Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-14 / 81.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K„ félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint ­Kéziratot nem adunk vissza. A vasárnapi ünnepély. 1896 óta, amikor XIII. Leó pápa a magyar püspöki kar felterjeszté­sére elrendelte a „Magyarok Nagy­asszonyáról" elnevezett uj ünnep megtartását, nem volt még oly mélyen szivekbe markoló eme ünnep jelen­tősége, mint ezidén. Ha valamikor, úgy most van szüksége hazánknak pártfogókra és a közel ezeréves ha­gyomány Szent István példájára ma is a „Patrona Hungáriáé" elé vezérli a magyar nép szivét. Ezen ősi ha­gyományos szellemben vett részt a keresztény Esztergom vasárnap ama emlékezetes istentiszteleten, amelyet a haza jobb sorsának elkövetkezó­seért szabad ég alatt, a Széchenyi­téren tartottak meg ezrek imponáló részvételével. A hatóságok, hivatalok, egyesüle­tek, testületek, iskolák és a nemzeti katonaság, valamint nagyszámú nép­sokaság jelenlétében, élén a biboros­hercegpri mással, d. e. 10 órakor kezdődött meg az ünnepi istentiszte­let a Szentháromság szobor előtti oltárnál. A nagymisét infulában, fé­nyes asszisztenciával Báthy László nagyszombati érseki helynök mon­dotta. Mise alatt az esztergomi kö­zépfokú intézetek ifjúságának ének­kara adott elő régi magyar egyházi énekeket, a mise főrészeinél pedig a szombaton Esztergomba érkezett nemzeti hadsereg katonái adtak disz­lövést és tisztelgő kürtjelet. Evangelium után a jelenvoltak el­énekelték a Himnuszt, majd felállt a szószékre hazánk egyik legkivá­lóbb egyházi szónoka, P. Buttykay Antal szentferencrendi tartományfő­nök és izzó magyarsággal áthatott beszédben hirdette Esztergom népé­nek, hogy a haza jövőjét a lefolyt idők tanulságai után a krisztusi alapokra fektetett erkölcsiséggel és őseitől öröklött jellemességével, hithűségével biztosíthatja. Mise végeztével a jelenvoltak ha­talmas menetté alakulva a primási palota elé vonultak. A primási palo­tában a hatóságok fejeinek részvéte­lével küldöttség adta át a hercegprí­másnak azon feliratot, amelyet a vá­ros képviselőtestülete mult hó 8-án tartott díszközgyűlésen a főpásztor­nak átadni rendelt. A felirat, me­lyet Osváih Andor városi főjegyző fogalmazóit és Polgár Ottó rendőr­biztos művészi kézzel vetett papírra, «gész terjedelmében igy hangzik: Főmagasságú és Főtisztelendő Bibornok-Hercegprímás Érsek ür ! Kegyelmes Urunk 1 Felszabadulva a véres önkény­uralom alól, midőn a jog, törvény és igazság visszaáll ott korszakának kezdetén első rendes közgyűlését tartja, Esztergom szabad királyi város közönségének legelőször is Eminenciád felé irányul szeretet­teljes figyelme és megnyilatkozása azon közkivánalomnak, hogy Emi­nenciádat szívvel és lélekkel ben­sőségesen üdvözölje akkor, midőn hősies lelkierővel átszenvedvén az üldözést, méltatlanságot és mind­azt, amit a bitorlók a magyar fő­pásztorra, az ország első zászló­sára fokozottan mértek, apostoli tevékenységét újból megkezdette, és egyúttal a béke olajágával ke­zében a csüggedt lelkek gyógyí­tásához lát. Magyarország hercegprímása és Esztergom a történelmi hagyomá­nyok oly szoros kötelékeivel van­nak egymáshoz fűzve, amelyeket elszakítani lehetetlen. Szinte ékesszólóan bizonyítja ezt ama jelentőségteljes tény, hogy Eminenciád hűséges székvárosá­hoz a megpróbáltatás keserű nap­jaiban is ragaszkodott, azt el nem hagyta és azt szeretni annak da­cára sem szűnt meg, hogy akad­tak Istent, Hazát megtagadó és tekintélyt rombolni kész elemek, akiknek viselkedése felett fel kel­lett háborodnia. Eminenciád azonban bölcsen látta és tudta, hogy azok az ele­mek nem székvárosa közönségé­nek akaratát, hanem a bitorlók és rablók erőszakos kisebbségének céljait szolgálják s látta és tudta, hogy e város hazafias és keresz­tény érzületű közönsége nemcsak nem azonosítja magát az erkölcs­romboló irányzattal, sőt ellenkező­leg az elnyomás és erőszak alatt tőle telhetőleg azon dolgozott, hogy a felforgató tanítás eredményes ne lehessen, de egyúttal azon is, hogy amikor a rémuralom meg­szűnik, mindaz megtoroltassék, a mi Isten, Haza, erkölcs és vagyon ellen elkövettetett. Esztergom szabad királyi város közönségének nincs módjában or­vosolni azokat a súlyos sérelmeket, amelyek Eminentiádat érték, ellen­ben ezúttal ragadja meg az alkal­mat ahhoz, hogy Eminetiádat sze­retetteljes ragaszkodásáról és mé­lyen átérzett igaz tiszteletéről ha­zafias érzésekkel biztosítsa s egy­úttal őszintén kívánja: Legyenek feledve a megpróbáltatás napjai, adjon a Mindenható Eminentiádnak erős lelket, akaratot és kitartást ahhoz, hogy a keresztény Magyar­ország épülete megszilárdulhasson s időtlen időkre ellenállhasson a rombolás gonosz szellemének. Ugyanez alkalomból kérjük Emi­nentiádat, kegyeskedjék üdvözle­tünket tolmácsolni az Esztergom főegyházmegyei székes Főkáptalan Testületének, nemkülönben az itt ) székelő egyházi szerveknek és intézményeknek ama kijelentésünk kapcsán, hogy irányukban és ál­dásos tevékenységük iránt a leg­teljesebb bizalommal viseltetünk; végül arra is kérjük Eminentiádat: Tartsa meg szeretetében sokat szenvedett székvárosát most és minden időbeni Kelt Esztergom szabad királyi város képviselőtestületének 1919. évi szeptember hó 8. napján tar­tott ünnepi rendes közgyűléséből. Esztergom szabad királyi város közönsége nevében Eminentiádnak alázatos szolgája Dr. Antóny s. k. polgármester. A felirat átvétele után a herceg­prímás lejött a primási palota előtti térre, ahol az őt kisérő közönség várakozott. Itt Palkovics László al­ispán üdvözölte a fő pásztort, aki vá­laszában, melyet az összes jelen­voltakhoz egy emelvényre állva in­tézett — köszönetet mondott az esztergomiaknak, hogy iránta bal­sorsában a nehéz napok alatt oly kitartó ragaszkodással viseltettek. Majd a közeli választások alkalmá­ból összetartásra és a tisztességes sajtó meleg felkarolására hívta fel a közönséget. A szép ünnepély a Himnusz ©1­éneklésével végződött. 107/1919. gazd. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a városi gazdasági hivatalban a szőlőtulajdo­nosok szénkénegre előjegyezhetnek. Métermázsa ára 1600 korona. Esztergom, 1919. okt. 13. Dr. Brenner Antal s. k. Esztergom vármegye alispánjától. 3114/1919. szám. Tárgy: A magyarországi Vasutasok Szövet­ségének felfüggesztése. Másolat: szám. 982/1919. Res. Magyar bel­ügyminisztérium. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A kereskedelemügyi mi­niszter vx folyó évi szeptember hó 21.-én kelt 71.661/1919. számú rendeletével a „Ma­gyar Vasutasok Szövetségéinek működését felfüggesztette és rendeletének végrehajtásával a magyar vasúti és hajózási felügyelőséget bizta meg. —- Felhívom ennélfogva, hogy a szövetséghez miniszteri biztosul kiküldött Gyömörey György miniszteri tanácsosi cím­mel és jelleggel felruházott, vasúti és hajó­zási főfelügyelőt, a felfüggesztés foganatosí­tása körül a legmesszebbmenő támogatásban részesítse és az alárendelt közigazgatási ha­tóságokat is hasonló eljárásra utasítsa azzal, hogy felhívás esetén a felfüggesztésnél a szükséghez képest működjenek közre. Bu­dapest, 1919. évi október hó 2-án. A mi­nister rendeletéből: Olvashatatlan aláírás, miniszteri tanácsos. RENDELET: Esztergom város polgármesterének, rendőr­kapitányának és az esztergomi járás főszolgabirájának. A magyar belügyminiszter úr fent olvas­ható leiratát alkalmazkodó tudomásvétel végett másolatban közlöm. Esztergom, 1919. akt. 8. Palkovics s. k. alispán. Figyelmeztetési Alig ocsúdott fel a nemzet a bolsevizmus okozta dermedtségéből és gyűjti össze egész­séges erőit, máris sajnálatos, de egyben meg­döbbentő jelenséget kell tapasztalnunk: egy polgár súlyosan sértő szavakkal becsmérelte és ócsárolta a nemzeti hadsereget. A magyar nemzeti hadsereg hófehér pajzsát bemocskolni, tekintélyét sárbarántani s ily­formán a bolsevizmus jólismert előhírnökei­ként züllesztő és bomlasztó csirákat a nem­zet organizmusában elhelyezni meg nem engedem. Nyomatékosan figyelmeztetem a vármegye és város közönségének azon elemeit, kik hasonló cselekmények elkövetésére magukban hajlandóságot éreznek, hogy azoktól a saját érdekükben annál is inkább tartózkodjanak, mert a nemzeti hadsereg és a magyar csen­dőrséggtl szemben elkövetett bűncselekmé­nyeket a rendelkezésemre álló eszközök leg­kíméletlenebb alkalmazásával fogom meg­torolni. Waldvogel s. k. alezredes, vm. katonai parancsnok. Hivatalos rész. KÖZELLÁTÁS. Ad. 1018/1919. k. é. sz. Hirdetmény! Értesíttetik a város közönsége, hogy a mai naptól a paprika ára nagyban kgr-ként 7 K, „ „ kicsinyben „ 8 K, „ „ darabonként 10 fillér és a közönség részére 20 fillér. Egyben értesíttetik a város közön­sége, hogy a város részére szerb búza vétele van kilátásban. Ennél­fogva felhivatnak mindazon ellátat­lanok, akik ezen búzából vásárolni szándékoznak, jelentkezzenek a köz­élelmezési hivatalban előjegyzés végett. A búza ára 500 korona lesz. Esztergom, 1919. október 13. Közélelmezési hivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents