Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-27 / 118.szám

párt tagjai. Az akciót Fényes Béla földbirtokos és Káldy Gyula dr. or­vos vezeti. A párt részéről küldöttség tisztelgett a miniszterelnöknél, akinek memorandumot adtak át, amelyben többek között a következőket mond­ják: A keresztény és nemzeti világ­nézetnek puszta hangoztatása nem elégséges. Olyan intézményes garan­ciáknak követelése és törvényekben leendő biztosítása vezethet csak cél­hoz, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyarság supremációját ebben az országban visszaszerezzék. A párt feladata, hogy ellensúlyozza azon egyoldalú nyomást, amelyet zsidóba­rát-pártok gyakorolnak a kormányra. A szerbek statáriumot hirdettek. Belgrádból jelentik : A szerbek Ba­ranya, Bánát és Szlavónia területére kihirdették a statáriumot. A Károlyi-kormány tagjai hazaárulók. Budapestről jelentik: Windischgrazt herceg hazajött és terjedelmes bead­ványban hazaárulással vádolja a volt Károlyi-kormány tagjait, mert azok az első fegyverszüneti szerződésnél nehezebb feltételű szerződést aláírták. A Tisza megrongált védőtölté­sének helyrehozatala. Egyrészt a vörös hadsereg hadmű­velete, másrészt a május hó folya­mán keletkezett nagy árvíz nagy­mértékben megrongálták a Tisza vé­dőtöltéseit. Tekintettel az árterületek megvédéséhez fűződő nagyfontosságú országos érdekekre, az ármentesitő társulatok törekvése odairányul, hogy a megrongált töltéseket a tél folya­mán helyreállítsák. A szükséges mun­kálatok már megindultak. A bécsi árnközvetités kikapcsolása. Cseh lapok híradása szerint utóbbi időben gyakran előfordult, hogy ju­goszláv cégek megrendelése cseh gyáraknál azon hiúsult meg, hogy a gyárosok a vevőt bécsi raktáraikhoz Utasították. A cseh kereskedelem kö­rében ezért erélyesei! követelik, hogy a bécsi cégek ügynökségek kereske­delmi közvetítése kapcsoltassák ki. A sajtó nap-nap után hangoztatja a Bécstől való teljes gazdasági függet­lenítés jelszavát. Áruforgalom a Dunántúl és Stiria között. Szombathelyen Sigray Antal gróf kormánybiztos a gráci tartományi kormányzósággal megállapodást léte­sített, melynek értelmében a Stáje­rországgal való áruforgalomból a ke­reskedőket kizárták azzal a furcsa megokolással, hogy a tömeges bevá­sárlás révén támadható áremelkedés­nek igy elejét vegyék. A stájer tar­tományi kormány maga fogja azokat az árukat beszerezni, amelyeket élő állatok és más élelmiszerek ellenében Vasmegyének szállítani fog. Olaszország készülődései az Adrián. Az olasz kormány teljes erőfeszí­téssel dolgozik azon, hogy a javára beállott eltolódás gazdasági gyümöl­cseit értékesítse. Elsősorban nagysza­bású ipari kikötő kászül Velencében, és pedig a Mestre községhez tartozó Marghelle területén, melyet Velencébe fognak bekebelezni. A tervek és szer­ződések már elkészültek. Ezen felül még a mult télen megalakult Velen­cében a Lyod Adriatico 25 millió lira alaptőkével, melyet 1919. dec. 31-ig 50 millió lírára fognak felemelni. Ez a társaság hajók építésével, ela­dásával és hajózásával fog foglalkozni. Ezenfelül az olasz kormány befolyása folytán a következő vonalak fognak megindulni az Adria kikötői között : Velence—Trieszt; Velence—Pola— Fiume; Ravenna—Trieszt; Ravenna —Fiume ; Ancona—Pola—Fiuma ; Ancona—Zara ; Ancona—Sebinico ; Bari—Curzola—Sebenico ; Bari—An­tivari—Albán part— Brindisi; Bari— Brindisi—Albán part—Antivari; Bari— apuliai kikötők—Tremiti; . Bari—Sí Giovanni di Medua—Bojana—Skutari. Vizsgálat a