Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-05 / 74.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K„ félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Köztársaság, vagy királyság? Az öntudatos emberhez legméltóbb államforma a köztársaság. Az első forradalom lezajlása után, mi is ezt az államformát választottuk, de akkorát csalódtunk Budapest választotta köztársasági elnök és az egész forradalomban, hogy méltán gondolkozhatunk most felette. Azon is van mit gondolkoznunk, hogy a köztársasági Budapest most nyíltan hirdeti a királyságot. A csalódások nagyságai jogosítják fel a vidéket, hogy megfontolás tárgyává tegye azt, ami nemcsak a fővárost és annak frakcióit, hanem bennünket is érdekel. A köztársaság demokratikus államforma, melynek elnöke politikai megbízhatóság letéteményese kell hogy legyen. Feltétlenül szükséges tehát, hogyha pártszempontokból nem is, de az országot gazdaságilag védő politikában az összes pártok bizalmát bírja. Tökéletesen mintegy, hogy a parlament, vagy ami mitsem változtat a lényegen, népszavazás utján ruházzák valakire az államfői hatalmat Ha ismerjük a szabad Unió elnökválasztási mozgalmakat — eltekintve a nem komoly vásári trükköktől — azt láttuk, pénzcsoportok állottak előtérben és azok bizonyára azért szállottak síkra, hogy a megválasztandó államfő az ő érdekeiket védje. Az ily pénzcsoportok lehetnek államérdeküek is, de lehetnek kizárólag bank érdekek is. Az Unióban az ily vállalkozás, tekintve óriási belsőtermelési képességét, feltétlenül a köztársaság gazdasági előnyeivel kell hogy járjon. Nálunk azonban az ily pénzcsoport választási operációja végzetes következményekkel járhat, lévén országunk tőkeszegény. A pénz, minden országos jellege mellett nemzetközi jellegű, vagy esetleg nagyon is nacionalista, de Magyarországon különösen most — idegen. Nagy kérdés tehát, vájjon nem dönti-e vissza az országot abba a korrupt politikai sorsba, amibe Lukácsék hírhedt sópénze sodorta annak idején ? Mert ha igazán őszinték akarunk lenni, be kell ismernünk, hogy nálunk nagyon sok a selyemhernyó politikus, akik vedlenek, érdekek szerint helyezkednek el és valóságos csoda, hogy nyíltan nem tagjai egyszerre két homlokegyenest ellenkező két pártnak. Van-e bennünk annyi erő, hogy ki birjuk küszöbölni teljesen áz egyéni érdekeket politikai életünkből ? Van-e bennünk annyi erő? hogy nemzeti politikát viszünk keresztül és az új köztársaságban kizárólag ne-mzeti érdekek fognak érvényesülni. Ha igen, ám legyünk köztársaság. Királyságunkat' évszázadokon át oly magas polcra helyeztük, hogy a nagy felségjogok már majdnem abszolutizmust jelentettek. Az örökösödési törvény egy oly uralkodó családhoz kötött, melynek nem egy tagja határozott ellensége volt nemzetünknek és politikája majdnem a végromlásba sodorta a magyart, amiben önfiainknak is nem egy ízben nagy részük volt. Elsősorban tehát meg kell változtatnunk az örökösödési törvényt úgy azonban, hogy a királyválasztások ne járjanak megrázgódtatásokkal. Lévén az új Magyarország teljesen független, önálló állam, a trónörökös feltétlenül magyar szellemben neveltessék és amig az uralkodó-ház szokás, erkölcs és nemzetiességében, teljesen nem magyar, léptessük életbe az eltörölt nádorságot. A királyi jogok megszabásánál teljesen mértékadó lehet az angol demokratikus királyság, mely sokkal több jogot biztosit magának a törvényhozó népnek, mint például biztosit a francia köztársaság jelenlegi eltolódásában. Akár az egyik, akár a másik államformát választjuk, elkerülhetetlen, hogy törvéiiyhozó testületünk erős nemzeti és a soha meg nem változó keresztény erkölcsi alapon álljon. Ez pedig kizárólag a választókon múlik. Ha a választók átvannak hatva nemzeti szellemtől, szem előtt tartják hazájuk boldogulását, akkor feltétlenül olyan embereket küldenek a parlamentbe, akikben minden erkölcsi biztosíték megvan. Erősen nemzeti és erkölcsében nem ingó törvényhozók mellett a kormány is csak ilyen lehet és akkor az államforma legyen az bármilyen kell, hogy J

