Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-01 / 97.szám

népet az oda telepedő keres­kedő fajtól úgy, hogy azok csak ezekben látták a magyarságot. Nem mi, hanem azok a neo­hungárok zsákmányolták ki a tótnépet. Grödl és Fuchs cégek képviselték a magyarságot a fel­vidéken és a kultúrát a m. k. szeszadó nyújtotta. Ha már egyszer felcsendült a most elnyomott tót nép ajakán a Himnusz szent dala, ha megjő a felszabadítás ideje, fogjunk ke­zet, mert a Kárpátok övezte országban az egyetértés mun­kája fogja boldoggá tenni a népeket. Némó. j Telefon.-Távirat. I Nyugatmagyarország és Bécs. Bécs. okt. 30. Zsombor államtit­kárnak a Reichspostban megjelent levelére vonatkozólag dr. Glauszauer tanácsos a következő levelet irta: Az államtitkár ur megkeresésemre, hogy Bécsnek élelmiszert juttasson Nyugat­magyarorszagból rámutat arra, hogy ezen országrészben is élelmiszerhiány van és kifejti azon veszélyeket, me­lyek ennek révén a csatlakozás kö­vetkeztében előállhatnak. Én hiszek az ön őszinteségének és kérem, hogy a feleslegek exportálásának útjába akadályt ne gördítsen. Magyarország eme kis területének hovatartozandó­sága ne legyen akadálya a gazdasági közeledésnek. A németek nagy töm­Annuska mért nem beszél ? Elfáradt... nem birt várni... föl keltem... Ferikel Jé má megjötté? Csak egy gyertyát égetsz ? Én látok ám innét ? A Vann Jolinak 10 égett ugye anyám ? Jövőre én is 10-et hozok Annuska. A sírok egymásután sötétednek el. Akiknek már nincs könnyük, meg­nyugodtak, megcsókolják puhán a keresztet s elindulnak haza. Az ifjú gyertyája is utolsót lobban. Bucsu zik. „Isten veled anyám! Annuska szeressetek 1" Elbúcsúztak az élők egy évi vi szontlátásra, mikor a „könnyeknek újra megnyílnak a sírok." Temetői hangok. Az élők mind elmentek. Sötét a temető. A hangok jajgatások mind hangosabbak a levegőben. A hangok zokogások, melyek a gyámolatlan sírokból törnek elő megremegtetnek szivet az agyig vesékig hatnak. Nem bírom ki megindulok haza felé. Út­közben egymás után szólalnak meg a gyámolatlan sirok. „Anyám Anyám mért nem jössz. Mért nem elégszel meg kis fiacskád ölelésével ? w Már majd a kapunál egy öreg anyóka alszik, álmodik a fia sirján. Sarkantyú pengés ébreszti fel. Anyám mennem kell I Isten veled. Már bu csúzik is az anyóka csak ennyit mond: Kár volt fiam hősi halottnak lenned." Kiérek a kapun, de hiába a hangok követnek. * Menjetek halottak napján a teme tőbe, hogy ne kelljen sírni, zokogni a gyámolatlan síroknak. bőket vesztetek el az olaszok, csehek és délszlávok ellen, de azért nem kételkedünk a németség jövőjében. — Ausztria és Magyarország helyezked­jék e területek tekintetében a népsza­vazás elvére, mert az antant nem a németek kedvéért Ítélte oda ezen or­szágrészt, hanem hogy gyűlölséget szítson. A román királyi család veszélyben. Berlin, okt. 30. Egész Romániá­ban, ugy a fővárosban, mint a vidé­ken erős köztársasági mozgalom ész­lelhető. A román fővárosban állítólag Take Jonescu és Avarescu tábornok állanak állítólag a mozgalom élén, mely rövid idővel azelőtt viharos tö­meggyűlést tartott, hogy az alkotmá­nyos liga király buktató tervét végre­hajtsa. Take Jonescu a királyt ma­jomnak és csavargónak nevezte. Csak egy erős katonai különítmény tudta a gyülekezetet szétkergetni. A román királynő, aki ezidőszerint kül­földön tartózkodik, vagyona jelenté­keny részét már biztonságba hozta. Hogyan működik a román cenzúra? Székesfehérvár, okt 30. Hivata­los jelentés. Mikor a mult héten a szociáldemokraták küldöttsége járt Horthy Miklós fővezérnél, az a le­hető legjobb benyomással távozott onnan. A munkások ezen eredmé­nyes látogatásáról a budapesti sajtó egyhangúan be akart számolni. Jel­lemző azonban, hogy a románok az összes fővárosi lapokból eltüntették az erről szóló cikkeket ugy, hogy az újságok fehér, cenzúrázott olda­lakkal jelentek meg. Habsburg főhercegek lemondása az osztrák trónról. Bécs, okt. 30. Hivatalosan jelen­tik: Az egykori Ferenc Salvator, Hubert Salvator, József Ferdinánd, Heinrich Ferdinánd főhercegek, to­vábbá az egykori Margaréta, Ágnes és Germana főhercegnők, végül Alice toskanai nagyhercegnő az 1919. évi április 3-iki törvényben az országból való kiutasításra és a Habsburg Lotharingiai ház' vagyonára vonat kozó nyilatkozatot megtették, a ház tagsági jogairól és az arra alapított uralkodói igényekről kifejezetten le­mondtak és a köztársaság hű állam­polgárainak jelentették ki magukat. A birodalmi kormány egyetértésben a nemzetgyűlés főbizottságával, a nyilatkozatot kielégítőnek találta. En­nek következtében a nevezett főher cégekre és főhercegnőkre az ország­ból való kiutasítás nem vonatkozik Az 1919. évi április 3-iki törvény kimondja, hogy a főhercegek és fő hercegnők ha az osztrák trónra való igényeikről nem mondanak le, az országból kiutasitandók. A nyilatko zat kielégítő voltát a nemzetgyűlés van hivatva elbírálni. Trotzkit elfogták. Paris, okt. 30. Trotzki vezérkarát Carskoje Szelóban elfogták. Trotzki automobilon elmenekült. Amerika követséget állit fel Németországban. Bécs, okt. 30. Amerikai lapok je lentik, hogy az angol kormány Né­metországban ismét fel akarja állítani a követséget. A diplomáciai viszony felvétele a két állam között küszö bön áll. Vád a bajor trónörökös ellen Paris, okt. 30. Rupprecht bajor trónörökös ellen vádat emel az án­tánt, mert az ő hadcsoportjánál el­sőizben használtak mérges gázokat olyan időben, amikor más hadvezé­rek vonakodtak még e borzalmas fegyvert használni. Angol kölcsön Magyarországnak Budapest, okt. 30. A Daily Mail Budapestről jelenti, hogy hir szerint Anglia Magyarországnak 100 millió font sterling összegű kölcsönt nyújt, melyre Magyarország az államvasu­tak jövedelmeit köti le biztosítékul. Hit adott a szociáldemokrácia? Munkás testvérem! Nem tudom, lecsittultál-e már annyira, hogy egy­két tárgyilagos szót nyugodtan meg­hallgass és fölötte gondolkozz? Re­mélem. Mert ne hidd, hogy a jövő legnagyobb problémáját, a munkás­kérdést haraggal vagy gyűlölettel, te vagy mi egyoldalúan, egymás nélkül megoldhatnók. Nagy problémák meg­oldását keresni kell erre szolgál a tárgyilagos vita. Vájjon tudnál-e felelni a kérdésre, hogy évtizedes szocialista voltod mi haszonnal járt? Aligha egyébbel, hogy magasabb bért tudtál kisztráj­kolni. Igen, ez igaz. De mennyivel emberibb az életed, mint a husz év előti munkásé volt? Semmivel. S miért van ez igy ? Tudsz-e igaz feleletet adni rá? Vezéreidnek a frázisa, hogy a tőkés ma ép oly szívtelen mint husz év előtt volt, igaz, de nem felelet. Miért nem tud­tad ezt legyőzni ? Ezen töprengj 1 Minden földi dolog különböző erők működésének eredménye. A gazda­sági életet is ép ugy kérlelhetetlen törvények szabályozzák, mint a kívül álló természeti világot. E törvények fakadnak ugy az emberi lélekből, mint a dolgok, események egymásra­ható erejéből. Marx szerencsétlen elmélete azonban minden emberi mozgalmat egyoldalúan csak is gaz­dasági kérdésnek tekint s a munkás­kérdésben — amelyért voltaképen született ez elmélet — ez alapon indította