Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-16 / 109.szám

gyessi Mihály, Marsalek Ferenc, Szóda Mihály, Kusnerik János, Adorján Ferenc, Szenei János, Magyar Lajos, Háber János, Polacsek János, Major Ferenc, Juhász János, Simonyi István, Koncsek János, ßodonits Ferenc, Gerendás András, Tóth Szálkai Imre, Majtényi Lajos, Tóth Imre, Sádli Ferenc, Német Imre, Bábszki Ignác, Simonyi Mihály, Horvát Szeder Ferenc József, Bursa József, Beniczky Ferenc, Pándi Ignác, Érdi Imre, Deutsch Kálmán, Dejcs Gyula, Kusnerik Ferenc, Holop János, Tóth Mihály, Üveges András, állítás köteles esztergomi lakosokat, akik sem a fő- sem az utósorozáson nem jelentek meg, hogy az 1910. évi november hó 17-én reggel 8 órakor a városháza nagytermében megtartandó pótsorozáson most már okvetlenül jelenjenek meg, mert ellenesetben, mint katonaszökevényeket azonnali letartóztatásba helyezem és hazafiatlan eljárásuk miatt a katonai törvényszék elé fogom állítani. Esztergom, 1919. évi nov. hó 14. Csányi s. k. rendőrkapitány. Esztergom vármegye alispánja, 3677/1919. szám. Másolat: A Megyar Kormány 5094/1919. M, E. számú rendelete az egyesülési és gyülekezési jogról. 1. §. A magyar kormány az egyesülési és gyülekezési jog korlátozásának megszüntetéséről szóló 4969/1918. M. E. és 4970/1918. M. E. számú rendeletekben, vatamint az egyesülés és gyülekezés szabadságáról szóló 1919. III. néptörvényben foglalt rendelkezéseket hatályon kivül helyezi és az egyesülés, valamint a gyülekezés korlátai tekintetében azoknak a jogszabályoknak hatályát állítja vissza, amelyek 1918. évi október hó 30.-án hatályban voltak. 2. §. Azok az egyesületek, amelyeknek kormányhatósági láttamozással ellátott alapszabályaik vannak a láttamozott alapszabályoknak megfelelő működésüket a rendelet hatályba lépte után is folytathatják, illetőleg újra megkezdhetik. 3. §. Azok az egyesületek amelyeknek kormányhatósági láttamozással ellátott alapszabályaik nincsenek, kötelesek vezetőségük utján az egyesület alapszabályait, e rendelet hatályba lépfelt: elmentek már, nincsenek mára faluba, csak ne beszélj olyan sokat lázas vagy, elvagy fáradva ugye? Feküdj ide le. (Engedelmeskedik.) Halkan susogja . . . „Elmentek" . . . Vad köhögés rázza meg, arca kipirul. Melle nehezen dolgozik, de azért arca boldogan mosolyog. Majd hirtelen fölriad „Mind elmentek?" Csak aludj nyugodtan, mind elmentek. — Szót fogad. Már alszik. A hadnagy rá teszi a takarót, ki megy a folyosóra, megkérdezi ázott álló katonát, hogy messze van-e a végcél? Fél óra még . . . Beül, nézi a sápadt arcot . . . torka összeszorul .. . Sir. Megjöttek a könnyei Minden könnycsepp sokat könnyít a szivén. Lassan elálmosodik. A kere kek tovább beszélnek; Jozefa . . . Jozefa . . . Elaludtak mind a ketten. Csak a kerekek sziszegik, kiabálják mérgesen : Jozefa . . . mintha az a név vinné az egész kocsit, a kocsik ban lévő összes szenvedést. Meddig viszi ? Meddig ? A kerekek mind halkabbá lesznek. A vonat megáll. A kalauz hangja behallatszik: Terézienstadt! Máté Ferenc. tétől számított 30 nap alatt láttamozás végett, a belügyminiszterhez a fennálló jogszabályoknak megfelelően bemutatni. Az ilyen egyesületeknek működésüket az alapszabályok láttamozásának megtörténtéig haladéktalanul fel kell függeszteniük. Az 1 bekezdésben említett 30 nap alatt kell látamozás végett bemutatni, a kormányhatóságilag láttamozott alapszabályokon történt azokat a módosításokat is, amelyek eddig jóváhagyva nem lettek. A módosítás láttamozásának megtörténtéig az egyesületek működésüket a 2. §-nak megfelelően csak a látattamozott alapszabályok , keretében fejthetik ki. 4. §. A kormány felhatalmazza a belügyminisztert, hogy új egyesületek és fiókegyesületek alakításának az 5479/1914. M. E. sz. rendelet 1 §-ában megállapított, tilalma alól az 1442/1916. M. E. sz. rendeleten tulmsnő kivételeket is engedélyezhessen olyan uj egyesületek, vagy fiókegyesületek tekintetében, amelyeknek megalakítását közérdekbői indokoltnak tartja. 