Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-15 / 108.szám

Esztergom vármegye bivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Á Habsburgok. A szörnyű viharokat, mit nemzetünk átélt, s népünk alapvonását, a nagylelkű — vagy könnyelmű? — feledést, mi sem jellemzi jobban, mint e név sorsa. Félezer évnek rengeteg gyötrelme és megaláztatása véste a reménytelenség szimbólumaként e nevet a magyar nép lelkébe, s ma mint valami ásatag múmia fölirata hangzik. Eltemetve — örökre. Nem idéznénk kísérteteket, ha a fővárosi lapokban kiszélesülő polémia nem keltett volna néhány gondolatot, s talán oktalan félelmet. Czernin gróf megírta, hogy Ferenc Ferdinánd, akinek kibuggyant vére indította meg a vér-lavinát, mely elárasztott bennünket, —-gyűlölte a magyarokát. S most számosan — az igazság nevében — védelmére kelnek. Védelmük inkább: a holtakról csak jót! De került-e hazánkra — jó Habsburg kézből ? Azt a két szörnyű sirt, a mohácsit és a mait, amelyek trónralépésüket és bukásokat nemzetünk sorsával összekötik, gyászos siri boltként íveli uralkodásuk kora. A meg nem értés a szeretetlenség volt a legkisebb bűnük. S egyetlen egy király sem akadtközülük, ki mentes lett volna ebben. Az a rettenetes korrupció, amelynek posványából ma próbál nemzetünk kievickélni, szintén az ő bűnük. Arannyal és csalfasággal vették meg Ferdinánd, Lipót és Mária Terézia a karok és rendek szivét a trónöröklési törvények elfogadására. Milliót és milliót szórtak szét az „alkotmányos" kormányzás idején a gyönge lelkű magyar nép megvesztegetésére a szabadelvű kormányok, csakhogy a Habsburgok nemzetellenes dinasztikus politikájának mázt adhassanak. Nem logikai következménye-e éz a sir, amely ma tátong előttünk, annak, amelyből szintén nem tudtunk a magunk erejéből feltámadni ? Nem kellett-e olyan or szaglás mellett ide buknunk ? A közel hetek fogják eldönteni Magyarország államformájának kérdésével hazánk jövendő sorsát. Négyféle lehetőséget rebesgetnek: a köztársaságot, angol herceget, József főhereeget, Károlyt, illetve Ottó fiát. A legkevésbé valószínű ma a Károly féle kombináció. De csak ma. Mert nem hihető, hogy a volt császárkirály a teljes csönd beáltával meg ne kísérelje, hogy visszaszerezze legalább a veszett fejsze nyelét. S erre van is néhány magyar főúr jó barátja, akiknek segítségével bizonyára tud pártot is szerezni ebben a sok minden lehetetlenségre is kopható Magyarországon. S ez nekünk nagy baj lenne, mert a Habsburgok még roppant gazdagok, s a magyarok még mindig — magyarok. Tehát úgy kell döntenünk, hogy minden ilyen kísérletezés lehetetlenné váljék. A háború rettenetes tehertételeivel' szemben ne engedjük megsemmisülni az egyetlen jót, hogy váratlanul örökre megszabadulhattunk a Habsburgoktól. S nélkülök majd visszaszerezzük azt is, amit miattok vesztettünk el ! Cn. || Telefon.-Távirat. J Á románok hat millió kárt okoztak Budapestnek. Románok a főváros tulajdonát képező intézményeknek eddigi hiányos részleges megállapítás szerint öt-hat millió kárt okoztak. A románok szeptember 25.-én megjelentek a budapesti magyar pénzügyigazgatósághoz tartozó 9. kerület állami pénztárnál és karhatalom igénybevételével elvittek onnan kétszáznegyvenegy millió négyszáznegyvenkilenc ezer kétszáz hatvannégy korona 34 fillér pénzt. Azt állítván, hogy ez az összeg mind a nagyszebeni román kormányzótanács közigazgatása alatt álló területekről származó érték volt ott kezelve. Az ántánt és a magyar hadsereg. Neues Wiener Tagblatt írja: valóban meglepő az, hogy az ántánt miképen ismerte el a magyar hadsereget és annak fővezérét Horthy Miklóst. Horthy tengernagyot néhány nap előtt Clark Budapestre kérette és az angol államférfiú valósággal példátlan tisztelettel fogadta, ebédre hivta és vele karöltve jelent meg tegnap a liberális pártban, hol a következőket mondotta: A hadsereg fővezére, akivel a magyar politikai pártoknak meg kell egyezniök. Beható megbeszélésre került a sor Horthy és a pártvezérek közt, mely végre megegyezésre vezetett. Tekintettel arra, hogy az ántánt megbízottja Horthyt ilyen kitüntető módon ismerte el, ezzel nyilvánosan beigazolta, hogy Magyarországon csak olyan kormány állhat fenn, amely biztos a magyar hadsereg támogatásáról és nyilvánvaló, hogy az ántánt a jövőre nézve a magyar hadseregre a legnagyobb mértékben számítani óhajt. Horthy pozíciójának az ántánt megbízottja által történt megerősítése kétségtelenné teszi, hogy az antantnak nagy érdeke a Horthy által szervezett magyar hadsereg fentartása, mellyel szükség szerint rendelkezhetnének ha abba a