Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-05 / 99.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K, Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Hit irnak a tát újságok ? Napról-napra érkeznek a felföldről a hirek, melyek mind arról tanúskodnak, hogy a tót nép tökéletesen jóllakott a csehek egy esztendős uralmával és visszaáhitja a magyar nemzettel való állami közösséget, mely mellett ezer évig nyugodtan élt. A felvidék lapjai a közhangulat nyomása alatt állanak és habár nem is adhatnak hü kifejezést a gondolataiknak, itt-ott mégis csak megjelenik egy-egy cikk, mely némi fényt vet arra, hogy a tótok miként gondolkoznak. Az alább közölt cikk „Éljen a király" címmel jelent meg a „Wenkov" tót napilapban. Természetesen nem mer határozottan szint vallani, de a sorok között mégis átérzik, hogy a tótok irigyelnek bennünket azért, hogy állami akaratunk teljességét visszanyertük és azzal ugy élünk ahogy jónak látjuk, mig ők minden szándékuk ellenére kerültek a csehekkel egy állami közösségbe. A cikk igy hangzik: Éljen a király. Magyarországból hirek jönnek, hogy a magyarok monarchiát akarnak alapítani. Minél tovább tart e mozgalom, annál szélesebb körre terjed ki. A bolsevizmus szélsőségéből, a másik szélsőségbe esni nem nehéz. Magyarországon is beigazolódott az az igazság, hogy a konzervativizmusnak legnagyobb hasznára van minden túlzás. Nagy emberek csinálnak annak utat, aki fejére teszi Szent István koronáját. Biztosnak látszik, hogy igy fog történni, most már csak a személyről van szó. Európában van még sok áldozatra kész főherceg, aki hajlandó arra, hogy fejérevegye a királyi koronát. A jelöltek között első helyen áll Teck angol herceg, connaugti vezér. Hogy Magyarország királyság legyen, nem rossz kombináció, ritka jó parthie azonban öszszeházasodni a világ leghatalmasabb nemzetével. A magyarok ezzel újból bebizonyítják a régi kipróbált, kiváló politikai képességüket. A terv határozottan jó. Ha már egyszer monarchia, ne legyen koldus. A beházasodónak legyen hozománya. Magyarországnak, mint más kis országnak szüksége van támogatásra és ezt legjobban elérheti az angol királyi ház által. Vannak még más jelöltek is. A fő az, hogy az egész világ lássa, hogy a bolsevizmusban szenvedő ország megmutassa, hogy van benne, elég erkölcsi erő és megfontolás, hogy a királyság mellett határoz Az összes magyar pártok, a szoci alistákon kivül, egyek a királyság eszméjében. Éljen a király, hangzik minden igaz magyar száján. Nemcsak a magyar mágnások kivánják ezt és nemcsak a régi tradíciókért és a fényért, hanem remélik, hogy Magyarország a királyság révén viszszanyeri régi határait és hatalmát. Királyság készül tehát ismét Európa közepén. Gyönyörű gyümölcsöt hozott a bolsevizmus. Magyarország példáját másutt sem volna rossz követni. Senki se csalódjék. Mindenütt vannak elrejtett eszmék. Budapest utcáin nemsokára százezrek fogják harsogni, hogy éljen a király. A szomszéd államok felelős tényezőinek, de népeinek is gondolkodnia kell. A 1 1 1 1 •• Hivatalos rész, Esztergom vm. kormánybiztosától. 206/919. kmb. szám. Tényleges katonai szolgálatra bevonult gazdasági cselédek védelme munkaadóikkal szemben. Körrendelet. Esztergom vármegye alispánjához, a város polgármesteréhez, az esztergomi Járás főszolgabírójához és a vármegye valamennyi közigazgatási hatóságához. Az ország egyes helyein előfordult ama sajnálatos eset, hogy a gazdák és munkaadók azzal fenyegették a nemzeti hadseregbe besorozott, vagy katonai szolgálatra önként jelentkező cselédjeiket és munkásaikat, hogy bevonulásuk esetén őket szolgálataikból elbocsájtják, családjaikat pedig kilakoltatják. Felhívom az I. fokú közigazgatási hatóságokat, hogy hatóságuk területén a legszélesebb körben tegyék közhirré, hogy a gazdák és munkaadók ilyen eljárása különösen ma a nemzeti megújhodás és újjáépítés nehéz napjaiban nemcsak hogy eléggé meg nem bélyegezhető hazafiatlan cselekedet, embertelen eljárás, hanem egyúttal hadsereg elleni bűntény s az elkövetőkkel szemben a törvény szigorát fogom alkalmazni. A jelenlegi sorozások és amúgy is rövid időre szóló behívások főcélja a nemzeti hadsereg szervezése kereteinek felállítása s ez oly szent cél, mely mellett minden önző egyéni érdeknek el kell törpülnie annál is inkább, mert az elvont munkaerők tekintettel a munkanélküliek tetemes számára igen könnyen pótolhatók. Az első fokú hatóságok tartsák lelkiismeretben kötelességüknek annak biztosítását, hogy akik a haza hívó szózatára bevonultak katonának, ne szenvedjenek ebből kifolyólag kárt. Az olyan munkaadót pedig, aki jelen rendeletben foglalt rendelkezésemet megszegve alkalmazottját elbocsájtja, részletes jelentés kíséretében közvetlenül nekem jelentsék. Az ily tárgyban beérkező panaszokat soron kivül terjesszék fel. Esztergom, 1919. okt. 31. Kormánybiztos helyett: Palkovics s. k. alispán. Oagyar államrendőrség. 