Esztergom és Vidéke, 1919
1919-09-05 / 49.szám
A ma már oly tekintélyes számban működnek városunkban, hogy számarányuknál fogva is kívánhatják a testületüket megillető elhelyezkedést társadalmunkban. Óhaj fásukat indokolja az a mélyreható átalakulás is, amelynek félreismerhetetlen jelei már a világháború előtti években feltűntek a társadalom physiognomiáján, amely az ötéves háború alatt excentrikus feszültségekben jelentkezett, a forradalmi éra után pedig valóságos pathologikus tünetekben verődik ki a társadalom testén. A mai társadalmi forrongás chaotikus ködéből fölényes ésszerűséggel és természetes törvényszerűséggel kell kialakulnia annak a rendnek, amely a társadalmi osztályok jogos és természetes elhelyezkedését lehetővé teszi, az individumok boldogulásának útjait megnyitja és biztosítja. Míg a nő, tehetségeinek kifejlődését, boldogulásának feltételeit a múltban kizárólag a családi tűzhely keretében találta meg, működésének áldásait főleg ott éreztette, hivatásának ambícióit legfőkép ott érvényesítette; addig a XX-ik század aszszonya előtt a boldogulásnak egészen új távlatai nyíltak meg, érvényesülésének egészen új rónái lettek szabaddá. A fejlődésnek törvényszerű szükségessége szinte észrevétlenül, majdnem öntudatlanul állította a fejlődés áramlataiba a nőt, ahol jó ideig mintegy játéklabdája volt sorsának és a közvélemény meg nem értő kritikájának. Ma már tisztázódott a helyzet és senki nem kételkedik többé abban, hogy a nőnek a családi élet keretein kívül is lehet, sőt kell is érvényesülnie, részt kell kérnie a társadalom kulturmunkájában, szervezkednie kell gazdasági alapon, aktiv szerepet keli válalnia a politikában, hogy így öntudatos ügyvédje legyen a nők speciális érdekeinek és egyben hordozója legyen az egész vonalon annak a felelősségteljes és mindenek fölött fontos önzetlen munkának, amelytől várjuk a társadalmak újjáépítését,.az egyének boldogulását és mi esztergomiak, saját városunk felvirágozását. Meg kell jelölnünk a nők társadalmi működésének főbb irányait és specifikálni kell a kulturális, a gazdasági és politikai szervezkedés kereteiben a munkát. Kezdeményezésem célja, városunk hivatalnŐínek tömörítése kulturális szempontból. Arról van szó, hogy a városban működő összes hivatalnoknők egyesületet szervezzenek, melyben egy szívvel, egy lélekkel, egy húron pendülve keressék és találják meg azokat az értékeket, melyek az ő testületi tekintélyüket biztosítják, egyéni érvényesülésüknek karitativ és szociális téren utat nyitnak. Mint az esztergomi Munkásnő Egyesület elnöknője, szívesen ajánlom rendelkezésükre egyesületünk helyiségét, hogy a szervezkedéshez szükséges tárgyalásokat megkezdhessék. A physikai munkásnők szívesen ajánlják fel otthonukat a szellemi munkásnőknek mindaddig,' míg ők megfelelő helyiségről gondoskodhatnak maguknak. A felvetett eszmének szűkebb körben történt propagálása, a szives fogadtatás és lelkesedés, amit a hivatalnoknők egyesületének gondolata kiváltott, arra bátorít, hogy a városunkban működő összes hivatalok : vasút, posta, városi, megyei, pénzintézetek és egyéb köz és magánhivatalok hivatalnoknőit ezennel tisztelettel meghívjam megbeszélésre. Méltóztassanak szombaton f. hó 6.-án d. u. 6 órakor Német u. 22/a számú helyiségben megbeszélésre megjelenni. „Ki Örömet kivan, keresse azt saját körében. Szép kilátást távolban is, de virágot csak közelünkben találhatunk s le kell hajolnunk, hogy azt leszakíthassuk." Szívbeli üdvözlettel az előkészítő bizottság nevében: Brenner Júlia. m Hivatalos rész. m Értesítés. F. hó 10.-én d. e. 9 órakor a vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlését megelőzőleg az esztergom-belvárosi plébánia templomban ünnepi hálaadó istentisztelet lesz Magyarországnak a bolsevizmus rémuralmától való szerencsés megszabadulása alkalmából. Kérem a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjait, valamint a hazafias közöséget, hogy eme ünnepi istentiszteleten minél nagyobb számban résztvenni szíveskedjenek. Esztergom, 1919. szept. 4. Paikovics s. k. alispán. 