román vissza­élésekért A budapesti antantmissziók Paris­ból utasítást kaptak, hogy a most felszabaduló területeken részletes jegy­zőkönyveket vegyenek fel£a románok által elrekvirált tárgyakról és az el­követett attrocitásokról. Az utasítás statisztikát kér az antantmisszióktól a románok eme viselt dolgait illető­leg s a missziók irattárai már is a roskadásig mégteltek a Dunántúlról és többi felszabadult területről beér­kezett jegyzőkönyvekkel. A statiszti­kák elkészítése legalább két hetet vesz igénybe. A magyar békefeltételek. A Deutsche Allgemeine Zeitung állítólag jó forrásból közli a magyar békefeltételeket: A békeszerződés te­rületi határozmányai valamivel ked­vezőbbek, mint azok, amelyeket a Kunnak küldött jegyzékben Clemen­ceau megjelölt. A további rendelke­zések szerint Magyarországnak 18 milliárd kártérítést kell huszonöt éven belül fizetnie és a régi monarkia ál­lamadósságainak egyötöd részét át­vennie. Az Osztrák-magyar bank bankjegyeit 1920 május haváig be kell vonni és saját bankjegyekkel kell helyettesíteni. A Dunát Ragens­burgtól a Sulina-ágig nemzetközivé teszik és egy ántát-bizottság fenha­tósága alá helyezik. A bizottság Bu­dapesten fog székelni. A magyar ten­geri és dunai hajók 20 százalékát ki kell szolgáltatni azoknak a károknak a fedezésére, amelyeket az ántánt a háború alatt hajókban szenvedett. A hajók további 40 százaléka pedig az uj nemzeti államoknak készpénzfi­zetés ellenében szolgáltatandó ki. Hogy mily hajókat kell kiszolgáltatni, azt egy ántánt-bizottság állapítja meg. A dunai hajózás teljesen szabad lesz, azonban a kikötőben a hajók csak az illető állam hatóságainak hozzá­járulásával köthetnek ki. A kikötést nem szabad megtagadni, ha a hajó­zásra vonatkozó rendelkezéseket egyébként betartják. A békeszerző­dés aláírására tíz napi határidőt szab­nak meg. Hivatalos rész. Esztergom vármegye szabályrendelete a társaskocsi üzlet gyakorlásáról. (Folytatás.) 10. §. A társaskocsiknak március hó 1-től, október 31-ig reggel 6 órától éjjeli 11-ig, november hó 1-től február végéig reggeli 7 órától este 9 óráig a közönség rendelkezé­sére kell állaniok. A vasúti indóházhoz a társaskocsi végállo­mástól óly időben köteles indulni, hogy az állomásra érkező vonat érkezése, illetve az induló vonat indulása előtt legalább 10 perc­cel odaérjen. A pályaházhoz közlekedő társaskocsik le­hetőleg az összes érkező és induló vonatok­hoz tartoznak menni. Hogy a társaskocsi mely vonatoknál köteles megjelenni és állo­másokon hol köteles tartózkodni • részben a rendőrhatóság intézkedik. 11. §. A megindított társaskocsi útközben a rendőrhatáság által megjelölt helyen, továbbá csak akkor alhat meg, ha valaki vagy be­szállásra, vagy leszállásra jelentkezik. A tár­saskocsiba a rendőrhatóság által meghatá­rozott ülőhelyek számánál több egyént be­fogadni nem szabad. 12. §. A társaskocsi tulajdonos csak oly egyént alkalmazhat kocsisnak, illetőleg kocsi­vezetőnek, ki életének 21-ik évét betöltötte a magyar nyelvben jártas, józan életű kifogás­talan erkölcsi magaviseletű és undort gerjesztő testi hibáktól mentes. A kocsisnak, illetve kocsivezetőnek elegendő helyismerettel s a hajtásban, illetve a veze­tésben kellő jártassággal s ezen szabályren­delet intézkedéseiről tudomással kell birnia. 