kényszer helyzetbe kerülne, hogy közép Europa nyugalmát fegyveresen kelljen biztosítani. Az ántánt megbízottak azt is tudják egész biztosan, hogy a hadsereg miért és hogyan van olyan fényesen telszerelve. A léghajó a posta- és a személyforgalom szolgálatában. Berlinből jelentik: A német postaigazgatóság tárgyalást folytat a német léghajós vállalattal, hogy a postaforgalom szünetelése idején léghajókon bonyolítsa le a forgalmat. Azt is tervezik, hogy néhány léghajót személyforgalomra használnak fel. A béqgisajtó Horthy fővezérről. A „Reichpost" írja: Itteni politikai körökben igen nagy hatást keltett a minden tekintetben kitüntető fogadtatás, amelyben Sir Clark Horthy Miklóst, a magyar nemzeti hadsereg fővezérét részesítette. A nemzeti hadsereg és vezetői kiválóságának elismerését látják ebben a tényben a bécsi politikusok és erre a momentumra vezetik vissza azt is, hogy az ántánt nyomása következtében egyeztek bele a többi pártok — köztük a szociáldemokraták is — abba, hogy Horthy serege Budapestre bevonuljon. A románok Erdélyre nézve nem kapnak engedményeket. Parisból jelentik: (Szikra.) A leg* felsőbb tanács mai ülésén elhatározta, hogy Romániához uj jegyzéket intéz, amelyben azonnali választ követel a Magyarország kiürítése ügyében küldött első jegyzékre. Kijelenti továbbá a legfelsőbb tanács, hogy Romániának Erdély további részére vonatkozó igényeit nem teljesiti és hogy szövetségközi bizottságot küldenek ki, amellyel aromán megbízottak elintézhetik a Magyarország és Románia között függőben levő valamennyi kérdést. Hivatalos rész. Rendelet. A katonai körletparancsnokság folyó évi 775/1. es. sz. rendelete értelmében a szovjet hadseregben rendszeresített tányér sapkák, illetve az azokból kisebb átalakítással átváltoztatott, de hasonló alakú sapkák hordását betiltom. Ezen rendeletem megjelenése után 48 órával a fentemiitett sapkákat viselő egyéneket szigorúan meg fogom büntetni. Esztergom, 1919. nov. 14. Katonai Körlet Parancsnok helyett: Debreczeny s. őrnagy. k. ad. 121/1919. gazd. sz. Hirdetmény. A kenyérmezei fogolytáborban folyó évi nov. hó 15.-én, azaz szombaton d. e. fél 10 Órakor tartandó árverésen az ott elbontott két fabarakk anyaga a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. A vételár azonnal fizetendő. Esztergom, 1919. nov. 12. Dr. Brenner s. h. tanácsos. k. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. ad. 1489. ai./1919. 107. kgy. Véghatározat. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága az 1912. évi LVII. t. c. 13. §-a alapján Prikkel Mihály szolgabírót miután a X. fizetési osztályban 6 évet töltött el és hivatali kötelességének ezen idő alatt és azt megelőzőleg is kifogástalanul megfelelt, 1919. évi febr. hó 28-tól számított 1¥&tállyal a IX. fizetési osztályba ezennel előlépteti. Erről a törvényhatóság az érdekelt tisztviselőt és a közönséget értesiti, az utóbbit azzal, hogy a hivatalos lapban való megjelenéstől 8 nap után számított 15 napon belül a vármegye alispánjánál bárkinek jogában áll fellebbezését bejelenteni. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1919. évi október hó 23. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Dr. Szilárd s. k. vm. főjegyző. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 3122. ai. 108. kgy./1919. sz. Véghatározat. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsági az 1912. évi LVII. t. c. 13. szakasza alapján dr. Zsiga János II. o. aljegyzőt miután a X. fizetési osztályban 6 évet töltött el és hivatali kötelességének ezen idő alatt és azt megelőzőleg is, — kifogástalanul megfelelt, 1919. évi szeptember hó 1-től számított hatállyal a IX. fizetési osztályba ezennel előlépteti. Erről a hvt. az érdekelt tisztviselőt és a közönséget értesiti, az utóbbit azsal, bogy a hivatalos lapban való megjelenéstől 8 nap után számított 15 napon belül a vámegye alispánjánál bárkinek jogában áll fellebbezését bejelenteni. Kelt Esztergomban, 1919. évi október hó 23. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta • Dr. Szilárd s. k. vm. főjegyző. Fabehordási pénzek kifizetése. A vármegyei katonai parancsnokság felszólítja az alább megnevezett gazdákat, hogy fabehordásért esedékes illetékek felvétele céljából f. é. nOV. 16-ig az élelmező tisztnél, jelentkezzenek : Csonka Lajosné, Dinnyés Jénás, Enovic Sándor, Engelbreht István, Győry István, Jakus János, Kertész János, Komáromy Ferenc, Kollár István, Kertész Ignác, Köpödi Imre, Lencsés Ferenc, Meszes István, Móczik Mihály, Németh Pál, Páva István, Szabó János, Szitás Imre, Shóbl Ferenc, Skultéti