Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-20 / 112.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K„ félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. — Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Magyarország új érdeke. Nem tartozom azon emberek közé, akik túlságosan sötét színben látják az ország sorsát és vagy jajgatnak, vagy némán, de kétségbeesve néznek az ország jövője elé. Európának politikai törekvései elsősorban gazdasági alapokon nyugszanak és ez a mi szerencsénk romlásunkban is. Geográfiai helyzetünk, Német és Angolország újból feltámadt iparversenye, a francia nagytőke mind olyan biztató jelenségek, melyek csaknem tisztán bevilágítanak különben sötét jövőnkbe, mert ezek érvényesülésének fontos kelléke épen Magyarország. Ezen szempontból tehát egészen másként kell berendezkednünk a jövőre nézve. A jogászok országának be kell vonnia vitorláit és kevesebb intellektuális, de annál több produktiv embert kell termelnünk. Magyarország elsősorban agrár állam és mégis bámulatos kevés képzett gazdánk van. Leszámítva a nem bérbe adott nagybirtokokat alig találunk képesített gazdálkodókat, ellenben bőven olyanokat, akik ámbár földbirtokkal rendelkeznek, mégis egyetemet végeznek és igy nem hivatásos gazdák. Ahelyett, hogy saját birtokukon gazdálkodva boldogulnának, más pályán élnek, földjeiket pedig bérbe adják, tehát lemondanak a földbirtokból kihozható haszonról. Iparunk fejletlensége szintén arra vezethető vissza, hogy kevés a szakképzett iparos, de még kevesebb az intelligens iparosunk, mert ezen a pályán elégnek tartjuk az elemi végzettséget, vagy ennyit sem. Egészen másként festene ipar világunk, ha bizonyos középiskolai végzettséghez volna kötve az ipari pálya, mert akkor meg volna a lehetősége annak, hogy felsőbb ipari képzettséggel rendelkező iparosaink legyenek. Nem elég iparos munkást nevelni, szükségünk van fejlesztő, intelligens, magasabb képzettséggel biró iparosokra elsősorban. Az ilyen pályára azután a vagyonosabb szülők gyermekei is mennének és igy nemcsak műveltebb, de bizonyos tőkével rendelkező iparosságot is nyernénk. Kereskedelmünkre gyengesége mellett még azt sem mondhatjuk, hogy magyar. Meg nem magyarázható okból, idegenkedünk a kereskedői pályától. Amig Angol- és Németország egész tömegével rendelkezik ősi, nemzeti kereskedő házakkal, addig nálunk alig találunk mutatónak valót is, pedig egyike a leghálásabb pályáknak ez. Ha figyelembe veszszük a Duna révén keletkezett kereskedelmi kiépítésünket, nemzeti szempontból is kívánatos, hogy minél többen lépjenek erre a pályára. Mindezeket figyelembevéve mégis mit cselekszünk ? Teletömjük orszá gunkat középiskolákkal, egyetemeket állítunk és nyakló nélkül termelünk ügyvédet, hivatalnokot. A sok lateiner miatt azután az ország kénytelen volt elképzelhetetlen hivatalokat állítani és az ügymenetet az egyszerűsítés helyett komplikálta, drágábbá, hosszadalmassabbá tenni, hogy a szellemi munkásoknak kenyeret tudjon adni. Ezen viszás helyzetet még azzal is tetézzük, hogy boldog, boldogtalant ültetünk az Íróasztal mellé, aki pedig sokkal jobban boldogulna az iparos műhelyben, vagy a kereskedelem terén. Amig itt tengődik és a tőkeszerzésnek még a gondolatától is távol áll, addig amott meg vagy onosodva szaporítaná az ország gazdaságát. — Az ily ferde felfogás már eddig sem vezetett jóra, a jövőben pedig épen azt fogja eredményezni, hogy keletkezendő új iparvilágunk és a létesítendő uj, nagy nemzetközi kereskedelmünk következtében tömegesen fognak jönni az idegenek és mi lefogunk szorulni a jövedelmező pályákról. Most a kialakulások idején gondoljuk hát meg a dolgot és az uj, felépítendő Magyarország érdekében, tehát saját érdekünkben kövessünk el mindent, hogy a már túltengésbe ment, sőt veszélyessé vált földbérlet rendszert szüntessük meg, legyünk szakképzett gazdái földjeinknek. Teremtsünk erős magyar ipart, szak képzett, intelligens magyar iparosokkal, akik képzett magyar kereskedők utján bocsájtják termékeiket a világkereskedelem rendelkezésére. Kevesebb hivatalnokot, de annál több produktiv embert Magyarországnak ! Némó. Telefon.