Esztergom és Vidéke, 1919

1919-09-06 / 50.szám

A magyar kommün borzalmaiból. ii. „Ott történt — folytatja Pékár — a börtönné lett parlamentben. Ott voltam együtt a Hollánok s Návay Lajos gyilkosaival. Elmondom, amit elmondhatok. Engem az elfogatás után zöld tolvajautón a hajnali derengésben a Parlament miniszteri feljárata elé vittek. Nyilt az ajtó: tíz zsákmányleső, ugrásra kész, borzalmas alak áll a lépcső sárosra taposott bíborszőnyegén, — részint klasszikus fekete bőrkabátos és bőrnadrágos Lenin-fiúk (egy kézigránát elől a mellszíjba fűzve, két másik oldalt a csipő fölé), részint rongyos, álig fegyveres civil csirkefogók. Mily gyorsak a késvillanású szemek! Nézik, latolják az érkező „árut", a „feldolgozandó anyagot" ; egyik röhögve teszi vállamra a kezét, — no most! levisznek a pincébe? Jól tudom, ott vannak a mennyezetig vérrel frecskelt kinzókamrák, ott nyúznak, csonkítanak, akasztanak, ott kötik ki melegítő csövön átvett kötélre nyolc óra hosszat a vallatandókat s ütik a vértelen arcát, testét bikacsökkel, bottal, vizes kötéllel (ez a legfájdalmasabb) és kaucsukbuzogánnyal. De vannak ott aztán apró szögecskék is, melyeket Borisék, Ozserovicsék és Iczigovicsék fortélyos ügyességgél tudnak a „vizsgálatifoglyok" körme alá verni, ott van tán az a Szamuelly-pátenssel jelzett két acélcsápn buzogány is, mellyel egyszerre lehet kiszúrni a makacs burzsujnak mind a két szemét... Persze fáj az ilyesmi, s a „gyáva burzsuj" esetleg ordit, no de kifognak rajta Bonyhády és Radványi nyomozóek: a kínzópincék szelelőablakaí előtt állandóan egy automobil áll az országháznak hatalmas sötét falánál; s ha a kínzottak ordítása nagyon felhallatszik, a röhögő soff őr menten töffogni kezd s teljes erővel berregtett gépét... Vállamon volt már az egyik orosz hóhér keze, de aztán csalódottan eresztett el: „Etotnyet?" (Ez nem ?) Szóval nem vittek le. Fellélegzettem, íme máris nyerek egy stációt! A földszint ugyanis enyhülés a pincéhez képest, a harmadik fokozat pedig, a képviselőházi büffétömlöc, ez már valóságos menyország. Itt de reng a kínzástól való szabadulás, sőt egyáltalán a szabadulás sugara ; innen már rövidesen forradalmi törvényszék elé kerül az ember, s akit a büfféig el nem tesznek láb alól, az remélheti, hogy a törvényszéktől is hamarosan megmenekül. Kap ugyan valami tréfás „életfogytiglani", de ezt még zord gazdánk, a Balzachoz méltó regényhős, a szép Cserny se veszi komolyan ... • Hivatalos rész. a Záréra meghosszabbítás. Esztergom város területén a záróra f. hó 5-től kezdődőleg esti 11 órában állapíttatik meg. Rendőrkapitányság. Ad 1018. 1919. k. é. Hirdetmény. Értesíttetik a város közönsége, hogy a mai nappal a következő piaci árak lépnek életbe. nagyban kicsinyben kgr,-ja kgr.-ja Zöldség .... 4— . . 5-— Fejes káposzta . . 4"— . . 5*— Kelkáposzta . . . 4*— . . 5*— Paradicsom . . . 5"— . . 6*— Burgonya .... 6"— . . V— Tök 80 fii. . . 1--— Kalarábé .... 4'— . •. 5— Paprika . . .9.— , 10-— Paprika darabja . . 10 fii. . 30 fii. Hagyma .... 8'— . . 9— Tojás darabja . . 2*50 . . 3*— Marhahús kgrja 45-— Borjúhús „ 50-— Esztergom, 1919. szeptember 5. Közélelmezési hivatal. Esztergom vármegye katonai parancsnokság. Hirdetmény. Dacára annak, hogy a magyar kormány a pénz értéke és forgalma tekintetében rendeletileg intézkedett, azt tapasztalom, hogy a közönségnek az a része, mely eladásokat bonyolít le, bizonyos pénznemekkel szemben tartózkodólag viseltetik és egyesek, felhasználva az ebből származó konjunktúrákat, ugy a pénzzel, mint az árukkal üzérkednek. Nehogy a súlyos helyzet még súly ossabbá váljék, egyrészt tájékoztatásul, másrészt pedig figyelmeztetésképen a