Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-21 / 113.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: % SIMOR JÁtsiOS UCCA 20. SZÁM' j. 9 **• TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények további előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételévél mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk Vissza. Uj bonfoglalás. Az ország fővárosa felszabadult a románok martalóc hadától. A magyarság egetverő lelkesedése közben vonultak be oda Horthy Miklós sastollas vitézei. Ünnepnap volt ez nekünk annyi néma szenvedés, annyi sóvárgó vágy után. Gúnyt űzött a sors belőlünk, mikor megengedte, hogy országunk fővárosát fegyveres haderővel szállja meg-az az ellenségünk, amelyet legjobban gyölölünk s a melyet a háborúban vitéz hadaink porig aláztak. Ha nincs Karolyi Mihály és nincs komunizmus, akkor ezt a keserű poharat nem kellett volna fenékig kiürítenünk. Ha nincs októberi forradalom és nem viszik bele a rothadás mérgét dicsőséges hadseregünkbe, akkor egyetlen ellenség nem taposta volna hazai földünket. Nem a háborút vesztettük el, hanem a józan eszünket. Megtűrtük, hogy Károlyiék kalandor csapata a közhatalmat kezébe ragadja. Amit a nemzet miattuk szenvedett, az a történelem legsötétebb lapjaira való krónika. A tatárjárás, a törökdulás szomorú korszaka ismétlődött meg ; felbomlott a társadalom rendje; kihalt a jog és törvény tisztelete, idegen hódítók martaléka lett Szent István birodalma és már-már kiveszőben volt egy szebb jövő reménye. A boru% fellegekből végre egy halvány sugár ereszkedett alá és megcsillant Buda vára tornyán. A nemzeti hadsereg bevonult az ország fővárosába. Kész akarva nem mondjuk az ország szivének, mert sok és nagy vétke van. A nemzetközi radikalizmus erjesztő anyaga onnét szivárgott át a nemzet élő szervezetébe és okozta halálos betegségünket. A vidék már kiheverte a bajt; most a fővároson a sor, hogy a javulás útjára térjen. Sastollas vitézeink, daliás leventék, mit éreztetek vájjon, mikor lábatok alatt először dobbant meg főváros talaja ? Azt, amit a honfoglalók. Ti nemcsak a gyűlölt ellenségtől vettétek vissza ezt a csodaszép várost, hanem viszszafoglaltátok azt a magyarságnak. Tekintsetek csak körüla nagyvilágban, minden ország a fővárosában halmozza fel nemcsak anyagi készletének kincseit, hanem erkölcsi javait is. Mindegyik megszentelt temploma a hazafierzésnek, a nemzeti gondolatnak, a faji különvalóságnak; reménye, álma, büszkesége a históriai közösségben együtt élők társadalmának. Csak a mienk feledkezett meg nagy hivatásáról; csak a miénk tépte le magáróf nemzeti bélyegét csak a miénk dobta oda magát egy kiélt, magaunt lélek sivárságával a kozmopolita világáramlat hullámai köze. Mentsétek meg, daliás vitézek ezt a szép fővárost az erkölcsi zülléstől. Mutassátok meg a magyarság romlatlan lelkét, tiszta gondolkodását, fajszeretetét, hazafiérzését. Szivetek dobbanjon meg a büszke gondolattól, hogy ti most honfoglalók vagytok, adjátok vissza az országnak, ami neki mindennel drágább : a szivét! Az ébredő Felsőmagyarország. A cseh megszállás igája alatt sínylődő Felsőmagyarországból reményeket keltő hirek szállanak át hozzánk. Megmozdult a föld az elnyomók lába alatt. A nagy gőggel betolakodott cseh uralom hatalma megingott s a mesterségesen felfujt cseh imperializmusra az összeomlás keserves sorsa vár. Egy menekült magyar főerdésszel volt alkalmunk beszélni. Közvetlenül és kiterjedt összeköttetései révén szerzett tapasztalatait közölte velünk. Elmondta, hogy a Felsőmagyarországra behozott cseh ezredekben a fegyelem meglazult, a katonák követelik, hogy vigyék vissza őket hazájukba, ők idegen országban nem akarnak szolgálni. A csehországi belső forrongások miatt a cseh kormány eleget tesz a katonák kívánságának s már is leszerelte az idősebb évfolyamokat. Kényszerit őleg hatott az is, hogy a tót ezredek is követelik a csehek azonnali kivonulását és a cseh tisztek eltávolítását. A tót ezredek legénysége titkos öszszeköttetésben