Esztergom és Vidéke, 1919
1919-11-23 / 115.szám
A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. Belvárosi Kai Olvasókör. Esztergom ősi város kulturtörténelmének egy darabja játszódik le ma Simor János-uccában egy époly diszes, mint gyönyörű hivatással biró épületben. Az alacsony házak közzül messze kimagaslik az esztergomi földmivesek palotának beillő otthona, mely világosan hirdeti az esztergomi magyar földmivesek életrevalóság, fejlődés, művelődés és hitéhez való ragaszkodását. Nem mulaszthatjuk el, hogy a kor történelméből röviden ne közöljünk néhány részletet, mert földmiveseink nem csak számuknál íogva tényezői városunknak, hanem erkölcsi súlyuknál fogva megérdemlik a figyelmet különösen a lezajlott vérzivataros mindent pusztitó, lerontó, de épiteni nem tudó, vallástalan, uralom alatt tanúsított maguktartása miatt. 1882. évben alapították meg az olvasókört, megértvén a kor szavát, fészket teremtettek maguknak, ahol művelődtek jeles „Esztergom és Vidéke" tárcája. i?]U5Áe. Hevedben: szépség, győzelem Hatalom az Idő felett Tavasz-éjben csendülő dal : Ifjúság és emlékezet. Eljön a nyár égő vágyban Hangol a pipacs a mezőn, De a tavaszt visszahívod Hófehéren, bús epedőn. Eljön az ősz is borúsan kertedben a virág lehull; S e méla dal visszazsong még fi szívedben — ártatlanul. — És eljön a Tél hófehéren, Kandallódban lobog a láng. Hunyó parazsán szívednek fllig lobban egy szikra láng... — Röpke élet honnan ? hová ? föld porában, ég peremén Téli ködbe hulló árnyék: Hyomtalanul eltűnök én ? vezetők, józan gondolkozású, puritán jellemű íérfiak vezetése alatt. Az alapító 35tagma420-ra szaporodott fel, mely szám napról-napra növekszik és igy néhai -Dóczy Antal, majd Fehér Gyula dr., Mátéffy Viktor és Horváth Mihály fáradozása megteremtette gyümölcsét s ma földmiveseink bevonultak a városnak díszére váló, önmaguknak pedig becsületére valló új 300 ezer koronás otthonukba. Megküzdöttek a háború nehézségeivel és a félbehagyott épületet újabb, nagy áldozatok árán, önmagukba vetett bizalommal tető alá hozták, hogy hirdesse ne csak az ő, hanem az egész magyar földmivesség életre valóságát. Az esztergomi földmives nép a tusakodó és tülekedő politikai idők alatt talán letért egyszer másszor arról az útról, melyről letérnie nem lett volna szabad, de bűnök nem lehetett ez, hisz korrupt volt az egész rendszer. Nagy emberek tévedtek meg és mindig bűnösebb a vesztegető, mint a megvesztegetett szegény. Vájjon kárhoztathat]*ák-e a kenevedben : szépség, győzelem Hatalom az idő felett Tavasz-éjben csendülő dal: Ifjúság és emlékezet. Kovásznál Iván. Éjjeli zenék ... Csendes novemberi éjjeleken hol itt, hol ott szólal meg az ablakok alatt a cigányzene s talán soha se volt még olyan nagy divatja a „Csak egy kis lány van a világon" kezdetű nótának, mint napjainkban, illetve éjjeleink alatt. . . Szó, ami szó, az éjjeli zene halkan játszva még annak is kellemes, aki vagy túl van már ezen a koron, amikor az általa, adott ilyen meglepetést nem lehet komolyan venni, vagy aki már maga sem veszi komolyan a dolgot, ámde az utóbbi időben általános a panasz, hogy az éjjeli zene, nem zene, hanem zenebona, sőt határozottan csendháborítás. Mint kényszerű szem és fültanu állithatom, hogy az utóbbi időben az vesebb politikai értelemmel biró osztályt akkor, mikor a magas értelmiség nagy része panamák útján szerzett pénzzel indult megvesztegetni az egyszerű népet ? A korrupció csak elszenderitette az esztergomi földmiveseket, de végleg hatalmába keríteni, elaltatni nem bírta. Az 1905-ös választásoknál fényes tanújelét adta nemzeti érzésének és megkoronázta azt a négy és félhónapig tartó rémuralom alatt. Nem kellett neki s*m pénz, sem kápráztató jövő, megmaradt magyarnak, hazájához hű népnek, vallását szerető és megtartó magyar polgárnak. A hazafiatlan, vallástalan, felforgató uralom bukása után pedig oly hatalmas tömegben fogott fegyvert a rend megvédésére, hogy félelemmel némult el városunkban minden vörös uralmat akaró ajak. Nagyságának, erejének tudatában fenséges volt földmives népünk és nem tért a megtorlás útjára, hanem hatalmas erejével oda állott a rendet teremtők közé. Az örök emlékezetű kaszás felvonulással élénken dokumentálta hogy munkás, kérges kezük éjjeli zene adásának egy olyan szokatlan módja jött divatba, amely sem annak nem tetszhetik aki kapja, sem arról nem ad minden tekintetben kifogástalan bizonyítványt aki, vagy akik adják. Mert miféle megrohanása az az imádott hölgynek, amikor egyetlen nóta után az imádó, vagy imádók elkezdenek az illetékes ablak alatt kiabálni: Lámpát gyújtani! — Nyissa ki Miczikel — Majd amikor arra sem teljesedik a hangos kívánság, előkerül a sétapálca és á következő percben olyan zörgetés történik az ablaküvegen, amelynek zajára egy egész ucca alvó népe az ablakokhoz rohan. Szép fiatalság, éjjeli zenéző ifjúság — bocsánatot kérek, hogy az éjjeli zene adásának ilyetén módját bírálni merem, azonban úgy vélekedem, hogy önök ezt a hibás gyakorlatot ugy vették át a közelmúltból, amint az tényleg volt. Azelőtt, a háború előtt, más volt a felfogás, más volt a gyakorlat. — A felfogás az volt: adok éjjeli zenét szivem hölgyének csendesen halkitott hurokkal, magam pedig félrehúElőfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. nemcsak gabonában, fűben tud rendet vágni, hanem ha kell vastag rendet vág a haza ellenségei sorában is. Most, mikor új házuk felavatásának ünnepét ülik és üljük velük mi is, őszinte szívből kívánjuk, hogy magyarságukban megedződve élvezzék a béke minden áldását és uj otthonuk legyen Esztergom város kultúrépületeinek egyike, mely hivatását fényesen tölti be, Magyarország, a város és a földmivesség dicsőségére. V. I. JL 0. V. E. A világháború rettenetes veszteségei, minden romlása, arra tanított meg bennünket, hogy a magyarságunkban való tömörülésben van jövő életünk. A nemzetközi fertő megmutatta, hogy csak mint erősen nemzetiesedő nép tudunk megmaradni. A vallást és Istent nem ismerő áradat élesen bevilágítja ezt az utat, melynek útmutató fáján fel van írva: Vissza az Isten, a valláshoz 1 És mi emancipálni akartuk magunkat ezektől, de a keserű sors, kemény megpróbáltatások után észretéritette a magyarságot. Elbizakodottak voltunk. zódtan a fekete fiúk mögé és figyelem^ -a hatást s ha az imádott szobájában kigyúl a mécsvilág ezt biztató jelnek tekintem, húzzatok még egy két nótát, az ő nótáját, az én nótámat, azután csendesen eltávolítom a cigányokat magammal együtt. Ez volt a régi divat, a régi gyakorlat s hogy szép volt, legjobban bizonyította másnap egy édes pillantásba rejtett hálás elismerés, egy kézszorítás, vagy egy alig hallhatóan elrebegett: köszönöm. Én kedves szerelmes fiaim 1 — Igy cselekedjetek és meglátjátok, hogy a ti jövendőbeli „kedves" anyósotok mindjárt másként néz reátok s emellett másnap a zörgés, zajgás és borízű ének által felzaklatott szomszédok és ucca dühös tekintete helyett csendes meleg elismerés lesz kisérőtök . . . Végezetül pedig felkérem a rendőrséget, hogyha el is olvasta e pár sornyi irást, ne azon kezdje, hogy beszünteti az éjjeli zenéket, hanem gondolkozzék a felett, hogy valamikor ő is volt — fiatal. . . D'-or.