Esztergom és Vidéke, 1919
1919-08-29 / 43. szám
Esztergom, 1919. XLI. évfolyam 43. szám. Péntek, augusztus 29. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. TW35J Felelős szerkesztő: 1 A hivatalos rész szerkesztője: Dr. PRIKKEL MARIÁN. FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: Kiadótulajdonos: VITÁL ISTVÁN. LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. — Hirdetések árszabály szerint. — Kéziratot nem adunk vissza. A drágaság ellen való küzdelem foglalkoztatja most hatóságainkat. A legszükségesebb élelmicikkek ármaximálása ép oly elsőrendű gondosságot igényel, mint a maximált árak betartatása. De még ennél is elsőrangúbb közérdek gondoskodni arról, hogy az ellátás zavartalansága biztosit- tassék. Mindeme súlyos gondok azonban hiábavalók, ha a közönség éber figyelemmel e! nem követ a maga részéről is mindent, hogy a helyzet megjavuljon. Igaz, hogy egyelőre a börtönök bolseviki exponensekkel vannak megrakva, de azt hisz- szük, jut ott heiy az árdrágítóknak is, akikre ma ép oly szigorúsággal kell rávetnie magát a büntető hatóságnak, mint a társadalombontó elemekre. Tulajdonképen ugyanazok ők is; az elégedetlenség szítói, a bolsevizmus visszakivántatói és konok megakadályozói annak, hogy az annyira kívánatos rend és nyugalom végre városunkban is otthonra leljen. A blokád megszűnt, de a szegény esztergomi fogyasztó erről mitsem tud. A pár nap előtt még éhínséggel küzdő Budapesten már van a legszükségesebb élelmiszerekből s a mellett aránylag elég olcsó áron; minálunk még ma is toronymagasan állanak az árak és nagy protekcióval, kékpénzzel, válogatott dresszúrák után jut a fogyasztó valamihez. A fehérpénz devalvációjának hullámai meg nem ültek el Esztergomban. Sajátságos tünet piacunkon, mely talán a papírpénzek pontos vizsgálatának megszokásából eredt, hogy a zöldszinű ötkoronások közt is válogatást tesznek, holott az mindkét szövegezésében egyforma értékkel bir, mert eme bankjegyek mindkét fajtájának fedezete a postatakarékpénztárt terheli. Még a piacon könnyebb ellenőrizni a maximális árak betartását, bár itt a szigorúság csakhamar a piac kiürülésében nyilvánulhat; annál éberebb gondossággal kell útját szegni annak, hogy az eladók házról- házra járva az uzsorának hallatlan eseteit produkálják. Egy erős társadalmi blokkot kellene szerveznie háziasszonyainknak az élelmiszeruzsora ellenében. Sarkukra kellene államok és haladéktalanul fel kellene jelenteniük az olyan eladót, aki pl. e napokban egy tojásért 7 K-t mert kérni. A hatóságnak pedig minden ily konkrét esetben példás szigorúsággal kell eljárnia. Úgy kell tekintenie az árdrágítókat, mint a társadalmi rend ellenségeit s az annyira kívánatos béke késleltetőit. S ha ez a felfogás lesz úrrá mind egyesekben, mind az illetékes tényezők előtt, hisszük, hogy nálunk is elérjük, ami másutt talán már mindenütt meg van, hogy méltányos árakon „mindent“ lehet kapni. Szoros és bizalmas érintkezés felvételét tartanék kívánatosnak a Duna túlsó partján levő illetékes hatóságokkal is a legszükségesebb élelmiszerek és fogyasztási cikkek dolgában. Megértettük ésmagunkathely- zetükbe képzelve helyeseltük is azt a szigorú elzárkózást, mely fennállott a túlsó félen a bolsevizmus idejében, de most, a midőn a blokád láncai másutt mindenfelé leomlottak, midőn Budapest felől is elvonult az éhség sötét felhője, miért kell szegény Esztergomnak a drágaság és nélkülözés poharát a fenékig ürítenie ? Minden összeköttetést, ha kell, a diplomáciát is, meg kell mozgatnunk. hogy a párkányi járás fölös készleteiből