Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-03 / 72.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K„ félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. — Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Még nem volt elég az álszocialisták tanaiból, még nem elégeltétek meg a hiába folyt magyar munkásvért? Nem láttátok a világmegváltás cégére alatt folyó rablást és gyilkolást? Ugy látszik Júdás pénze gurul köztetek s testvérharcot akartok Ti sötétben bujkáló kommunisták. Nézzetek felénk, mint egy ember kelt fel a kereszténység, harcra kész hitéért, hazájáért, melyet internacionális jelszavakért föláldoztak idegen vezéreitek. Mit vártok azoktól, kik filléreitekből dőzsöltek, kik hatalomra vergődve koldusbotra juttatták hazánkat és munkástestvéreiteket. Mig az anyaghiány miatt a munkanélküliség réme fenyeget, acfdig vörös bálványaitok élvezik rablott pénzen a munkanélküli jövedelem gyönyöreit a biztos külföldön. Még nem elégi Akiknek füle van az halljon és akiknek szeme van az lásson. Az összes nemzetek munkássága hazájának sorsával érzi összenőve jövő boldogulását, jövő sorsát. Egyedül a magyar kóboroljon a népek országútján vezér nélkül, hazátlanul. Hát ez a föld, mely őseiteket táplálta, melynek jó és balszerencséjétől a ti boldogulástok függ — az semmi. Nem lehet, hogy ne szeressétek ezt a sokat szenvedett hazát. Az internacionalizmus egy idegen faj korcsszülöttje. Munkás testvéreim, ne higyjétek azt, hogy a francia-, angol-, német munkás „proletár" öntudata nagyobb a hazája iránti szereteténél. A francia munkás elsősorban jó francia, ki hazájáért minden áldozatot meghozott, épúgy a többi nemzeteké is. Vagy talán azt gondoljátok, hogy a „proletár" varázsigéje alatt összeforraszt benneteket. Tévedtek, a francia munkás nem proletár, az kis burzsoá, az kispolgár, az nem akar nincstelen léhűtő lenni, nem, hanem az dolgozik, hogy a polgárok sorába felemelkedvén, mit szorgalmával el is ér, hasznos polgára legyen hazájának. Éz amikivánságunk, ez a mi célunk. Nem nincstelen proletárokat akarunk látni, nem, hanem jólétben élő, becsületes, magyar honpolgárokat. Célunk, nem lerántani a sárba, hanem fölemelni. Napot és levegőt, hiszen mindnyájan Istennek egyforma teremtései vagyunk. goi. Telefon. - Távirat. A belga-magyar kereskedelmi érintkezés felvétele. Genf, okt. 2. A belga kormány elhatározta, hogy a kereskedelmi érintkezés felvételét Belgium és Magyarország között megengedi. A bolsevista nralom bűne Rotterdam, okt. 2. A „Daily Express" jelenti Parisból: A magyar tanácsköztársaság négyhónapos uralma a szövetségeseknek 8 és fél milliárd kárt okozott, melyet már be is jelentettek. Franciaországban készülődnek az elnökválasztásra. Paris, okt. 1. A radikális és szocialista radikális párt kongresszusán elhatározták, hogy amaz alapelvek fenntartásával, hogy szocialistákkal semmiféle közösséget nem akarnak, a legközelebbi választásokon elsősorban baloldali köztársasági pártokkal fognak együtt dolgozni, amelyek nemzetközi demokrácia és szociális köztársaság alapján állanak. Somssich gróf a választásokról. Bécs, okt. 2. „Magyarország legközelebbi jövője" cimen reprodukálja a Reichspost azon beszélgetést, melyet Somssich József gróf magyar külügyminiszter folytatott egy rotterdami lap tudósítójával. Az újságíró kérdésére kijelentette, hogy a megszállott országban közjogi képtelenség lenne a választások végrehajtása. A kormány minden lehetőt meg akar tenni, hogy a választásokat senkise támadhassa meg. E tekintetben elmegy a legszélsőbb határig és nemcsak rossz néven nem veszi, hanem határozottan örülne, ha a külföldi sajtó képviselői ellenőriznék a választásokat, sőt szándéka, hogy a választásokat az ántánt legszigorúbb ellenőrzése alatt hajtsa végre. Azon kérdésre megmarad-e a főrendiház azt felelte, hogy a kormány semmi tekintetben sem akarja a népakarat nyilvánítását befolyásolni. Miképen az államforma kérdésén, ugy ezen alkotmányjogi reformkérdésben is a nemzetgyűlés fog dönteni. Milyen lesz a zsidók helyzete Magyarországon, kérdezte az