Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-15 / 82.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Á zsidókérdésről. Államiságunk újraépítésének nehéz problémái mellett nem utolsó helyet foglal el a zsidókérdés, melynek megoldása egyik gondját kell, hogy képezze az új nemzetgyűlésnek. A legutóbbi véres események és az oroszországi állapotok erősen mutatják, hogy a vörös, nemzetietlen uralom mily erős támaszt nyert a zsidóság soraiból. Kötelességünk tehát, hogy foglalkozzunk a zsidókérdéssel, mert faj és nemzeti fentartásunk parancsolja, hogy ezirányban is önvédelmi harcot vívjunk meg a destruktiv irányzatú, nemzetet és országot nem ismerő, soha nem asszimilálódó, erkölcs és szokásában nem nemzetiesedő idegen, bevándorlóit és hitehagyott zsidósággal szemben. Ezen kérdés már annyira aktuális lett, hogy felfogásában liberális, de magyarságában megingathatlan, politikában öröklött éleslátású Andrássy Gyula gróf is nyilatkozatában elismeri a zsidókérdés fennforgását, melyről igy szól: „Meri kétségtelen tény, hogy a nemzet nagyrésze teljesen elfordult a zsidóságtól, mióta látta, hogy a nemzetietlen, felforgató áramlatok mily erőt merítettek a zsidóságból". Kétségtelen tehát, hogy minden liberalizmusunk, türelmünk, hagyományos vendégszeretetünk, a gyöngét védelmező nemes tulajdonságunk és felebaráti szeretetünk mellett is létfenntartásunk erős követelése parancsolja, hogy ezt a kérdést megoldjuk. Meg kell oldanunk pedig a kérdést úgy, hogy a művelt nyugat reánk ne süthesse a barbarizmus bélyegét, de érzésében és erkölcsében, tehát csak vallásában különböző magyar zsidő is megtalálja hónát országunkban. Nekünk nem lehet most más kötelességünk, mint a választókhoz fordulnunk azzal, hogy tömörüljön a keresztény alapon álló pártokhoz és ily férfiakból állítsa össze sorsát irányító nemzetgyűlését. Kötelességünk azonban, a vidéki sajtónak is, hogy az álliberalizmus hályogát leoperáljuk népünk szeméről és reámutassunk azokra a dolgokra, melyek romlásunkat előidézték. A felforgatást előkészítő szociáldemokrata párt vezér emberei csaknem kivétel nélkül zsidók voltak. A népbiztosok egész sorozata szintén ezek sorából került ki és ezen állításunkat fenntartjuk minden mással szemben, mert hiába akarják reájuk kenni a felekezetnélküliséget, amire legfeljebb csak azt mondhatjuk, hogy hitehagyott zsidók vitték romlásba országunkat. Nem állhat tehát érdekében éppen úgy a zsidóság ama részének, mely a diktatúra szolgálatában nem állott, mint a keresztény lakosságnak, . hogy országunk kormányzását ne helyezzük keresztény alapokra, mert érdeke nem lehet senkinek, aki hazáját szereti, hogy dédelgessünk olyanokat, akik az ország tönkretevését önös, piszkos érdekből segítik elő. A hamis bukások láncolata tette tönkre kereskedelmi hitelünket a külföld előtt és a belső bomlást a vallás lerontásával készítették elő azok, akik irodalmunkba belevitték az erkölcstelenséget egész meztelenségében és az egyéni tisztességet pénzzel iparkodtak megvesztegetni, hogy céljaik szolgálatába hajtsák a vezető emberekkel együtt az egész országot. Keresztény politikát kell űznie városunk polgárságának is mert habár az esztergomi zsidóság Váradit kivéve nem is állott a vörös uralom szolgálatában és erre büszkék lehetnek, de be kell látnunk, hogy Dávidovics és Fasztleréktől kezdve a hintókon nyargalászó utolsó kölyökig, akiket nyakunkra küldtek szintén zsidók voltak és ezek uralmát meg kell törnünk a keresztény, nemzeti irányzat elősegítésével. Nem volnánk méltó fiai Szent István szülővárosának, ha most is a csábos ígéretek, a vesztegető pénz és a hamis liberalizmus szolgálatába szegődnénk. A tisztító tűzön fájó sebekkel mentünk keresztül, megtisztult lélekkel álljunk tehát az új Magyarország felépítésének nehéz, de nagy reményekre jogosító munkájába. Némó. 3142/919. szám. Tárgy: A román kir. csapatok által okozott károk bejelentése. Rendelet Esztergom város polgármesterének, az esztergomi járás főszolgabírójának s valamennyi községi elöljáróságnak. A siófoki kerületi parancsnokságnak az esztergomi vármegyei katonai parancsnoksághoz intézett táviratát másolatban közlöm. Másolat. Távirat: Vármegyei kat. parancsnokság. A román csapatok elvonulása után azonnal a románok által okozott bármilyen kárt az összes városokban és községekben vegyes bizottságok által megállapítandó. A bizottságban katonai és polgári hatóság képviselve legyenek. A jegyzőkönyv 3 példányban készítendő egy példány a cimnek marad, kettő példány a körlet parancsnokságnak felterjesztendő. Az ellvitt tárgyakról, cikkekről stb. pontos kimutatások a jegyzőkönyvhöz mellékelendők. Kiadatik az alárendelt vármegyei katonai parancsnoknak. Siófoki körlet parancsnokság. A vegyes bizottság tagjai; Esztergom város területére nézve a katonaság képviseletében Osterer Rezső alezredes. A polgári hatóság és a lakosság képviseletében Rothnágel