meg az osztályharcot. Tehát te sztrájkoltál és újra sztrájkoltál. Emelkedett a béred, de emelkedett az általad termelt jószág ára is, mely többlet a forgalomban az általános áthárítás folytán jórészt visszaért hozzád a te életed föntartásához szükséges élelmi, ruházati stb. cikkek árának emelkedése által. A munka­béremelés nem okozott igy bajt a tőkésnek, hanem a sok-sok millió fogyasztónak, aki — elismerem, ok­talanul, mert nemcsak a sztrájkok voltak okai a drágaságnak — téged okolt, neked lett ellenséged. Magad is hallottál bizonyára ilyen szeren­csétlen kifakadást. De — kérem — egészen jogta­lanul lett ellenséged a* polgári tár­sadalom ? A merev harc, amelynek eszközévé tettek oda" igazán nem tartozó eszmei irányzatok beszeny­nyezését, amelynek során te léptél ki még a szülői háznak meghitt pol­gári környezetéből is, nem a tőkés ellen, hanem ellened hangolta a tár­sadalom nagy tömegét. A harcod modora az oka, hogy célt nem érhettél. De más is. Jegyezd meg, hogy gazdaságilag győzhess, ezért politi­kailag is kell küzdened. Ezáltal tudod elérni, hogy az emberibb megélheté­sednek árát ne varrhassa a tőkés a fogyasztók nyakába, hanem vele szemben az állam hatalmával és szociális adópolitikájával a kis embert megvédje. De hogy itt célt érhess, magadban számbelileg gyönge vagy. Rá vagy szorulva a polgári társada­lom egyéb dolgozói tömegének meg­értő támogatására. Remélheted-e ezt ? Cn. Hivatalos rész. Esztergom város gazdasági hivatala. 133/1919. gh. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a szent­györgymezei határban lévő városi bér­földek valamint a vízivárosi szigeti városi bérföldek, továbbáaszentjánosi, gyepmesteri szérüföldek stb. mellyek­nek bérlete folyó évben lejár f. évi november hó 6.-án délelőtt 9 órakor a városi gazdasági hivatal­ban nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek el fognak adatni. A vételár csakis kékpénzben azonnal lefizeten­dő. Az árverés közelebbi feltételei ugyanott a hivatalos órák alatt meg­tudhatók. A tulajdonjog változás te­kintetében a képviselőtestület jogo­sult végérvényesen határozni. Esztergom, 1919. okt. 29. Dr. Brenner s. k. h. gazd. tanácsos. H Esztergom vármegye alispánjától. 3404/1919. sz. Sörözés, Halmay Fülöp győri ágy ugy ári munkás rendkívül veszélyes kom­munista és fosztogató. Nevezett körözését, feltalálás esetén a győri vármegyei katonai parancs­noksághoz való előállítását elren­delem. Esztergom, 1919. okt. 28. Palkovics s. k. alispán. Esztergom város gazdasági hivatala. 133/1919. gh. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a kenyér­mezei fogolytáborban épületfa, abla­kok, ajtók f. é. november hó 5.-én délelőtt 9 órakor kezdődő árverésen a legtöbbet ígérőnek a helyszínén el fog adatni. A vételár kék vagy posta pénzben azonnal lefizetendő. Esztergom, 1919. okt. 29. Dr. Brenner s. k. h. gazd. tanácsos. Esztergom sz. kir. város polgármesterétől. 1/1919. lakb. sz. A katonai nyugdíjas havidíjas, rokkant le­génység katonai özvegyek és árvák f. évi november havi illetményei tárgyában. Hirdetmény. A magyar Hadügyminisztérium 284317/1919. sz. rendelete alapján ezennel felhívom a város területén lakó katonai nyugdíjas havidijasokat, rokkant legénységet, katonai özve­gyeket (árvákat) hogy a postai köz­lekedés szünetelése következtében a f. év november havi illetményeik vé­gett történő összeírásuk céljából f. év november 3-tól 8-ig bezárólag a városi katonai ügyosztályban any­nyival inkább jelentkezzenek, mert

Next

/
Thumbnails
Contents