újságíró. Csakanynyit mondhatok. Magyarországon nincs akut zsidó kérdés. Igaz, hogy a parasztok egy része a zsidókat tette felelőssé a kommunisták bűneiért, illetőleg zsidókon töltötte ki boszúját, sőt zsidó ellenes zavargások is voltak. Legyenek róla meggyőződve, hogy a hazafias gondolkodású magyarság teljesen távol van a felfogástól, elitéli a fajgyűlöletet. Nem lehet ez programmja olyan kormánynak, amely legfőbb feladatának tartja, hogy az ország minden erejét egyesítse. Egyébként nem lehet rendszeres zsidóüldözésről beszélni. Arra a kérdésre, hogy milyen viszonyban lesz Magyarország az új nemzeti államokkal, a miniszter kijelentette, erre nehéz felelni, mert a békekonferencia nem állapította meg Magyarország területi viszonyait, egy azonban bizonyos, hogy Magvarországnak békére van szüksége. Szomszédainkkal jóbarátságban akarunk élni és meg lehet, hogy köztünk gazdasági közlekedés jön létre, ha azonban szomszédainkban is meg van a hajlandóság és akarat. Visszafordult élelmezési hajók. Fiume, okt. 1. Két amerikai gőzös ideérkezett élelmiszerekkel. A hajók parancsnokai, amint megtudták, mi történik Fiúméban, azonnal tovább indultak Szalonikibe, anélkül, hogy Fiúméban kirakták volna az árukat. Teschent megvették az amerikaiak. London, okt. 1. A „Daily Maily" értesülése szerint a tescheni kőszénbányákat eladták Amerikának. Hoover Amerika jövendő elnöke (?) Paris, okt. 2. Egy ebéd alkalmával, melyet az amerikai mérnökegyesület adott s amelyen Hoover is jelen volt, a hallgatók megragadták az alkalmat és Hoovert, mint az Egyesült-Államok jövendő elnökét, zajosan ünnepelték. A kormány szilárdan kitart a keresztény nemzeti irány mellett. Budapest, okt. 2. A „Nemzeti Újság" munkatársa beszélgetést folytatott Friedrichchel s kijelentette, hogy nem indulhat Budapest után, csak Magyarország után indulhat. Százával kapom Dunántúlról a sürgönyöket, melyekben kitartást és keresztény politikát követelnek. Bizonyos, hogy nagy ellentétek várnak elsimításra s nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy tárt karokkal fogadom minden nemzeti alapon álló pártnak és csoportnak támogatását. Ha ezekkel karöltve tudnék haladni, ez nem jelenthetné a kitűzött programm nemzeti és keresztény irányának a feladását. Ettől a programmtól semmiféle alku, semmiféle egyezkedés soha el nem tántoríthat. Feloszlatták az olasz és francia kamarákat Bécs, okt. 2. A Pressének jelentik Luganóból: Királyi dekrétum jelent meg a kamara felosztásáról. November 16-ára tűzik ki az új választásokat és az új kamara december 12-én ül össze. A francia kamarát is feloszlatták s az uj kamarát december 1-ére fogják összehívni. 2263/1919. szám. Körlevél a népoktatási intézetek helyi hatóságaiból és tanítóihoz. Értesítem az összes népoktatási intézetek helyi hatóságait és alkalmazottait, hogy a vallás é közoktatásügyi magyar miniszter úr ez évi 175675. számú rendeletével az Esztergom vármegyei tanfelügyelői hivatal vezetésével bizott meg, s ezen új állásomat folyó hó 25-én elfoglaltam. Nehéz viszonyok között kezdem meg működésem ezen új területen munkámat. A súlyos csapások között, melyek a szerencsétlen világháború folyamán érték nemzetünket, már az anyagi es erkölcsi csőd felé közeledünk. Hiába várjuk az elmúlt évezreden át oly sokszor érvényesült nemzeti erényeink föléledését, mintha teljesen kialudt volna bennük az az őserő, mely elődeinket tengernyi bajokon és veszélyeken átsegítette és biztosította fönmaradásukat, elismertette nemzeti önállóságunkra való jogosultságunkat. De ki-ki önmagában hordja a legnagyobb ellenségét I . . . Minden kívülről támadó ellenséggel föl lehet venni a harcot, meg lehet mérkőzni, — sőt az önvédelem ilyen támadásokkal szemben ösztönszerű; a bennünk lappangó bajok, betegségek azonban emésztik az önbizalmat, nönelik a csüggedést és apathiába sülyesztik a szenvedőt. Mai állapotunkban ez a legnagyobb veszedelmünk és tetézi még a bajt, hogy épen most rendült meg a nemzet bizalma azon szerveinek a működésében, amelyek vérkeringését Hivatalos rész. Esztergomvármegve tanfelügyelője.