Esztergom és Vidéke, 1919
1919-11-01 / 97.szám
népet az oda telepedő kereskedő fajtól úgy, hogy azok csak ezekben látták a magyarságot. Nem mi, hanem azok a neohungárok zsákmányolták ki a tótnépet. Grödl és Fuchs cégek képviselték a magyarságot a felvidéken és a kultúrát a m. k. szeszadó nyújtotta. Ha már egyszer felcsendült a most elnyomott tót nép ajakán a Himnusz szent dala, ha megjő a felszabadítás ideje, fogjunk kezet, mert a Kárpátok övezte országban az egyetértés munkája fogja boldoggá tenni a népeket. Némó. j Telefon.-Távirat. I Nyugatmagyarország és Bécs. Bécs. okt. 30. Zsombor államtitkárnak a Reichspostban megjelent levelére vonatkozólag dr. Glauszauer tanácsos a következő levelet irta: Az államtitkár ur megkeresésemre, hogy Bécsnek élelmiszert juttasson Nyugatmagyarorszagból rámutat arra, hogy ezen országrészben is élelmiszerhiány van és kifejti azon veszélyeket, melyek ennek révén a csatlakozás következtében előállhatnak. Én hiszek az ön őszinteségének és kérem, hogy a feleslegek exportálásának útjába akadályt ne gördítsen. Magyarország eme kis területének hovatartozandósága ne legyen akadálya a gazdasági közeledésnek. A németek nagy tömAnnuska mért nem beszél ? Elfáradt... nem birt várni... föl keltem... Ferikel Jé má megjötté? Csak egy gyertyát égetsz ? Én látok ám innét ? A Vann Jolinak 10 égett ugye anyám ? Jövőre én is 10-et hozok Annuska. A sírok egymásután sötétednek el. Akiknek már nincs könnyük, megnyugodtak, megcsókolják puhán a keresztet s elindulnak haza. Az ifjú gyertyája is utolsót lobban. Bucsu zik. „Isten veled anyám! Annuska szeressetek 1" Elbúcsúztak az élők egy évi vi szontlátásra, mikor a „könnyeknek újra megnyílnak a sírok." Temetői hangok. Az élők mind elmentek. Sötét a temető. A hangok jajgatások mind hangosabbak a levegőben. A hangok zokogások, melyek a gyámolatlan sírokból törnek elő megremegtetnek szivet az agyig vesékig hatnak. Nem bírom ki megindulok haza felé. Útközben egymás után szólalnak meg a gyámolatlan sirok. „Anyám Anyám mért nem jössz. Mért nem elégszel meg kis fiacskád ölelésével ? w Már majd a kapunál egy öreg anyóka alszik, álmodik a fia sirján. Sarkantyú pengés ébreszti fel. Anyám mennem kell I Isten veled. Már bu csúzik is az anyóka csak ennyit mond: Kár volt fiam hősi halottnak lenned." Kiérek a kapun, de hiába a hangok követnek. * Menjetek halottak napján a teme tőbe, hogy ne kelljen sírni, zokogni a gyámolatlan síroknak. bőket vesztetek el az olaszok, csehek és délszlávok ellen, de azért nem kételkedünk a németség jövőjében. — Ausztria és Magyarország helyezkedjék e területek tekintetében a népszavazás elvére, mert az antant nem a németek kedvéért Ítélte oda ezen országrészt, hanem hogy gyűlölséget szítson. A román királyi család veszélyben. Berlin, okt. 30. Egész Romániában, ugy a fővárosban, mint a vidéken erős köztársasági mozgalom észlelhető. A román fővárosban állítólag Take Jonescu és Avarescu tábornok állanak állítólag a mozgalom élén, mely rövid idővel azelőtt viharos tömeggyűlést tartott, hogy az alkotmányos liga király buktató tervét végrehajtsa. Take Jonescu a királyt majomnak és csavargónak nevezte. Csak egy erős katonai különítmény tudta a gyülekezetet szétkergetni. A román királynő, aki ezidőszerint külföldön tartózkodik, vagyona jelentékeny részét már biztonságba hozta. Hogyan működik a román cenzúra? Székesfehérvár, okt 30. Hivatalos jelentés. Mikor a mult héten a szociáldemokraták küldöttsége járt Horthy Miklós fővezérnél, az a lehető legjobb benyomással távozott onnan. A munkások ezen eredményes látogatásáról a budapesti sajtó egyhangúan be akart számolni. Jellemző azonban, hogy a románok az összes fővárosi lapokból eltüntették az erről szóló cikkeket ugy, hogy az újságok fehér, cenzúrázott oldalakkal jelentek meg. Habsburg főhercegek lemondása az osztrák trónról. Bécs, okt. 30. Hivatalosan jelentik: Az egykori Ferenc Salvator, Hubert Salvator, József Ferdinánd, Heinrich Ferdinánd főhercegek, továbbá az egykori Margaréta, Ágnes és Germana főhercegnők, végül Alice toskanai nagyhercegnő az 1919. évi április 3-iki törvényben az országból való kiutasításra és a Habsburg Lotharingiai ház' vagyonára vonat kozó nyilatkozatot megtették, a ház tagsági jogairól és az arra alapított uralkodói igényekről kifejezetten lemondtak és a köztársaság hű állampolgárainak jelentették ki magukat. A birodalmi kormány egyetértésben a nemzetgyűlés főbizottságával, a nyilatkozatot kielégítőnek találta. Ennek következtében a nevezett főher cégekre és főhercegnőkre az országból való kiutasítás nem vonatkozik Az 1919. évi április 3-iki törvény kimondja, hogy a főhercegek és fő hercegnők ha az osztrák trónra való igényeikről nem mondanak le, az országból kiutasitandók. A nyilatko zat kielégítő voltát a nemzetgyűlés van hivatva elbírálni. Trotzkit elfogták. Paris, okt. 30. Trotzki vezérkarát Carskoje Szelóban elfogták. Trotzki automobilon elmenekült. Amerika követséget állit fel Németországban. Bécs, okt. 30. Amerikai lapok je lentik, hogy az angol kormány Németországban ismét fel akarja állítani a követséget. A diplomáciai viszony felvétele a két állam között küszö bön áll. Vád a bajor trónörökös ellen Paris, okt. 30. Rupprecht bajor trónörökös ellen vádat emel az ántánt, mert az ő hadcsoportjánál elsőizben használtak mérges gázokat olyan időben, amikor más hadvezérek vonakodtak még e borzalmas fegyvert használni. Angol kölcsön Magyarországnak Budapest, okt. 30. A Daily Mail Budapestről jelenti, hogy hir szerint Anglia Magyarországnak 100 millió font sterling összegű kölcsönt nyújt, melyre Magyarország az államvasutak jövedelmeit köti le biztosítékul. Hit adott a szociáldemokrácia? Munkás testvérem! Nem tudom, lecsittultál-e már annyira, hogy egykét tárgyilagos szót nyugodtan meghallgass és fölötte gondolkozz? Remélem. Mert ne hidd, hogy a jövő legnagyobb problémáját, a munkáskérdést haraggal vagy gyűlölettel, te vagy mi egyoldalúan, egymás nélkül megoldhatnók. Nagy problémák megoldását keresni kell erre szolgál a tárgyilagos vita. Vájjon tudnál-e felelni a kérdésre, hogy évtizedes szocialista voltod mi haszonnal járt? Aligha egyébbel, hogy magasabb bért tudtál kisztrájkolni. Igen, ez igaz. De mennyivel emberibb az életed, mint a husz év előti munkásé volt? Semmivel. S miért van ez igy ? Tudsz-e igaz feleletet adni rá? Vezéreidnek a frázisa, hogy a tőkés ma ép oly szívtelen mint husz év előtt volt, igaz, de nem felelet. Miért nem tudtad ezt legyőzni ? Ezen töprengj 1 Minden földi dolog különböző erők működésének eredménye. A gazdasági életet is ép ugy kérlelhetetlen törvények szabályozzák, mint a kívül álló természeti világot. E törvények fakadnak ugy az emberi lélekből, mint a dolgok, események egymásraható erejéből. Marx szerencsétlen elmélete azonban minden emberi mozgalmat egyoldalúan csak is gazdasági kérdésnek tekint s a munkáskérdésben — amelyért voltaképen született ez elmélet — ez