-Távirat. I i békekonferencia a magyar kérdést tárgyalja. Bécsből jelentik: A Corriera della Sera Parisból jelenti: Az amerikai békedelegáció nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a békekonferencia december 10-re befejezze munkáját. Egyelőre a békekonferencia a magyar kérdéssel foglalkozik Clerk jelentései alapján. Erdély és a románok. Egy angol politikus beutazta nemrég Erdélyt, még pedig hivatalos megbízásból. Útjától visszatérve Győrött azt a kijelentést tette, hogy Erdély nem veszett el Magyarország számára mert Anglia soha sem fog belenyugodni, hogy Erdély két milliónyi protestánsa oláh iga kerüljön. Azt is mondotta, hogy nemcsak Anglia protestánsai mozognak erdélyi testvéreink érekében, hanem Svájczban is nagy mozgalom van érdekükben. A hadsereg nem kívánja vissza a régi dinasztiát. Budapestről jelentik: A Budapesti Tudósító illetékes helyről értesült, hogy a Clerk előtt megjelent politikusok közül egyik sem beszélt a Habsburgoknak a magyar trónra való visszahelyezéséről. Horthy is kijelentette, hogy sem ő, sem a hadsereg nem foglal állást a dinasztia kérdésében. Á szerbek kivonulása A „Népakarat" című keresztény uj ság értesülése szerint, a szerbek Bácskából és a Bánátból ki fognak vonulni. Ez Pasics állásfoglalása vezethető vissza, akinek ugyanis az a nézete, hogy Bosznia, Dalmácia és Horvátország elég gondot fog okozni Nagy-Szerbiának, másrészt meg a magyarokkal jó szomszédi viszonyban akarnak élni. A Dunántúlról már meg is kezdték kivonulásukat. Hivatalos rész. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. jóváhagyott 1681. ai./17l. kgy./1913. sz. közgyűlési határozatot. A törvényhatósági bizottság ezen közérdekű határozatát avval teszi közhirré a vármegye hivatalos lapjában, hogy ellene bárki a megjelenéstől követő 8-ik naptól számított 15 napon belül a vármegye alispánjánál beadandó és a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézendő felebbezéssel élhet. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1919, évi október hó 23.-án tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Fekete s. k. vm. I. aljegyző, tb. főjegyző. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 118. ai. 105. kgy./1919. sz. Tárgy: A törvényhatóság közutain alkalmazott útkaparók javadalmazásának újbóli megállapítása. Határozat. A törvényhatósági bizottság a törvényhatósági útkaparók javadalmazását az útadó alap terhére 1920. évi január hó 1-től kezdódőleg a következő módon állapítja meg. Az összlétszám egyik felének vagyis az I-ső osztályú úikaparóknak törzsfizetése havonkit 110 korona, a másik feléé, vagyis a ü-od osztályú útkaparóké 90 korona. A természetbeni lakás nem élvező útkaparók lakbére Esztergomban évi 280 korona, Párkányban 200 korona, másutt 160 korona. Ezen felül az útkaparók tagjai az esztergomi munkásbiztositó pénztárnak és az abba fizetendő összes járulékok és dijak teljes összegükben a törvényhatósági utadóalapot terhelik. Ezen megállapítás nem érinti az utkaparóknak a családi pótlékra, háborús és drágasági segélyére vonatkozó eddigi igényét, azonban a 77403/1918. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelettel jóváhagyott 5030. ai./ 391. kgy./918. sz. közgyűlési határozattal engedélyezett havi pótlékot a közgyűlés 1919. évi december hó végével ezennel beszünteti valamint hatályon kivül helyezi az útkaparók törzsfizetését megállapító, a 32226/1 B. 1913. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelettel ad. 2698. ai. 110. kgy./1819. sz. Tárgy; kk. Berényi Mária, Berényi József elhalt körjegyző árva leányának (képv. Berényi Zoltán) kérelme segélyezés iránt. Véghatározat Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága elfogadva a jegyzői nyugdíj igazgató választmány és állandó .választmány javaslatát, kk. Berényi Mária évi segélyét a 3977/915. sz. szabr. 25. §. alapján 959 koronában állapítja meg és felhívja a vm. alispánt, hogy ezen összeget valamint a 4200. B. M. sz. rendelet szerint járó háborús segélyt a Szbr. 26. §-ban foglaltak tekintetbevételével a jogosultság megszűnéséig 1919. július hó 1-től számítva havi előleges részletekben utalja ki. Jelen határozatát a törvényhatóság a hiv. lapban kihirdeti, azzal hogy ellene bárkinek jogában áll a megjelenést követő 8 nap után számított 15 napon belül az alispáni hivatalban fellebbezéssel élni. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1919. évi október hó 23. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Dr. Szilárd s. k. vm. főjegyző. Esztergom vármegye alispánjától. 3708/1919. szám. Tárgy: A magyar népegészségügyi minisztériumnak f. évi október 23-án 22.925/1919. I. 1. sz. alatt kelt körrendelete a tiszti orvosi vizsgálat tárgyában kiadott uj szabályrendelet életbeléptetéséről. Hirdetmény. Értesítem az összes közszolgálatban álló és magánorvosokat, hogy a tiszti orvosi vizsgálat tárgyában 22925/1919. I. 1. B. M. sz. a. kiadott uj szabályrendelet, hivatalom irattárában a hivatalos órákon belül az érdeklődők által bármikor betekinthető. Esztergom, 1919. nov. 14. Alispán h. Dr. Szilárd s. k., vm. főjegyző. Esztergom város polgármesterétől. 5471/1919. tan. szám. Hirdetmény. A volt Országos Lakásbizottság Felszámoló Bizottságának 6/1919. számú rendelete folytán felhívom mindazon Esztergomban székeld hivatalokat, pénzintézeteket, itt lakó