2595/1919. szám. Magyar miniszterelnök rendelete a bor forgalmáról és fogyasztásáról! A volt népgazdasági tanács által a bor forgalomba hozatala és fogyasztása tárgyában kiadott rendelet hatályát veszti. A bor belföldön való értékesítése forgalomba hozása és fogyasztása, a jelen rendeletben megállapított kivételektől eltekintve, nem esik korlátozás alá. Mindazok a szőlőbirtokosok, akik a volt földmivesügyi népbiztosságnak a volt pénzügyi népbiztossággal egyetértve kiadott rendelete alapján üzemi kiadásaik fedezésére előlegeket vettek föl, kötelesek a felvett előleg biztosítására borkészletükből megfelelő mennyiséget további intézkedésig visszatartani és azt szakszerűen kezelni. Az igy visszatartott mennyiség az említett előleg tartozások biztosítására a jelen rendelet erejénél fogva le van kötve. Nyilvános étkezőhelyeken, valamint nyilvános kimérési helyeken egy személynek egy alkalommal a helyszinen váló fogyasztás céljából legfeljebb fél liter bort szabad kiszolgáltatni. ' A bor megadóztatása tekintetében a boritaladóra vonatkozó törvények és szabályok, valamint a bortermelési adóról szólo.1918. évi első törvénycikk és az annak végrehajtása tárgyában kiadott utasítás irányadó. A rendelet azonnal életbe lép. A miniszterelnökségi sajtóosztály vidéki csoportja. RENDELET: Esztergom város polgármesterének és esztergomi járás főszolgabírójának. Tudom ás vétel és megfelelő intézkedések megtétele végett a miniszterelnökségi sajtó irodától vett fentolvasható miniszteri rendelkezéseket másolatban kiadom. Esztergom, 1919. évi szept. hó 1. Alispán helyett: Dr. Szilárd vm. főjegyző. Telefon. - Távirat. iá osztrákok Eún Béla ellen. Bécs, szept. 3. Az augusztus huszonkilencedikén Karlsteinben tartott tiltakozó ülésen a leghatározottabban állást foglaltak az ellen, hogy Kún Béla és kommunista társai a karlsieiui kastélyban vannak internálva. Kommunista vezérek elfogása. Bécs, szept. 3. Grácból jelentik: Szigetvári István volt külügyi népbiztos (?) aki a kommunista uralom idején sok embert végeztetett ki és társa Imre István a tanácskormány megbizásából Ausztriába jöttek, ahol álnéven való jelentkezés miatt 1 hónapi fogházbüntetésre Ítélték őket. Augusztus 29-én a büntetés kitöltése után eltoloncolták a magyar határra s véletlenül annak a járőrnek ''adták át őket, melynek parancsnoka Ugyanaz a főhadnagy volt, akinek édésatyját Szigetvári megölette. — Bécsújhelyről is jelentik, hogy az ottani városi rendőrségnek sikerült Szamuelly Tibor segédjét, Grubits Gyula mészárossegédet letartóztatni. Kormánybiztosi kinevezések. Budapest, szept. 4. A kormány Vas, Sopron, Mosón, Zalamegyék, valamint Sopron város területére is kiterjedő hatáskörrel gróf Sigray Antalt, Baranya, Tolna, Somogy, Veszprém vármegyékbe őrgróf Pallavicini Györgyöt, Borsod, Abauj-Torna, Zemplén vármegyék valamint Miskolcz város területére Gedeon Aladárt, Csongrád, Csanád, Békés vármegyék, valamint Hódmezővásárhely és Szeged városok területére Kelemen Béla nyugalmazott főispánt nevezte ki kormánybiztosokká. Hazug hirek a kormány állásáról. Budapest, szept. 4. A főváros napok óra válsághírektől hangos — irja a Reggeli Hírek — széltébenhosszában csak arról suttognak az emberek, hogy döntő helyen lehetetlenné akarják tenni a Friedrichkormányt s igy akarván érvényt szerezni akaratának. Ezzel szemben valóság az, hogy a Friedrich-kormány ma is áll és helyzete sokkal szilárdabb, mint valaha volt. A blokád elrendeléséről szóló hazugságok terjesztői azonban már is elértek egy eredményt, az alantas eszközökkel dolgozó üzérek konjunktúrára leselkedő lelkiismeretlen kufárok felemelték az importált áruknak árait. Felhasználva ezen hazug mese előnyeit, lelketlen kezekkel vájkálnak a kommunizmus alatt amúgy is kifosztott közönség zsebeiben. Az ország nagy közvéleménye egységes. Sziklaszilárdan áll a Friedrich-kormány mögött. A keresztény nemzeti párt nagy gyűlése. Budapest, szept. 3. A keresztény nemzeti párt tegnap este gróf Teleky Pál elnöklésével nagygyűlést tartott. Egyhangú lelkesedéssel kimondották, hogy kizárólag csak a Friedrichkormányt támogatják, mert csak egyedül ez a kormány nyújt feltétlen garanciát arra nézve, hogy Magyarországon nem kezdődik újra Károlyi-politika, vagyis nem kezdődik újra a bolsevizmus. A kabinet tagjai közül Bleyer Jakab, Csilléry András, Ereky Károly, Schintzer Ferenc miniszterek, úgyszintén Pékár