alapon indította meg az osztályharcot. Tehát te sztrájkoltál és újra sztrájkoltál. Emelkedett a béred, de emelkedett az általad termelt jószág ára is, mely többlet a forgalomban az általános áthárítás folytán jórészt visszaért hozzád a te életed föntartásához szükséges élelmi, ruházati stb. cikkek árának emelkedése által. A munkabéremelés nem okozott igy bajt a tőkésnek, hanem a sok-sok millió fogyasztónak, aki — elismerem, oktalanul, mert nemcsak a sztrájkok voltak okai a drágaságnak — téged okolt, neked lett ellenséged. Magad is hallottál bizonyára ilyen szerencsétlen kifakadást. De — kérem — egészen jogtalanul lett ellenséged a* polgári társadalom ? A merev harc, amelynek eszközévé tettek oda" igazán nem tartozó eszmei irányzatok beszenynyezését, amelynek során te léptél ki még a szülői háznak meghitt polgári környezetéből is, nem a tőkés ellen, hanem ellened hangolta a társadalom nagy tömegét. A harcod modora az oka, hogy célt nem érhettél. De más is. Jegyezd meg, hogy gazdaságilag győzhess, ezért politikailag is kell küzdened. Ezáltal tudod elérni, hogy az emberibb megélhetésednek árát ne varrhassa a tőkés a fogyasztók nyakába, hanem vele szemben az állam hatalmával és szociális adópolitikájával a kis embert megvédje. De hogy itt célt érhess, magadban számbelileg gyönge vagy. Rá vagy szorulva a polgári társadalom egyéb dolgozói tömegének megértő támogatására. Remélheted-e ezt ? Cn. Hivatalos rész. Esztergom város gazdasági hivatala. 133/1919. gh. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a szentgyörgymezei határban lévő városi bérföldek valamint a vízivárosi szigeti városi bérföldek, továbbáaszentjánosi, gyepmesteri szérüföldek stb. mellyeknek bérlete folyó évben lejár f. évi november hó 6.-án délelőtt 9 órakor a városi gazdasági hivatalban nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek el fognak adatni. A vételár csakis kékpénzben azonnal lefizetendő. Az árverés közelebbi feltételei ugyanott a hivatalos órák alatt megtudhatók. A tulajdonjog változás tekintetében a képviselőtestület jogosult végérvényesen határozni. Esztergom, 1919. okt. 29. Dr. Brenner s. k. h. gazd. tanácsos. H Esztergom vármegye alispánjától. 3404/1919. sz. Sörözés, Halmay Fülöp győri ágy ugy ári munkás rendkívül veszélyes kommunista és fosztogató. Nevezett körözését, feltalálás esetén a győri vármegyei katonai parancsnoksághoz való előállítását elrendelem. Esztergom, 1919. okt. 28. Palkovics s. k. alispán. Esztergom város gazdasági hivatala. 133/1919. gh. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a kenyérmezei fogolytáborban épületfa, ablakok, ajtók f. é. november hó 5.-én délelőtt 9 órakor kezdődő árverésen a legtöbbet ígérőnek a helyszínén el fog adatni. A vételár kék vagy posta pénzben azonnal lefizetendő. Esztergom, 1919. okt. 29. Dr. Brenner s. k. h. gazd. tanácsos. Esztergom sz. kir. város polgármesterétől. 1/1919. lakb. sz. A katonai nyugdíjas havidíjas, rokkant legénység katonai özvegyek és árvák f. évi november havi illetményei tárgyában. Hirdetmény. A magyar Hadügyminisztérium 284317/1919. sz. rendelete alapján ezennel felhívom a város területén lakó katonai nyugdíjas havidijasokat, rokkant legénységet, katonai özvegyeket (árvákat) hogy a postai közlekedés szünetelése következtében a f. év november havi illetményeik végett történő összeírásuk céljából f. év november 3-tól 8-ig bezárólag a városi katonai ügyosztályban anynyival inkább jelentkezzenek, mert