5. §. Aki rendelet 2. és 3. §-ában foglalt rendelkezések valamelyikét megszegi vagy kijátsza, kihágást követ el s 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, a fővárosi államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörében tartozik. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és azt a belügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1919. szept. 3. Friedrich István s. k miniszterelnök. Rendelet. Az I. fokú rendőrhatóságoknak. Alkalmazkodó tudomás végett közlöm. Eztergom, 1919. nov. 14. Alispán helyett: Dr. Szilárd s. k. vm. főjegyző Esztergom vármegye alispánjától. 3534/1919. szám. A kárfelvételi eljárások előkészítő munkálatainak támogatása. Rendelet. Esztergom vármegye valamennyi közigazgatási hatóságához és tisztviselőjéhez. A magyar Belügyminiszter urnák fenti tárgyban 81691/1919. sz. a. intézett rendeletét tudomásulvétel és alkalmazkodás céljából alábbiakban közlöm. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének : A háború, az ennek folytán bekövetkezett rendkívüli viszonyok és a román megszállás alatt az államot és magánosokat ért károsodások megállapítása vált szükségessé. A károkra vonatkozó adatok feldolgozásával a magyar országos központi statisztikai hivatal bízatott meg. Hogy a szóban levő adatok minél gyorsabban feldolgozhatók legyenek, — időveszteség elkerülése céljából — az országos központi statisztikai hivatal felhatalmaztatott, hogy mindazon hatóságokkal, hivatalokkal a melyekhez kárbejelentések, vagy panaszok érkeznek, közvetlenül érintkezhessek és azoknak kérdőivet valamint statisztikai tervezeteit kitöltés, illetőleg kiegészítés végett közvetlenül eljuttathassa. Felhívom ennélfogva alispán urat, legyen ügyelettel arra és intézkedjék aziránt, hogy az országos központi statisztikai hivatal ilyen irányú megkereséseinek az alárendelt hatóságok és hivatalok mindenkor legsürgősebben megjelenjenek és a statisztikai hivatalt, ez ügy nagy fontosságára való tekintettel, nehéz munkájában a legteljesebb mértékben támogassák. Esztergom, 1919. évi november hó 8-án._ Alispán helyett: Dr. Szilárd s. k., vm. főjegyző. 5561/1919. pm. sz. A népgyűlések tartásának korlátozása. Hirdetmény. Köztudomásra hozom, hogy a székesfehérvári katonai körletparancsnokságnak f. évi 1020/1919. sz. rendelkezése szerint népgyűlések a szabadban nem tarthatók. Egyébként miheztartásul közlöm, amennyiben valamely szempontból zárt helyiségekre szorítkozó bármely eélú népgyűlés tartása céloztatnék, ez csakis a nálam történő írásbeli előzetes bejelentés és általam kiadandó hatésági engedély alapján tartható meg. A bejelentésben megnevezendő az a cél, melynek érdekében a népgyűlés tartása kívántatik : felsorolandók a gyűlés tárgyai s a szónokok nevei és azon egyének, akik & gyűlés sorrendjéért és rendezésért a felelősséget kifejezetten vállalják. Esztergom, 1919. nov. 14. Rothnagel s. k. polgármester h. Esztergom város polgármesterétől. Ad. 5561/1919. pm. sz. Hirdetmény. A népgyűlések tartásának korlátozása tárgyában. Utalva az e tárgyban f. hó 14-én a fenti szám alatt kibocsátott hirdetményre, közhirré teszem, hogy a népgyűlések tartása iránt szer' készteti bejelentések a változott viszonyoknál fogva az államrendőrség esztergomi rendőrkapitányságánál nyújtandók be. Esztergom, 1919. évi nov. 15-én Dr. Antóny s. k. polgármester. magyar államrendőrség Esztergom. 