Ferenc gazdasági tanácsos és Tóth János kisgazda, városi képviselőtestületi tag. Az esztergomi járás területére nézve a katonaság képviseletében Mártsa Dániel százados, a polgári hatóságok s a lakosság képviseletében Reviczky Elemér h. járási főszolgabíró s minden község területére nézve az ottani elöjáróság részéről kijelölt egy-egy elöljárósági tag. Ebből kifolyólag utasítom az összes elöljáróságokat, hogy ezen elöljárósági tag nevét mielőbb jelentsék be a járási főszolgabírónak. A vegyes bizottság polgári tagjait felhívom, hogy a további teendők megbeszélése végett sürgősen lépjenek érintkezésbe a bizottság katonai tagjával, megfelelő módon értesítsék a közönséget, hogy a bizottság hol és mikor áll az érdekeltek rendelkezésére s a bizottság működéséről s az eljárás eredményéről nékem annak idején részletes jelentést tegyenek. Felhívom Esztergom város polgármesterét s az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságát, hatósága területén az ott szokásos módon tegye azonnal közhírré, hogy mindazok, akik a megszálló román kir. katonaság által kárt szenvedtek, kellően igazolt kártérítési igényüket közvetlenül a bizottságnak terjesszék elő írásban vagy szóbelileg mely egyedül illetékes ily természetű panaszok felvételére s a kártalanítási eljárás foganatosítására. A kármegállapitás azonban addig meg nem történhetik, mig a megye területén idegen megszálló csapatok tartózkodnak, ezért figyelmeztessék a károsultakat ügyük érdemleges elintézére várjanak addig türelemmel, mig a bizottság a kártalanítási eljárást folyamatba nem teszi. Miről tudomásvétel végett az eredeti átitat visszaküldése kapcsán a vármegyei katonai parancsnokságot, tudomásvétel s további eljárás céljából Esztergom város polgármesterét, az esztergomi járás főszolgabiráját s valamennyi községi elöljáróságot, továbbá a vegyes bizottság tagjaivá ezennel kinevezett Reviczky Elemér h. járási főszolgabíró, Rothnágel Ferenc gazdasági tanácsost és Tóth János városi képviselőtestületi tagot, végül a vármegye hivatalos lapjában leendő közhirrététel végett Fekete Rezső tb. vm. főjegyzőt értesítem. Esztergom, 1919. okt. 9. Alispán helyett: Dr. Szilárd s. k. vm. főjegyző. 224/1919. szám. Rézgálic kiosztás. Értesítem a gazdaközönséget, hogy a búza vetőmag csávázásához szükséges rézgálic hivatalomnál folyó hó 25-éig előjegyezhető. A rézgálic ára 100 kilónként 1100 korona és a fuvarköltség. Esztergom, 1918. okt. 14. Dr. Lakner László állami gazdasági felügyelő. HÍREK. Budapest felé! A nemzeti hadsereg megindult Budapest felé, honnan már visszavonulóban van az oláhok kizsákmányoló, falánk hada. Közeleg a perc, amikor az ország fővárosába bevonul a nagynevű Horthy Miklós altengernagy fővezérlete alatt álló nemzeti hadsereg, mely eddig, mig egyrészt a nyugóti részeken állt résen az osztrák szomszéd ellen, másrészt erejét gyarapította arra a nagy felszabadító munkára, mely íme most végre megkezdődhetett s mely akkor fog csak bevégződni, ha a mienk lesz újra minden, ami jogosan minket illet. A nemzeti hadsereg megindulása alkalmából a fővezér a következő proklamációt bocsátotta ki: MAGYAROK! Közel egy évi züllés után újjászületett a magyar haderő és hála a Dunántúl nemes népének, megindul Budapest felé. Felettetek hónapokig vörös rongy és idegen nép zászlaja lengett. Ezt a gyalázatot hitvány nemzetközi kalandorok és megrontott magyarok hozták reánk. A nemzetrontásnak immár vége van. Az újraébredt magyarság ereje le fog sújtani minden próbálkozásra, mely épitő munkánkat hátráltatni merészelné. Büszkén és örömmel dobog fel a magyar sziv, amerre sastollat lenget a szél és elnémul minden kishitűség, gáncsoskodás és nemzetrontás. Csapataim mindenütt megtartatják és megtartják a rendet. Mindenkitől fegyelmezett, öntudatos és tettrekész magatartást követelek meg. Horthy Miklós s. k. fővezér. A budapesti Szent Imre Kollegium új igazgatójául az egyetemi tanárrá kinevezett dr. Vass József helyébe dr. Marczell Mihály szemináriumi tanár, az „Esztergom" c. laptársunk felelős szerkesztője választatott meg. Az az egy év, amely idő óta Esztergomban tartózkodott, nem szolgált kedvező alkalmakkal arra, hogy rokonszenves egyéniségét sokan és közelebbről megismerjék, pedig Marczell dr. lett volna hivatott arra és azt ambicionálta is, hogy városunkban élénkebb szellemi életet teremtsen az írással foglalkozó esztergomiak irodalmi egyesületbe való tömörítésével. Uj állásában meleg szeretettel üdvözöljük. Halálozás. Baress József hentes és mészáros, Nyergesújfalu község társadalmának köztiszteletben álló tagja, szombaton este 7 órakor életének 37-ik évében agyhártyagyulladás következtében egy napi betegség után elhunyt. Lelkes hazafiságának adta tanújelét a proletárdiktatúra alatt s Nyergesújfalun szemébe megmondta Kun Bélának, hogy a magyar népnek nem kell a vörösuralom. Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánjától.