Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-20 / 87.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K„ félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. A vendéglátó város. Minden nép akkor jut el nemzeti tragédiájához, mikor kicsavarják kezéből a fegyvert és akkor kezd újra élni, mikor fiai áthatva nemzeti eszméktől, kezükbe veszik ismét, mely védi terület, gazdaság, hit és kultúráját. Szerencsétlen nemzetünk kezéből nem volt képes egy egész világ kicsavarni a fegyvert, odadobtuk azt önmagunk és ezzel majdnem sírunkat ástuk meg. Jobban mondva meg is ástuk azt, de szerencsére öntudatra ébredtünk és nem feküdtünk önásta sírunkba, felébresztettek bennünket az előre lehulló rögök dübörgései. Újra kezdünk lenni, újra élünk, újra van nemzeti akaratunk, újra van hadseregünk, melyet áthat ezeréves multunk minden szenvedése, megszentelve nemzeti tradicióktól. Ismét élünk, ismét vagyunk, ha akarunk és akarnunk kell s akkor diadalra bírjuk juttatni összes nemzeti aspirációinkat. Az új Magyarország első eszköze megvan, mely ha gyenge is még, de rajtunk múlik, hogy az erőssé legyen. Ezen alapvető eszköz ti vagytok hazám katonái! Egy új honalapítás nehéz munkájára vállalkoztatok, de nemzeti érzésből fakadó tetterőtök fogja azt könnyíteni és ami áldozatkészségünknek határt nem ismerve kell rendelkezéstekre állania. Mindenünket oda kell adnunk a nemzeti hadseregnek, mert ha azt most nem tesszük, hazátlanok, nyomorultak leszünk és apáink véres sirhalmai kiáltó átkai lesznek hálátlan, elsorvadt, nemzetiességéből kivetkőzött, magyar névre méltatlan nemzetnek. Nem, ilyen nyomorult nem lehet. Árpád nemzete ! Fel tehát, harcra fel magyar katonák! Elő az áldozatokkal magyar Polgárok! És ha életet, munkát, vagyont, nem kímélünk méltók leszünk önmagunkhoz, méltók leszünk porladó őseinkhez, méltók leszünk a művelt világ elismerésére. Esztergom város magyar vendégszeretetének egész melegével ünnepelte és vendégelte a Magyar Nemzeti Hadsereget vasárnap este. A katonai tiszti étkezőben társadalmunk minden rétege képviselve volt. A zsúfolásig megtelt termekben az első szónok Antony Béla dr. városunk polgármestere hazafiságtól lángoló, gondolatokban gazdag, kifejezéseiben mesterien szép, nemzeti tradícióinkhoz ragaszkodó beszédjében mondott felköszöntőt a magyar hadsereg főparancsnoka, fővezére, bizalmunk és reménységünk birtokosára, Horthy Miklósra. A zugó éljen és tapsnál csak a Himnusz szent dala volt hatalmasabb. — Waldvogel alezredes mondott meleg köszönetet és biztosította a város polgárságát, hogy mikor a polgár és katona egybe forrott, a kitűzött célt minden körülmények között elérjük. Majd szólásra emelkedett a daliás Bauer őrnagy, zászlóalj parancsnok, feltárva a, mult keserveit, köszönte meg zászlóalja és az egész hadsereg nevében a szives fogadtatást. — Sztahovics Jenő ipartestületi elnök, az iparosság, Horváth Mihály a földmivesek üdvözletét tolmácsolta. Mátéffy Viktor pápai kamarás, plébános mondott rövid lelkesítő beszédet, majd Waldvogel alezredes hívta fel az ünneplők figyelmét a Magyar Országos Védő Egyesületre. Beszélt még Jakobek Jenő, Jakus János és Adorján János. A kedélyes hangulatot még jobban fokozták a fiatal tisztek, akik igazi magyarsággal mulattak. Ugyanekkor vendégelte meg a város a legénységet is egészen úgy, mint azok tisztjeit. * * Elhangzottak a beszédek, elnémult a dal, de mintha a sötét éjben derengett volna a remény sugara és mintha Rákóci tárogatóját hallottuk volna messziről. Mintha kurucok paripái alatt döngött volna a föld és mintha az elesett hősök százezreinek ébredező sóhaja lehelte volna bele a sötét éjbe Magyarország újraébredését. A magyar-román vámvonal. Budapest, okt. 20. Bukarestből jelentik, hogy a napokban fogják a magyar-román határon a vámhivatalokat felállítani. Ez a vonal Apahida, Bród, Lúgos, Fehértemplom mellett halad el. — Eszerint tehát Kolozsvár, Nagyvárad, Arad és Temesvár kivül esnek a román vámvonalon, ami annyit jelent, hogy azok a románok számítása szerint sem fognak Romániához tartozni. Apponyi — békekövet. Budapest, okt. 20. Megbízható helyről jelentik, hogy a kormány igen előkelő helyet biztosít Apponyi Albert grófnak a békedelegációban. Erre nemcsak hazafisága, hanem az a körülmény is jelöli, hogy az egész világ politikai körében általános tiszteletnek örvend. Ellenforradalom Moszkvában és Péterváron. Budapest, okt. 20. Helsingsforsi jelentés szerint nemcsak Moszkvában, hanem Pétervárott is fölkelés támadt a bolseviki kormány ellen. Pétervár utcáin borzalmas utcai harcok voltak s az ellenforradalmárok több állami épületet birtokukba vettek. Magyar munkások Franciaországban. Budapest, okt. 20. A francia kormány tudvalevőleg az elpusztult francia vidék felépítésére készül, ahol ez a hatalmas munka igen sok munkáskezet fog foglalkoztatni. Temple Rezső, közélelmezési minisztériumi helyettes államtitkár előterjesztést tett 100.000 budapesti munkásnak Franciaországban való foglalkoztatása érdekében. Hivatalos rész. Kerületi kormánybiztostól. 196/919. korm. szám. Az erdei lopások meggátlása. Határozat. Minthogy az erdei lopások Esztergom vármegyében gyakoriakká váltak, utalással az 1879. évi XXXI. t. c. 115 §-ára a következőket rendelem: 1. az erdei termékeknek eladása és vétele csak azon feltétel mellett eszközölhető, ha az eladó az eladni szándékolt erdőtermék jogos szerzését a községi elöljáróság (polgármester) által láttamozott oly bizonyítvánnyal igazolja, melyből az erdőtermék szerzése kitűnik. 2. A bizonyítványban körülírandó az eladni szándékolt erdőtermék neme, minősége, nagysága, száma és mértéke. 3. Tengelyen, hajón és vasúton Esztergom vármegyei helyről illetve állomásról kiindulva erdeitermék csakis az előbb emiitett igazolvány mellett szállítható. Erről közhirrététöl és további intézkedés végett az I. fokú és helyi hatóságokat valamint a helybeli csendőrőrszárny parancsnokságot értesítem. A jelen határozatomat miheztartás végett a vasúti és hajózási állomás főnökségekkel is közlöm. Esztergom, 1919. okt. 18. Palkovics s. k. kormánybiztos h. Esztergom vármegye alispánjától. 3073/1919. szám. A körorvosok mellékjárandóságai és a magánorvoslási díjszabás. Határozat. A közszolgálati alkalmazottak illetményei tárgyában f. évi augusztus hó 16-án kelt 3988/1919. M. E. sz. rendelet 1. és 2. §-ai szerint, mindazok a rendeletek, amelyek a tanácsköztársaság tartama alatt, vagyis az 1919. évi március hó 21-ike és 1919. év augusitus 1-je közötti időben, a közszolgálati alkalmazottak illetményeivel kapcsolatban kiadattak, tekintet nélkül arra, hogy ezek a rendeletek a tanácsköztársaság hivatalos lapjában közzététettek-e vagy sem — 1919. évi július hó végére hatályon kivül helyeztetnek és f. évi augusztus hó 1-től ugyanolyan illetmények és mellékjárandóságok fizetendők ki a közalkalmazottaknak, mint amilyen öszszegül 1919. évi március hó 21-ike előtt tényleg kaptak. Ezen rendelet szelleméből következtetve nyilvánvaló, hogy a tanácsköztársaság tartama alatt akár a körorvosok mellékjárandóságaira, akár a magánorvosolás díjszabására vonatkozólag hozott bármiféle rendelkezés is f. évi július hó végével hatályát vesztette és f. évi augusztus hó 1-ével, a f. évi március hó 21-ike előtt is érvényben volt mellékjárandóság és díjszabás lett ismét hatállyal. Felhívom ennélfogva az összes körorvos urakat, hogy mellékjárandóságaikat illetőleg, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1917. évi augusztus hó 29-én tartott közgyűlésében e tárgyban 5962/1917. 274/kgy. es 122.605/1917. B. M. sz. a. jóváhagyott vóghatározntban megállapított díjszabáshoz alkalmazkodjanak. Ami pedig a 135.000/1900. B. M. sz. szabályrendelethez alkalmazkodó magánorvoslás díjszabását illeti, erre vonatkozólag felkérem az országos orvosszövetség Esztergom vármegyei fiókjának elnökségét, hogy a 1. évi március hó 21-ike előtt érvényben volt orvosi dijszabást újból megállapítani és arról alkalmazkodás végett az orvosokat, tudomásulvétel végett pedig a közönséget a Vármegyei Hivatalos Lapban közzéteendő hirdetmény utján értesíteni szíveskedjék. Miről az országos orvos szövetség Esztergom megyei fiókjának elnökségét közvetlenül, továbbá az I. fokú és helyhatóságokat jelen határozatnak tudomásulvétele és közhirrététele végett, az összes körorvosokat pedig alkalmazkodás végett a Vármegyei Hivatalos Lap utján értesítem. Esztergom, 1919. okt. 18. Palkovics s. k. alispán. Esztergom vm. kerületi kormánybiztosától. 189/1919. korm. szám. Katonai szolgálatra behívott, vagy önként jelentkezett gazdasági munkások, cselédek védelme munkaadóikkal szemben. Rendelet. Esztergom vármegye alispánjának, Esztergom város polgármesterének, rendőrkapitányának, az esztergomi járás főszolgabírójának s valamennyi község elöljáróságának. A dunántúli főkormánybiztosság fenti tárgyában 30. kb. szám alatt kiadott körrendeletét tudomásul vétel és további eljárás céljából közlöm azzal, hogy a körrendelet ellen vétőket személyválogatás nélkül részletes jelentés kíséretében azonnal jelentsék be hivatalomnak, hogy a megfelelő megtorló intézkedéseket ellenük foganatosíthassam. Másolat: Dunántúli főkormánybiztosság Siófok. 30. kb./1919. szám. Körrendelet. Tudomásomra jutott, hogy több helyen a gazdák és munkaadók azzal fenyegetik besorozott, vagy katonai szolgálatra önként jelentkező családjaikat és munkásaikat, hogy bevonulásuk esetén őket szolgálatukból elbocsájtják és családjaikat is kilakoltatják. Felkérem a törvényhatósági kormánybiztos urakat, hogy a legszélesebb körben közhirrétenni szíveskedjenek, miszerint az ily ügyek a hadsereg Telefon. -Távirat.