valami nekünk is jusson; legalább is annyi, hogy itt az árakat leszoríthassa és a tisztelt árdrágítók fennenhordott gőgjét úgy letörje, mint azt minden gőg- és felíuvalko- dás megérdemli. Harcra tehát esztergomi fogyasztóközönség, harcra esztergomi gazdaasszonyok, esztergomi hatóságok minden erővel teljes energiával — a drágaság ellen! Ä miniszterek beszédei a tegnapi tüntetésen. Budapest, aug. 27. A kedd déli nagy tüntetés alkalmával Fridrich miniszterelnök beszédet intézett a tömeghez, melyben kijelentette, hogy „örömmel fogadja a küldöttséget, amely amely arra szólította fel, hogy helyéről ne távozzék. Ő nem is távozik. Vegye tudomásul a küldöttség, hogy holnap az új kormány megalakul. Vegyék tudomásul, hogy holnap három miniszter Clemenceauhoz utazik és meg fogja mondani, hogy nem szállodapolitikusok döntenek sorsunkról, hanem a magyar nemzet ítélkezik. Kedves testvéreim I El van döntve, hogy én a helyemen maradok. Az egész országból ezrével jönnek a táviratok; én ezek szerint egyenesen áruló volnék, ha cserben hagynám azon irányt, amelyen elindultam. Legyenek bizalommal hozzám, mi nem alkuszunk, mi kitartunk. Úgy is választások lesznek, akkor megmutathatja minden politikus, milyen nagy tömegek állanak háta mögött. Én be fogom bizonyítani, hogy mi mögöttünk áll Magyar- ország. A miniszterelnök azután bejelentette, hogy az ántánt-missióknál is előadták programmjukat, hogy keresztény Magyarországot akarunk. “ Majd Haller István propagandaminiszter a következőket mondotta: „Rettentő napok után vagyunk. Szenvedtünk nagyon sokat. Nincs közöttünk senki, aki vért vagy könnyet ne hullajtott volna. Aki ne veszítette volna el valakijét a háborúban, vagy az utóbbi sötét hónapokban. Végre letűnt e rendszer. Most azonban újra próbálkoznak a vesztett hatalmat visszaszerezni. Az aknamunkát ismeri mindenki. Testvéreim ! Mi megesküszünk arra, hogy a nemzeti irány ellen való áskálódást nem fogjuk tűrni. Számolni kell mindenkinek azzal, hogy mi új Magyarországot akarunk felépíteni : a becsületes munkának, a hazafias érzésnek Magyar- országát.“ Tüntetés József főherceg mellett. Budapest, aug. 27. József főherceg palotája előtt is volt tüntetés, hol Budaváry Lászió beszélt a fő- sereeghez, mire József főherceg a következőkben válaszolt: „Szeretett Testvéreim ! Ma hazánk sírjából kel fel. Minden ember ebben a hazában egy csoportba tömörül. Ebben az erőben rejlik a jövő, amely még dicső és nagy lesz. Ez menti meg hazánkat a veszedelemtől, azért kérjük mindnyájukat: tartsanak össze, szűnjék meg a pártoskodás. Bennem a hazaszeretet élni fog örökre, addig míg csak a szív lüktet és csak a halál választhat el bennünket.“ Friedrich miniszterelnök az új kormányról. Budapest, aug. 28. A régi pártok képviselői folytatták tanácskozásukat a kormány kibontakozására nézve és kérték Friedrich miniszterelnököt, hogy jelenjék meg ő is a tanácskozáson. A miniszterelnök megbízta Csilléry és Haller minisztereket, hogy nevében a politikusok előtt a következő kijelentéseket tegye: Budapesten tartózkodó ántánt missziók külön-külön kijelentették, hogy ők az ország belügyeibe nem avatkoznak, s nem is fognak avatkozni. Ennek alapján az a megyőződésem, hogy az ántánt tényleg nem fog beleavatkozni abba, hogy hogyan alakul meg az uj kormány, miután lehetetlennek tartom, hogy bárki olyan kabinetiét állíthasson össze, mely az itt tartózkodó ántánt missziókat külön- külön, úgyszintén párt frakciókat is kielégítsen. Eddig megállapítható kívánságok lehető figyelembe vételével a legjobb tudomásom szerint össze-