56/1919. ein. szám. Hirdetmény. A magyar kormány 5805/1919. M. E. sz. rendeletévei a közélelmezésnek és közszükségletnek az 1919/1920. gazdasági évre leendő biztosítása érdekében minden termelőnek 1919. évi tengeritermését zár alá helyezte és ehhez képest azzal a termelő csak ezen rendelet alapján megállapított korlátok között rendelkezhetik. A törvényhatóság első tisztviselője, vagy az általa erre felhatalmazott elsőfokú közigazgatási hatóságok megengedhetik, hogy a termelók tengeritermésüket vagy annak egyrészét eladhassák. Továbbeladásra tengerit vásárolni tilos. Tengerit a község (város) határán túl vasúton, hajón vagy köiforgalmú gépkocsin csak a feladó állomásra illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság által az 5571/1918. M. E. számú kormányrendelettel rendszeresített I. sorozatú igazolvány űrlapon kiállittott szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. A tengeriért követelhető legmagasabb ár a következőképen állapittatik meg: a) közönséges (lófogn) és kevert tengerire nézve ha a szállítás történik: csöves: morzsolt: 1919. november végéig 120 K 161 — K 1919. december n 125 K 162 50 K 1920. január , 130 K 164— K 1920. február „ 135 K 16*'50 K 1920. március , 140 K 167 — K 1920. április „ 145 K 168-50 K 1920. május vagy később 150 K 170 — K b) a fajtengerire (cinqnantin stb.) nézve ha a szállítás történik: csöves: morzsolt: 1919. november végéig 129 K 176 — K 1919. december , 134 K 17750 K 1930. január „ 139 K 179— K 1920. február 144 K 180-50 K 1920. március , 149 K 182 — K 1920. április „ 154 K 18350 K 1920. május vagy később 159 K 185 — K Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy megszegésénél bármely módon közreműködik, vagy azt megkísérli, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Esztergom, 1919. noy. 13. Csányi s. k. rendőrkapitány. I Telefon, - Távirat. § Knn Béla nem szökött meg. Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse írja, hogy a Kun Béla szökéséről legutóbb forgalomba hozott hirek hamisak, amennyiben Kun Béla jelenleg is Karlsteinban van. Pécs kiürítése, Bécsből jelentik: A szerbek a párisi legfőbb tanácstól parancsot kaptak Pécs kiürítésére. A kiürítés időpontja azonban még nem biztos. Erdély nem kap autonómiát. Budapestről jelentik: A román király a sajtó egyik képviselője előtt úgy nyilatkozott, hogy Románia Erdélynek nem engedélyez autonómiát, de biztosít részére vallási, nyelvi és oktatási szabadságot. A Zeppelinek idegen kezekben. Parisból jelentik: Hire jár, hogy a Németországtól elvett Zeppellineket, számszerint tizenkettőt, rövid idő múlva szétosztják a szövetségesek közt. Franciaország kettőt kap, s ezek számára kikötőt építtet. D'Annunzió megbetegedett. Baselből jelentik : Olasz lapoknak jelentik, hogy fiúméban nagy a zavaromért a polgárok egy része Zanella fölfogasát osztja, ki D'Annunzió távozását óhajtja. A szabad csapatok közt zendülések törtek ki, a katonák követelik az Olaszországba való visszatérést. D'Annunzió súlyosan megbetegedett és pár nap óta nagy láza van. A délszláv állam mozgósít. Berlinből jelentik : Egy zürichi lap jelenti, hogy a délszláv állam mozgósít. A behívásokat fegyvergyakorlattal indokolják, mindamellett megállapítható, hogy annak politikai háttere van. Ezideig öt évfolyamot hívtak be, most már nem kétséges, hogy a nemzetiségi pártok felülkerekedtek azon irányzatokon, amely az Olaszországai való békés megeggyezést keresték. Zágrábi jelentés szerint ugy látszik, hogy a délszláv államban a katonai diktatúra • egyik formáját hozták be. A demokratikus és köztársasági irányzatok híveit letartóztatták. Jól értesült körökben azt várják, hogy a délszláv állam, ultimátumot intéz Olaszországhoz. Elszakadási törekvések Erdélyben. Budapestről jelentik: Ideérkezett román napilapokból kitűnik, hogy Erdélyben Bukarest centralizáló törekvéseivel szemben elszakadni akaró törekvések vannak és máris nyilt konfliktusokban mutatkoznak. A kor-