1294/1919. kg. sz. Hirdetmény. Esztergom vármegye kormánybiztosának az uti igazolványok kiadása terén követendő eljárás tárgyában kiadott rendelete alapján közhirré teszem, hogy katonai szolgálatra bevonulni köteles egyének (21—25 korosztály) és továbbmenőleg a sorozás alkalmával alkal másnak talált besorozott egyének részére uta zási igazolvány ki nem adható, ennek megszerzéséhez szükséges községi vagy egyéb hatósági bizonyítvány ki nem állítható. E tilalom alól csakis a legkivételesebb esetekben lévén helye eltérésnek, felkérem a közönséget, hogy utazási igazolvány kiadása iránti kérelemmel csakis az igazolt legsürgősebb szükség esetén forduljon hivatalomhoz. Esztergom, 1919. nov. 3. Csányi s. k. rendőrkapitány. ^

| KÖZELLÁTÁS. |

5 Esztergom város közélelmezési hivatala. 1090/1919. k. é. sz. Hirdetmény. Értesíttetik a város közönsége, hogy november hó 5.-én a „7." számú sójegyre személyenkint 20 deka só adatik ki az illető kereskedőnél. A só ára kicsinyben kilogrammonként 3 K 20 fillér. Egyben figyelmeztetjük a közönséget, hogy a sóval takarékoskodjék, mert a közeljövőben só kiosztás nem lesz. Esztergom, 1919. nov. 4. Közélelmezési Hivatal. Mnnkát! Jön a tél minden szomorúságával és nyomorúságával s ne felejtsük el hogy már megszűnt az az egészségtelen pénzözön. Amit most keres a munkás, azt elkölti az utolsó vasig s ha egy napig nem dolgozik, már zökkenő áll be otthon a család élelmezésénél. És hány munkanélküli van ! Olyan emberek pihennek, akik örömest elvállalnának bármilyen munkát, csak volna rá alkalom. Hisz mindenki a télre gondol, a fára, a szénre és a nagy drágaságra. Teremtsünk munkaalkalmakat. A kinek szüksége van valamire, az most csináltassa meg. Nehéz időket élünk. Az állam is ad közmunkára, a város is kiveszi részét amennyire teheti. De szegény most az állam, a város is deficittel dolgozik, segitsenek tehát a gazdagok is munkaalkalmat teremteni. Személyi hir. Goszleth Lajos miniszteri tanácsos Esztergomba érkezett és a hatóságokkal tárgyal a munkanélKüliség enyhítésén. Adomány. Adamcsa István a vaskapui Mária szoborra 15 K-t, a nemzeti hadsereg felszerelésére 25 K-t és a polgárőrség tea, dohány stb. szükségletére 25 K-t küldött szerkesztőségünkbe. A fenti összegeket köszönettel nyugtázzuk s az illetékes kezekhez juttattuk, v Ki kell függeszteni az árakat. Az ellenőrzés megkönnyítése és a visszaélések megszüntetésére elrendelte a határrendőrség, hogy minden árunak jól látható helyen legyen kifüggesztve az ára. Cseh bankok Szlovákiában. A cseh bankok egymás után állítanak fel fiókokat Szlovákiában. Pozsonyban eddig nyolc cseh bank állított fel fiókot, Nagyszombatban a Söripari bank, Kassán a Prágai hitelbank és a Morva agrár- és iparbank nyitottak fiókot. Erdélyben kivonják a forgalomból a koronát A bukaresti „Universul" jelenti, hogy a pénzügyminisztériumban törvényerejű rendeletet dolgoztak ki, amely kivonja a forgalomból a korona bankjegyeket és a leit teszi általános fizetési eszközül. A rendeletet legközelebb fogja tárgyalni a román minisztertanács. A Nemzeti Hadsereg felszerelésére Liszt Sándor ivén adakoztak Buri József, Hinel Károly 20—20 K-át, L. S., Domaniczky N., Klenkó Pál, Filakovszky Antal, Köpödi Lajos, Kiss Imre, Fritser Gyula 10—10 K-át, Marosy Imre 6 K-át, Mihela Jánosné, Borz János, Filibusz Ilona, Király Lajos 5—5 K-át, Borz Kálmán 4 K-át, Ország Kálmán, B. D., Ékesy, Schleiferné, Pazián József 2—2 K-át. Összesen: 150 koronát. Herman Lajos ivén: Tihacsek Géza, Gemba János 50—50 K-át, Morvái Ferenc 35 K-át, Herman Lajos 25 K-át, Ifjú Bábszky Ferenc, Iványi Gyula, Belvalner János, Mihela János 20—20 Kát, Sinicz József, Bádi György, Révész Mór 10—10 K-át. Összesen: 270 koronát. Stricz Lajos ivén: Meizler János, Németh Gábor 100—100 K-át, Fleischman Mór, Stricz Lájosné, Stricz Lajos, Schvarc Lajos 20—20 K-át, Frommer Ignác, Búkor József, Ifjú S. F., Rajner Lajos, B. M., 10-10 K-át, Barabás Fülöp, Maksay Nelli, Fuhrman Gyu-