuk adójakként, az érdemes férfiú sírja fölé emlékkövet óhajtanak állítani, melynek költségeire ezideig adakoztak : Bleszl Ferenc 200 K. ifj. Brenner József 50 K. Reusz Ferenc 40 K. dr. Walter Gyula, és Brenner Sándor 25—25 K, Rudolf István, Berán Károly és Eincinger Ferenc 20—20 K, Mayer József (a Kurdy és Mayer cégből) 10 K. összesen 410. kononát. Tekintve, hogy a sírkő fellálitása a mai viszonyok között még a legszerényebb terv és legmesszebb menő takarékosság mellett is, tekintélyes összeget igényel, továbbá, hogy az eddig befolyt összeg csak egy részét fedezi az előirányzatnak, felkéretnek a jó úr volt tanítványai,- valláskülönbség nélkül,- hogy e kegyeletes terv megvalósítását előmozdítani és az e célra szánt adományaikat mielőbb Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatóhoz juttatni szíveskedjenek. Exhumálás. Budapesten elhalt és ott eltemetett Andrássy Mihály holttestét folyó hó 26.-án helyezték véglegesen öröknyugalomra Unyon a családi sírboltban. A megboldogult nagybátyja volt Andrássy József, helybeli csendőrszázadosnak. A

r kolbászára és csemegeüzlet . , rrommer-lele «ossu^ csemeqeturoDOl. megnyílt, iM Készlet elsőrendű v Naponta friss, elsőrendű pr kolbászára stb. kapható.