Esztergom és Vidéke, 1919

1919-09-04 / 48.szám

Garami Ernőt leleplezték. A bolsevikiektól fizetést húzott. A külügyminisztériumban most, amikor a bolsevista pénzgazdálkodásról vezetnek rovancsolást, szenzációs aktára bukkantak. Ebből .az aktából láthatják a magyar munkások, láthatja az egész világ, hogy a bolsevisták szempontjából mi volt Garami Ernő, aki mint a magyar, munkások mérsékelt vezére tolakszik -"'fel nagy politikussá, aki azért követel szerepet az új Magyarország életében, mert állítása szerint a bolsevizmus ellensége volt. A szenzációs akta igy hangzik: „Magyar tanácsköztársaság külügyi népbiztosság 2212 szám. Pro domo. Kun Béla mellékelt rendelete alapján Lengyel Gyuia elvtárstól az osztrák magyar bank kormányzójától 700 font sterlinget átvettem és az ugyanazon mellekletén található nyugta szerint Garami Ernő kezeihez lefizettem. Budapest, 1919. április 10. Dr. Rudas Zoltán." A külügyminisztériumban megtalálták ennek az aktának Rudas által említett mellékletét Kún Béla rendeletét is. Ez az irás igy szól: „Bizalmas 1 Garami Ernő Svájcba megy. Részére három hónapi javadalmazás fejében tizenötezer frank kiutalandó. Értesítendő, mikor jöjjön el érte. Kun s. k." Ugyanezen írásnak hátsó oldalán Garami Ernő nyugtája, van mely igy szól: „700 azaz hétszáz font sterlingét Rudas Zoltán elvtárstól átvettem. Garami Ernő s. k. A tizenötezer frank magyar pénzre, még pedig kékpénzre átszámítva akkor körülbelül százezer korona lehetett. Ennyit tett zsebre a bolseviki kormánytól Garami Ernő svájci javadalmazására ! Nem igaz, hogy Garami a bolsevizmust elitélte, hogy a bolsevizmusnak eilene volt. Nem igaz, hogy külföldre menekült. Nem igaz, hogy a harmadik, véres internacionáléval szemben a második internacionálé hive maradt! AAA AAA.. AAA AA..1 AAA ^ AA . A A. AAA - 4|Aj- AAA . AAA - -AAA *Ai Szabó István kisgazda miniszter kiáltványa a földművesekhez. A kisgazdák érdekeinek képviseletével megbízott sokorópátkai Szabó István, a kisgazdák minisztere kiáltványt intézett a magyar földmives néphez, melynek kivonata a következő: „A sir szélén állunk. A rablógyilkosok rémuralma megásta a magyar nemzet sirját, hogy dicstelenül beletaszítsa ezer éves népünket. A Mohi puszta és Mohácsi vész alig hasonHtott rettenetes helyzetünkhöz. Zokogó árvák könnyei patakzanak még, özvegyek fájdalomtól megtörve keresik még tömegsírokban hitveseiket. Esküdjünk meg szent emlékükre, hogy nem hiába haltak hősi halált. Szent emlékük vezetni fog bennünket!" Elmondja azután a kiáltványban, hogy mért tagadták meg a kisgazdák az élelmet a városoktól és hogy a fegyveres ellenforradalmak egész sorozatában szállottak szembe idegen kényurak pribékjeivel, ő ezekben a harcokban részt vett a kisgazdákkal együt^SMERT sem Károlyi Mihály, sem KúnfI Zsigmond, sem Szamuelly fenyegetései nem bírták rákényszeríteni, hogy pártjukba lépjen. Az eke szarvától hívták el a miniszteri székbe, hogy a kisgazdák minisztere legyen. Majd igy szól a kisgazdákhoz: „Mutassátok meg, hogy amint tervszerűen ki tudtátok éheztetni a vörös városokat, úgy hatalmatokban áll élelemmel bőven és jutányosán el is látni a magyar városokat. Hadd lássák a városi és magyar testvéreink, hogy megszűnt a hadiállapot a falu és város között és mihelyt vége a szocialista-kommunista rablóvilágnak, vége a városi éhínségnek is." Kéri ezután a földmives testvéreket, hogy ne foglalkozzanak árdrágító üzérkedéssel. Nem szabad kihasználni az ínséges városi testvérek helyzetéi. Hozzák a városi piacokra fölös élelmiszereiket. Ne hallgassanak a konkoly hintő titkos kommunista agitátorokra. A kommunizmus szövetségese és Szamuellyt kívánja vissza áz, aki még ma sem adja oda élelmiszerfölöslegét és ezzel megnehezíti a békés állapotok helyreállítását. Kiáltványát igy fejezi be: „Le/ gyen béke a város és falu között. Igy visszük diadalra a magyar földmives nép szent lobogóját 1" Hivatalos rész. TÁRGYSOROZATA 1919. évi szeptember hó< 10.