következőkről értesítem á közönséget: A postatakarékpénztár által kibocsájtott 5, 10 és 20 koronás pénzjegyek, valamint a 2000 sorszámnál alacsonyabb számjeggyel megjelölt 200 koronás és a 3000 sorszámnál kisebb sorszámú 25 koronás fehér bankjegyek az Osztrák Magyar Bank által kibocsájtotthasonnévértékű bankjegyekkel (kékpénz) teljesen egyenértékűek. Az itt megjelölt pénzeszközöket mindenki fizetésként teljes értékben elfogadni köteles. Mindazokat, kik ezen kötelezettségnek nem felelnek meg, azonnal letartóztatásba veszem és ellenük a büntető eljárást megindittatom. Hasonlóképen fogok azokkal szemben is eljárni, kik pénzzel, vagy árukkal üzérkedést folytatnak. Figyelmeztetem végül a közönséget, hogy a tanácsköztársaság által kiadott 200 és 25 koronás pénzjegyek, a.magyar kormány által devalvált 40, illetve 5 korona értékben államilag garantált és érvényes fizetési eszk|^t képeznek és azokat a közpénztárak is (állam, város és községi pénztárak) fizetésként elfogadni kötelesek. Esztergom, 1919. szept. 5. Waldvogel s. k. alezredes, vármegyei katonai parancsnok. 3684/1919. pm. szám. Hirdetmény. A vármegye alispánjának 2678/919. számú rendeletére, felhívom a város területén levő összes fuvarosokat, hogy az erdei fatermés behordása, illetve a szentiéleki úti ideiglenes faraktárába leendő befuvaroztatasa céljából fogataikkal f. é. szeptember hó ő.án a városi nagy vágásban Tátus erdővédnél annál inkább is jelentkezzenek, mert ellenesetben mindazok ellen, kik e közérdekű hatósági felhívásomnak eleget tenni vonakodnak, a vonatkozó miniszteri rendeleten alapuló kihágási eljáráson kivül a rendelkezésemre álló karhatalmat is igénybe fogom venni. Esztergom, 1919. szept. 4. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. Körözvények. 2643/919. szám. Libái Vilmos st. Pölteni lakos f. évi július hó 20.-án Bádennál a Dunába fult. Nevezett 1892. évben született, magas fekete hajú, fekete nyírott bajusszu, fogai épek, fekete trikót fürdőnadrág volt rajta. Karján arany karperecet hordott. 2644/919. szám. Cserni István 22 éves lakatos segéd f. évi július hó 28.-án Wienben a Dunába fult. Nevezett középmagas, bajusztalan, szőkehajú, ép fogú, utoljára szürke katonai bluseban és szürke civil nadrágban volt. 2645/919. szám. Hans Herfert 29 éves berni születésű és illetőségű wieni VIII. ker. Staud Gasse 61 szám alatti lakos f. évi július 14.-én öngyilkossági szándékból a Dunába ugrott és eltűnt. Személy leírása: Magas, szemei barnák, haja és bajusza barna, fogai hibásak. Utoljára katonai egyenruhában (csukaszürke) volt. Körözendők, feltalálás esetén jelentés teendő. Esztergom, 1919. szept. 2. Alispán h. Dr. Szilárd s. k. vm. főjegyző. A polgárőrség szolgálati beosztása szeptember hora: 6 án II. század 3. és 4. szakasza, 7- én a köztisztv. karhatalmi százada, 8- án „i „ „ 9- én III. század 1. és 2. szakasza, 10- én III. „ 3. „ 4. 11- én I. „ 1. „ 2. 12- én I. „ 3. „ 4. „ 13- án II. „ 1. „ 2. 14- én II. „ 3. „ 4. 15- én a köztisztv. karhatalmi százada, 16- án „ „ „ 17- én III. század 1. és 2. szakasza, 18- án III. „ 3. „ 4. 19- én I. „ 1. * 2. 20- án I. „ 3. „ 4. 21- én II. „ 1. „ 2. „ 22- én II. „ 3. „ 4. 23- án a köztisztv. karhatalmi százada, 24- én 25- én III. század 1. és 2. szakasza, 26- án III. „ 3. „ 4. 27- én I. „ 1. „ 2. 28- án I. „ 3. „ 4. 29- én II. „ 1. „2. 30- án II. „ 3. „ 4. Esztergom, 1919. szept. 5-én. Palliardí s. k. alezredes. [

(

j Telefon. • Távirat. ^ Friedrich miniszterelnök agitátios körútja. Budapest, szept. 5. Szeptember 7. és 8.-i kettős ünnep alkalmából Friedrich miniszterelnök bejárja Dunántúlt. Meglátogatja Székesfehérvárt, Pápát, Veszprémet, Szombat-