van az internált magyar tisztekkel. Magyar érzelmüknek azzal adnak kifejezést, hogy ki- és bevonulás alkalmával magyar katonanótákat énekelnek 5 a laktanyákban is gyakran felcsendül a Himnusz imádságos dallama. A magyar érzelmtfjj^zsonyi — volt 72-ik — gyalogezredet már lefegyverezték a csehek, de ezek az erőszakos intézkedések nem használnak, "csak" áz elkeseredést növelik. A felsőmagyarországi ezredek — dacára a szigorú határzárnak és cenzúrának — már tudnak arról, hogy ismét van nemzeti hadsereg, melynek vitéz ezredei elől ma már elvonulóban vannak a román hordák. — Rajongó lelkesedéssel emlegetik Horthy fővezér nevét s várják felszabadító vitéz hadseregét. Pedig a magyar vörös hadsereg hordákká züllött osztagai a magyarok iránti rokonszenvet annak idején alaposan megsemmisitették. Most Horthy fővezér varázslatos neve újra felélesztette a wagyarok iránti bizalmat, a magyaroktól várják felszabadulásukat. A polgárság nyelvkülönbség nélkül a cseh uralom azonnali megszüntetését követeli. A csehek erőszakos intézkedése, kapzsisága mérhetlen elkeseredést keltett. Most legújabban gazdasági hivatalokat állítottak fel. Ezek tulajdonképpen rekviráló hivatalok, melyek mindent elszednek a néptől és viszik az élelmiszert az aranyos Prágába és a forradalmi hangulatú munkásoknak. Szenicz és vidékén valóságos forradalom tört ki a gazdasági hivatalok ellen s az ellenszegülés terjed tovább az egész Felvidéken. Zsolnán, Ruttkán és Rózsahegy vidékén nagy lázadás tört ki, mert a csehek Hlinka Antal plébánost csehellenes magatartása miatt letartóztatták és Morvaországba vitték. A lázadók követelik a Felvidéknek Magyarországhoz való visszacsatolását. A mozgalom terjed; a cseh hatalomnak nincs ereje, hogy útjába álljon a mozgalom terjedésének. Pozsonyban is baj van. Prazek miniszter m. hó 5-én Pozsonyba jött. A vasútról nem tudott bejutni a városba, mert az elkeseredett nép útját állta és agyon akarta verni. A miniszter visszautazott Prágába és lemondott. A pozsonyi zsupánt Nagyszombatban kőzáporral fogadták, alig birt elmenekülni. Nyitra vidékén egy rekviráló bizottságot csak ötven cseh katona szuronya mentett meg az agyonveréstől. Ezekről természetesen nem beszél a cseh sajtóiroda. Erkölcstelen bölcsőben született meg a cseh imperializmus .és most ezeréves köteléket akar elvágni szennyes kardjával. És mégis . az lesz a vége, hogy az új cseh térkép nem lesz nagyobb, a mi határaink is ott lesznek, ahol voltak. Erről beszél minden hir, *nely átszáll hozzánk északról, keletről. g Telefon.-Távirat. II 1 Karácsonyra meg lesz a világbéke. A Bécsi Magyar Újságirja: A legfőbb tanács néhány nappal ezelőtt hosszan tanulmányozta a magyar kérdést annak a terjedelmes jelentésnek az alapján, amelyet Sir Georg Clark Budapestről küldött. Mind világosabban kirajzolódik az amerikai küldötteknek szándéka, hogy siettessék a Magyarországgal való békét. Az amerikaiak karácsonyra már Washingtonban aíiarnak lenni és a béketanácskozás munkáját december 10-ig mindenesetre be akarják Jejezni. Éppen ezért követelik, hogy minden eszközzel rajta legyen a konferencia a magyar kérdés megoldásán, hogy a magyar küldöttek eljöhessenek Parisba a békefeltételek átvételére, amelyeket a tanács immár teljesen kidolgozott. Miután a magyar kérdésben Clark jelentése ellenere is még fennállanak bizonyos nézeteltérések, a legfőbb tanács elhatározta, hogy Budapestre küldött megbízottja, Sir George Clark elé pontos kérdőivet terjeszt, hogy Clark a saját véleményét a tervezett megoldások mindegyikére vonatkozóan kifejthesse és hogy ily formán a legfőbb tanács az ügyek teljes ismeretével dönthessen. Uj bank alapításának terve. A magyar nemzeti szövetség közgazdasági osztálya uj nagy bank alapításának tervét vette fel az idegen szellemű pénzintézeti blokkal szemben. i párisi békekonferencia válsága. A „Corriera de la Sera" szerint a párisi békekonferencia nagyon válságos helyzetbe jutott, mert egyre valószínűbbé válik, hogy Amerika nem ratifikálja a békeszerződést.