-én délelőtt 10 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésnek. (Folytatás.) Előadó: Dr. Reviczky Gábor vm. II. főjegyző. 27. Mogyorósbánya község képviselőtestületének határozata az 1917. évi fogyasztási adókezelési jutalék átengedése tárgyában. 28. Tát község határozata a kisbíró fizetésének felemelése tárgyában. 29. Tát község határozata a jegyző fizetési átalányának felemelése tárgyában. 30. Dorog község határozata a jegyző irodaátalányának felemelése tárgyában. 31. Dorog község határozata a kántortanító terményjárandóságának felemelése tárgyában. 32. Leányvár község határozata a jegyző irodaátalányának felemelése tárgyában. 33. Baj na község határozata az éjjeli őrök fizetésének felemelése tárgyában. 34. Bajna község határozata a jegyző fuvarátalányának felemelése tárgyában. 35. Bajna község határozata a jegyző irodaátalányának felemelése tárgyban. 36. Bajna község határozata a kisbíró fizetésének felemelése tárgyában. 37. Bajna község határozata a községi biró fizetésének felemelése tárgyában. 38. Piszke község határozata a kisbíró drágasági segélye tárgyában. 39. Piszke község határozata az éjjeli őrök fizetésének felemelése tárgyában. 40 Pilismarót község határozata a kisbíró és mezőőrök fizetésének felemelése tárgyában. 41. Pilisszentlélek község határozata a kisbíró fizetésének felemelése tárgyában. 42. Pilismarót község határozata Berényt Julianna segélyezése tárgyában. 43. Esztergom vármegye kezelése alatt álló Petheő^Bormasztini Eva-féle ösztöndíj - alapítvány, 44. Holdampf Sándór-féle sültői iskola-alapitvány, 45. Andrássy Gyula, Koller Berta, Berzeviczy Antónia iskala-alapítvány,. 46. Andrássy Gyula-féle gyivai iskola-alapítvány, 47. $issay Dávid-féle ösztöndíjalapítvány, 48. Frey Vilmos-féle ösztöndíj-alapítvány, 49. rendelkezési alap, 50. hordojelző alap, 51. faiskola alap, 52. központi szegény alap, 53. katonabeszállásolási alap 1918, évi számadása. Előadó: Fékeié Rezső I. oszt. aljegyző, tb. főjegyző. 54. Csolnok község határozata az 1917, évi hasihagymáz és vérhasjárvány tartama alatt egészségügyi biztosi szolgálatot teljesített öt községi előljáró részére fejenként 3 kor. napidíj megszavazása tárgyában. Előadó: Oravecz Viktor műszaki tanácsos. 55. A vármegyei közúti alap adósságainak rendezése. IV. Kérvénye^ Előadó : Dr. Szilárd Béla vm. főjegyző. 56. Petrik Ignácz nyugalmazott vármegyei hivatalszolga kérelme segély iránt. 57. Özv. Horváth Gézáné kérelme segély iránt. 58. Farkas Gyula volt vármegyei iroda tiszt özvegyének nyugdíj, illetve gyermekeinek neveltetési ellátás iránti kérelme. 59. Néhai dr. Konrád Rezső pilismaróti körorvos özvegyének kérelme segély iránt. 60. Ziegelhoffer Ödön volt cso> noki segédjegyző kérelme nyugdíjjogosultságának megállapítása iránt. 61. Apáthy Gyula ny. községi jegyző kérelme segélyezés iránt. 62. Dr. Major Ödön árv. elnök kérelme 2 hónapi szabadság iránt. Előadó: Fekete Rezső I. oszt. al* jegyző, tb. főjegyző. 63. A Nyomorék Gyermekek Országos Otthona vezetőségének kérelme anyagi támogatás iránt. Esztergom, 1919. évi aug. hó 30. Palkovics alispán. j Telefon. - Távirat. I Fiume az olaszoké lesz. PARIS, szept. 3. Tittoni MadeauVillében tanácskozott Lloyd Georgéval a fiumei kérdés megoldásáról. Eszerint Fiume olasz város lesz s a mögötte fekvő területet pedig bérbe adják a népszövetségnek.