13. §. Minden kocsisnak, vagy kocsiveze­tőnek az 1884. évi XVII. t. c. 99. §-ban előirt munkakönyvvel kell birnia. Birnia kell azonfelül a rendőrhatóság által kiállított jo­gosítvánnyal is. Jogosítványt csak azok nyerhetnek, akik a rendőrhatóság előtt tanúságot tesznek arról, hogy a kitűzött kézlekedési vonalat ismerik, hajtani tudnak, illetve a motorerőre berende­zett társaskocsi vezetői vagy az állami sof­főriskola elvégzését kötelesek igazolni, vagy pedig azt a körülményt, hogy a m. kir. bel­ügyminiszter ur által J>7000/1910. sz. a. kelt rendelettel kiadott & a gépjárművek közúti forgalmáról szóló szabályzat 33. §-ában előirt képesités megszerzése óta 2 évig mint gép­járművezetők működésben voltak. Ezen jogosítvány a kocsitulajdonos nevét, a kocsis, illetve kocsivezető személyleirását, illetőségi helyét és a társaskocsi számát tartalmazza. 14. §. A jogosítványt a kocsis, illetve ko­csivezető a szolgálatbalépés napján a társas­kocsi tulajdonostól átveszi szolgálat közben mindig magánál hordja, kívánatra a rendőr­közegeknek és a kocsiban levő vendégeknek készségesen előmutatja s a szolgálatból való kilépésekor pedig a gazdájának visszaadja. A gazda az eltávozott, vagy elhalálozott, vagy rendőrhatóság által a hajtástól, illetve vezetéstől eltiltott kocsisnak vagy kocsiveze­tőnek jogosítványát a rendőrhatóságnak visz­szaadni köteles. Ha kocsis, illetve kocsivezető a jogosít­vánnyal megszökött, ezt a gazda ugyancsak 24 óra alatt a rendőrhatóságnak bejelenteni tartozik. A kocsis, vagy kocsivezető állóhelyén, vagy fuvarozás közben tartozik tisztességes öltö­zetben megjelenni, ezért a társaskocsi tulaj­donos is felelős. 15. §. A kocsis, vagy kocsivezető a nevére szolgáló szabályszerű és érvényes jogosít­ványt magával vinni tartozik, tilos saját jogosítványát használatra másnak átengedni. A társaskocsi tulajdonosnak hajtási jogosít­vánnyal nem biró egyént hajtással, illetve vezetéssel megbízni ugyancsak tiltva van. 16. §. Azon kocsis, vagy kocsivezető, aki ezen szabályrendeletben előirt kötelességeinek, valamelyikét elmulasztja, vagy valamely reá vonatkozó tilalmat megszegi, a jelen szabály­rendelet értelmében reá szabandó főbünteté­sen kivül a társaskocsi hajtási szolgálattól, illetve vezetéstől, a körülményekhez képest és a kihágás mérvéhez képest — ideiglenesen, vagy egyszer és mindenkorra eltiltható. Eltiltás esetén a jogosítvány visszaveendő 17. §. A kocsisoknak, illetve kocsivezetők­nek az állóhelyen, vagy fuvarozás közben ittasnak lenni, vagy különösen nyilvános helyen botrányt okozó zajt ütni, a kocsi elé fogott lovat megbotránkoztató módon kínozni, a közönség vagy rendőri közeg irányában illetlen, vagy sértő magaviseletet tanúsítani, az állomás tereken a kocsit elhagyni, kocsiját tolakodó és erőszakos módon ajánlani, vagy utasokat ugyanily módon beszállásra erő­szakolni tilos. 18. §. A társaskocsi, illetve a kocsivezető kocsiját, minden egyes fuvar után megvizs­gálni és a$ abban esetleg talált idegen tár­gyat a rendőrhatóságnak haladéktalanul át­szolgáltatni köteles. 19. §. Jelen szabályrendeletnek a társas­kocsikra vonatkozó határozatai amennyiben járművét személyesen vezeti — a kocsi tulaj­donosára is értendők. 