ó le

gy

en- Némó. 2993/1919. szám. Körözés. Kotsis Lajos garamszentkereszti lakos tulajdonát képező 2 lovat, a kommunista uralom alatt Nagysallónál folyó évi június hó 15-én a csepeli 22 vörösezred 3 gépfegyverosztagának parancsnoka erőszakkal elvette azzal, hogy a leszerelés után a lovakat visszaadja. Minthogy fentnevezett tulajdonos a lovakat vissza nem kapta, de sőt, lovainak nyomára mindezideig nem akadt, a lovak körözését ezennel elrendelem és felhívom a közigazgatási hatóságokat, hogy a nyomozást hatóságuk területén lefolytatni és positiv eredményéről hatóságomat értesíteni szíveskedjék. A lovak leírása a következő: Kisebb fajta lovak, az egyik körülbelül 132 cm. magas, pej, csődör, akkor nyírott farka volt, sörénye gyöngébb, farka dúsabb, szőrzete fekete, marján fehér folt, első patái kissé laposak és kissé szélesek, álla alatt tapintás által észlelhető csómócska van, 3 éves, neve Vidor volt; a másik körülbelül 134 cm. magas, világos pej, sárga és fakó pej keverék, kanca, vemhesnek kellene lenni, 4-ik éves, hátsó jobb lábán a köröm felett kis kesely van, baloldalán egy oldalborda betörése következtében horpadás észlelhető, sörénye dus, farok gyöngébb. Nyomra-vezető, a lovak átvételekor 2000 kor. (keítőezer kor.) jutalomban részesül. Esztergom, 1919. évi okt. hó 1. Palkovics alispán. Esztergom város polgármestere. 306/1919. kü. sz. Felhívás. A magyar hadügyminisztérium 284247/41/a. 1919. sz. rendelete alapján felhívom a város területén lakó nyugdíjas havidijasokat, rokkant legénységet és katonai havidíjas és legénységi özvegyeket (árvákat), hogy a f. é. október havi illetményeik folyósítása céljából összeírás végett A városi katonai ügyosztályban (városház, emelet) f. é. október 6.-tól 11.-ig bezárólag okvetlen jelentkezzenek, mert ezen határidőn túl jelentkezők csak pótjegyzékbe vehetők fel és illetményeikhez csak később juthatnák. Az érdekeltek hozzák magukkal a nyugdíjigényük igazolására szolgáló összes okmányaikat (fizetési meghagyás, rokkantkönyv, POSTAI csekkszelvény, érempótdíj-igazolvány, stb.) Esztergom, 1919. okt. 4. Dr. Antony Béla s. k. polgármester. Esztergom város alispánjától. 3016/1919. sz. Másolat: Magyar Földmivelésügyi miniszter. 13460/919./III/I. fő. Valamennyi városi és vármegyei törvényhatóságnak. — Az állatforgalomra vonatkozó rendeletek téves értelmezése következtében több törvényhatóság tetületén az állatvásárok megtartása, illetve szabadforgalom elé még mindég indokolatlan akadályok gördíttetnek. Minthogy ez a körülmény az állatok beszerzését és kiváltképen Budapest húsellátását megnehezíti, felhívom a törvényható ságot, hasson minden rendelkezésére álló eszközzel oda, hogy az állatvásárok mielőbb ismét szabadokká tétessenek, s hogy azok, ott ahol állati fertőző betegségek miatt elrendelt korlátozások fenn nem állanak mindenütt akadálytalanul megtarthatók legyenek. Vásárokon az állatok adás-vétele tekintetében Önként érthetően a. szarvasmarhák, juhok és sertések belföldi forgalmának szabályozása tárgyában f. évi augusztus 13.-án kiadott 13.313/III.-1919. sz. F. M. rendelet irányadó, miért is figyelmeztesse a hatóságokat azért is, hogy ezen rendelettel ellentétes korlátozásokat el ne rendeljenek. Budapest, 1919. évi augusztus hó 29. A minister helyett: olvashatatlan aláírás s. k. államtitkár. RENDELET: az I. fokú hatóságoknak. Alkalmazandó tudomás és megfelelő további eljárás végett másolatban közlöm. Esztergom, 1919. okt. 2. alispán h. Beviczky s. k. vm. II. foj«gyző. Reviczky Elemér búcsúzója a párkányi Járástól. Hosszas lelki küzdelem és önmagammal vívott tusa után azon reám nézve fájdalmas elhatározásra jutottam, hogy eddig viselt főszolgabírói állásomról lemondjak s az általam annyira szeretett párkányi járástól legalább is egy időre megváljak. Végtelen nehéz volt a küzdelem, mert szivem egyik felét azon rajongó szeretet vonzotta a párkányi járáshoz, amellyel csüngtem a járás minden egyes lakóján, míg szivem másik fele szenvedő szegény hazánkhoz vonzott. Első pillanatra talán hálátlanságnak fog látszani, hogy járásomat ahol csak tisztelet és szeretet övezett a nehéz időkben elhagyom; azonban ez a vád csak akkor érhetne, ha a rossz sorsot egy jobbal cseréltem volna fel. Amig becsülettel kitarthattam helyemen, s védelmezhettem kellő eredménnyel járásom és a magyarság érdekét, nem távoztam helyemről. Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánja.