Esztergom és Vidéke, 1919
1919-11-25 / 116.szám
Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. — Kéziratot nem adunk vissza. Koncentrációs kormány. Hosszabb tárgyiások után megalakult az uj kormány. Miniszterelnök: Huszár Károly. Belügyminiszter: Beniczky Ödön. Államtitkárság még betöltetlen. Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Haller István. Államtitkár: Pékár Gyula. Földmivelésügyi miniszter: Rubinek Gyula. Államtitkár: Majer János. Kereskedelmi miniszter: Heinrich Ferenc. Államtitkár: Miatics. Igazságügyi miniszter: Báder István. Államtitkárság még betöltetlen. Kisgazdák minisztere: sokorópátkai Szabó István. Álllamtitkár: Patacsy Dénes. Nemzetiségi és kisebbségi miniszter: Bleyer Jakab. Külügyminiszter: Sommsich József gróf. Népjóléti miniszter: Payer Károly. Államtitkárok: Székely János és Lénárd Ágoston dr. Hadügyminiszter: Friedrich István. Államtitkár: Meskó Zoltán. Pénzügyminiszter: báró Korányi Frigyes dr. Közélelmezési miniszter: nagyatádi Szabó István. Államtitkár: ipolyi Keller Gyula. Á Magyar lövő. Egy lelkes csoport, izzó magyar, keresztény lélekkel kiáltványt adott ki a keresztény magyar szülőkhöz. Segítséget — anyagi és erkölcsi segítséget kér, megalapítva a »Magyar jövő" ifjúsági irodalmi részvénytársaságot, mely tisztán a magyar keresztény ifjúságért alakul; alakul azért, hogy legjobbjaink segítő munkájával oly műveket adjon a mindkét nembeli ifjúságnak, melyek lelküket becsületes, tiszta kereszténységben s megalkuvást nem ismerő soviniszta magyarságban nevelni — erősíteni, fajunknak, hitünknek erős, megdönthetlen oszlopaivá felnevelni lesz hivatva. A tiszta erkölcs alapja minden szépnek, minden jónak, alapja az örök időket vágyó alkotásoknak. Magyar anyák 1 Elsősorban hozzátok fordul, a ti lelketekben, a ti testetek-véretek táplálta gyermekeitek lelkét, jövő boldogságát akarja erős keresztény lélekkel, acélos magyar szivósággal erősíteni, nevelni, naggyá egészséges gondolkozásuvá, hitéért, hazájáért minden áldozatra késszé nevelni az a becsületes keresztény lelkű, izzó hazafiságú kis csoport, mely a „ Magyar jövő"-t megalapította. Nincs akkora áldozat a földön, mely csak egy nap is említhető lenne azzal az áldozattal, mint az, amit envérünkkel táplált édes gyermekeinkért hozunk, vagy hozhatunk. Azok nevelése, azoknak a megmentéséről van szó, akik legközelebb állanak hozzánk, hisz test ők a mi testünkből, vér a mi vérünkből. Magyar anyák 1 A ti gyermekeitek vannak hivatva az új Magyarországot naggyá, hatalmassá, egészségessé, kereszténnyé tenni, ilyennek megtartani, erősíteni, félelmessé, hatalmassá emelni. Csak a nemesitett lelkek hivatvák nagy dolgokra. Csak a tiszta hazaszeretet alkothat örök dolgokat. Csak úgy lehetünk nemesek, ha csiszoljuk lelkünket, csak úgy éghet szívünkben a hazaszeretet lángja, ha azt felgyújtjuk s örökkön tápláljuk. Ezt akarja, és ezt fogja szolgálni az a lelkes csoport maly a „Magyar jövőt megalapította". Ugye akarjátok ti is, hogy gyermekeitek hitükben, keresztény vallásukban erősek, hazafiságukban magyarságukban megingathatlanok legyenek. Jöjjetek hát, tömörüljetek a kibontott három szinű Szűz Máriás lobogó alá, segítsétek megteremteni azt a vállalkozást, melynek kiadandó művei gyermekeitek lelkét megfogja nevelni — reá fogja vezetni arra az útra, ahol csak a boldogság, a megelégedés, a felebaráti szeretet rózsái nyílnak. A tervezett részvénytársaság 5000 drb. 100 koronás névértékű részvényt bocsát ki, melyeket névre szólóan állítanak ki. A részvényjegyzéshatárideje 1919. november 30. A jegyzet részvények névértékének fele és minden 100 korona után 5 korona alapítási költség a részvény jegyzésekor fizetendő be, a másik felének bekérése felől az igazgatóság határoz. Befizetési hely: Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Budapest IV., Egyetem ucca. Részvény jegyezhető szerkesztőségünkben és Brenner Júlia úrhölgynél Kossuth Lajos-ucca 17. Gr. L. Kérelem Esztergom és a környékbeli falvak Pár nap múlva ide érkeznek városunkba hosszú szenvedés, nehéz raboskodás után elfáradva, meggyötörve hadi fogságból megszabadult véreink, akik hosszú időn keresztül nélkülözték a családi tűzhely melegét és a szerető szivek gondozását. A vöröskereszt egylet az Erzsébetegylettel karöltve van hivatva arra, hogy a pihenőre ide érkezőket fogadja, támogassa. — Teljes bizalommal fordul kérésével a szerető szivekhez, járuljon mindenki bármily csekély adománnyal hozzá, hogy visszatérő szeretteinket méltóképen fogadhassuk, iparkodjunk, hogy a viszontlátásnak mosolya ne változzon át ajkukon a keserű csalódás kifakadására. Ti boldogok kiknek hozzátartozói már idehaza vannak és Ti azok, akik megtértetek szeretteitek ölelő karjaiba vezessen adományaitok adásában a hála érzete és részvét a még szenvedők iránt. Akiknek pedig még szívüket összeszorítva tartja a fájdalom, akik aggódó könnyes szemmel gondolnak távol levő kedveseikre, azokkal az a remény nyújtassa a legcsekélyebb adományt is hátha az enyémnek jut, hátha ez által az enyémnek ajka fog a jó Istenhez köszönő imát mondani, addig is, míg szerető szivemhez szoríthatom, mig megsimogathatom őt. Minden megérkezőben lássuk a legközelebbi hozzátartozónkat, és e;z nyissa meg sziveinkben a szeretetet, mi összekötő kapocs legyen osztály külömbség nélkül városon és falun egyaránt. Ti akiknek a jő Isten adott bor termést és dohányt, ne sajnáljátok az áldásból juttatni azoknak, akiknek azaz óhajtása nagy időn át, csak magyar kenyeret ehetném, csak magyar bort ihatnék, csak a magyar dohányt szívhatnám már odahaza! Olyan könnyű lenne ezt az óhajtást teljesítenünk, ha kezet fogva, válvetve sietnénk elébük. — Ha falusi kis kapu és városi ajtók azzal nyílnának föl, jönnek rég várt véreink, várjuk őket illően. Kérjük a természetbeni szives adományokat Úri-ucca 1. (szemben a primási palotával) szám alá minden szerdán és szombaton délelőtt 1 óráig, ahol egy bizottság veszi át. A pénzbeli adományokat pedig kérjük a város pénztárába befizetni. — Hirlapilag egyenkint nem nyugtázunk, hogy a legszerényebb adakozó se jöjjön zavarba adománya csekélysége fölött. Ugyanekkor még egy kéréssel fordulunk a gazda, az iparos, a kereskedő közönséghez s általában mindazokhoz, kiknek munkaerőre van szükségük. — Hazatérő véreink között ugyanis valószínűleg sokan lesznek olyanok, kiknek otthona megszállott területre esik, s akik igy kénytelenek lesznek hosszabb időt tölteni városunkban. — Kérjük tehát a munkaadókat, jelentsék be a polgármesteri hivatalban, hogy mily munkaerőre van szükségük, hogy igy a visszatért hadifoglyokat hozzájuk munkára vezényelni lehessen. — Ezzel egyrészt segítve lesz a munkáshiányon, másrészt hadifoglyaink is megfelelő foglalkozásra találnak. A hazafias és áldozatkész közönség szives adományait s a munkaalkalmak bejelentését újból kéri a Vörös Kereszt Egylet olasz hadifoglyok fogadtatásának előkészítésére kiküldött: Hölgy bizottság. A ^ Hivatalos rész. m * ¥ magyar államrendőrség Esztergom. 1230/1919. kg. szám. Hirdetmény. A dunántúli központi kormánybiztosnak a lovak adás-vétele és szállítása tárgyában kiadott 196/1919. kmb. számú rendelete a román megszállás megszűntével hatályon kivül helyeztetett. Ehhez képest belföldi forgalomban lovak adás-vétele vásárlási, vasúton való szállítása pedig szállítási igazolványhoz kötve nincsen. Esztergom, 1919. nov. 24. Csányi s. k. rendőrkapitány. Esztergom vármegye alispánja. 3528/1919. szám. Másolat: 80285/919. B. M. sz. körrendelet IL-a. Idegen honos katonák felvétele a nemzeti hadseregbe. Valamennyi vármegye alispánjának és thjf. város polgármesterének. Utóbbi időben tömegesen folyamodnak külföldiek főleg a volt cs. és kir. közös hadseregnek a volt Ausztriának tartományaiban illetőséggel biró tényleges és nyugállományú tagjai, a magyar állampolgárság elnyeréséért. É folyamodók a honosítás követelményeinek nagyobbára megfelelnek s majdnem kivételnélkül igazoln tudják, hogy valamely belföldi község (r. t. város) képviselőtestülete (v. városi tör. biz.) a községi kötelékbe való felvételüket honosításuk esetére kilátásba helyezte. Minthogy egyrészt a községi illetőségének a honosításától feltételezetten való megadása felett az 1903. V. T. c. 16. §-a értelmében a község képviselőtestülete (tjsz. város közgyűlése) szabadon határoz, másrészt a honosítási kérelem érdemében -való döntést az 1879. L. t. c. 50 §-a értelmében a belügymin hatáskörébe tartozik, akinek a hivatkozott törvény 8. §a a kérelem elutasítására még azon esetben is jogalapot nyújt, ha a folyamodó az összes megkivánt kellékekkel rendelkezik ; — szükségesnek tartom, a felesleges folyamodások, a lefizetett lete