20. §. A rendőrhatóság tartozik folytonosan ügyelni, hogy minden forgalomban lévő tár­saskocsi, nemkülömben ló és lószerszám ezen szabályrendeletben előirt követelményeknek teljesen megfeleljen, ezenkívül tartozik időn­ként azonban egy évben legalább kétszer és pedig — április és október hó végén, min­den esetre az összes forgalomban lévő ko­csikat, lovakat és lószerszámokat, a hatósági állatorvos közbenjöttével vizsgalat alá venni, s ha hiányt tapasztal, a társaskocsit — tulaj­donosának jelen szabályrendelet értelmében való büntetés mellett — a forgalmon kivül helyezni és róla a számot eltávolítani. Mig a hiány nem pótoltatik, a kocsi ujabb járatása meg nem engedhető és számmal el nem látható. A motorerőre berendezett társaskocsik megvizsgálása, forgalmon kivül való helyezése és rendszámtábláinak bevonása tekintetében a m. kir. belügyminimszter úr által a 57.000/ 1910. B. M. sz. rendelettel kiadott s a gép­járművek közúti forgalmáról szóló szabályzat rendelkezései az irányadók. 21. §• A társaskocsi álloraásterek folyto­nosan tisztán tartandók, e célból azokon minden szemét és állati hulladék, azonnal összesöprendő s mindig készen tartandó és a tulajdonosok által beszerzendő fedeles­ládába teendő. Az állomásterek mindazon napokon, midőn eső vagy hó nem esik, vagy a viz meg nem fagy és pedig április hó 1-től november hó l-ig kétszer legalább — a többi hónapokban logalább egyszer megöntözendő és fertőtlenitendők. A fertőtlenítésnek a sze­métgyűjtő láda tartamára is mindaddig mig el nem vitetik — ki kell terjednie. Mindezek szigorú és pontos teljesítéséről, az illető állo­mástereken hellyé] biró társaskocsi tulajdo­nosok tartoznak gondoskodni s az e tekin­tetben előforduló mulasztásokért egyetemle­gesen felelősek. 22. §. A társaskocsiban ragályos beteget, vagy hullát szállítani tilos. .Ép ugy nem szabad tisztességtelenül öltözött, vagy részeg egyéneket felvenni. A társaskocsiban sem dohányozni, sem a padlóra köpni nem szabad. E tilalmat magá­ban foglaló rendelkezés szövege a társaskocsi belsejében feltűnő helyen kiirandó. (Folyt, köv.) Magyar államrendőrség Esztergom. 66/1919. ein. szám. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a magyar belügyminiszter 83263/1919. számú rendeletével az időszaki vagy egyéb sajtótermékek utcai terjesztésére a magyar hatóságok által eddig kiadott engedélyek a mai napon érvényüket veszítették. A jövőben az utcai terjesztésnek engedélyét minden időszaki és egyéb sajtótermékek kiadójának újból kell kérelmeznie, mely kérelmek a vár­megye alispánjához vagy közvetlenül a belügyminiszterhez nyújtandók be. Felhívom az érdekelteket, hogy az engedély kiadása iránti kérelmet az illetékes helyre 3 nap alatt okvetle­nül nyújtsák be mert az, aki utcán vagy házalva oly sajtótermékeket terjeszt, amelyekről tudja, hogy utcai vagy házaló terjesztésük nincs meg­engedve, továbbá aki valamely sajtó­terméket utcai vagy házaló terjesz­tésre engedély nélkül ad át, kihá­gást követ el és az 1914. évi XIV. t. c. alapján 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Esztergom, 1919. nov 26. Csányi s. k. rendőrkapitány. Esztergom város közélelmezési hivatala. Hirdetmény. Értesíttetik a város közönsége, hogy a közélelmezési hivatalban nov. 27.-én d. e. 9—12 óráig nullás lisztre előjegyezni lehet ára kg-ként 14*50 K. A pénz előjegyzéskor azonnal fizetendő. A liszt 4 napon belül kiosztásra kerül. Legkisebb jegyzés öt kilogramm. Esztergom,^ 1919. nov. 26. Közélelmezési hivatal. XV. Benedek pápa a bencés rendhez. Mint már jelentettük, XV. Be­nedek pápa levelet intézett a szent Benedek-rendhez, elismeréssel a pro­letárdiktatúra alatt tanusitott maga­tartásáér és szenvedéseiért. A his­tóriai okmány szövege a következő: „Szeretett Fiunknak, Jándi Bernan­dinnak, a pannonhalmi főapátság per­jelének, XV. Benedek pápa. Szeretett Fiunk 1 Üdvöt és apos­toli áldást. Szivünket nagy szomo-

Next

/
Thumbnails
Contents